A tavalyi év a korábbi évekhez képest kiegyenlítettebb volt, de időszakosan szembe kellett nézniük a gazdálkodóknak a szélsőséges időjárás hatásaival. A csapadékos tavasz kedvező hatással volt a növények fejlődésére. A tavaszi vetéseket időben sikerült elvégezni. Az ezt követő hűvös időjárás következtében azonban a növények fejlődése kissé vontatottá vált, a talajok átnedvesedtek, levegőtlenné váltak, ami nehezítette a gyomirtást és a növényvédelmet. A gabonáknál több helyen megjelent a rozsda. A májusban jelentkező viharos, jégesőkkel tarkított időjárás ugyan okozott kisebb károkat a gyümölcsösökben és foltokban megdőlést a kalászos gabonákban, de jelentős gazdasági kieséssel nem járt. A Heves megyében jelentős területtel termesztett napraforgó is szépen fejlődött. A tavaszi viharok következtében kialakult vegyszerfelverődés miatti perzselés a levélzeten, illetve a mélyebb, laposabb területeken az összeszaladó csapadékvíz okozott foltokban eliszapolódást, de ezek hatását kinőtték a növények. A kukorica fejlődésére is kedvező volt az év eleji időjárás.

Az elmúlt évek változatos, de főleg aszályos időszaka rámutatott arra, hogy az aszálykárok elsődleges okai a nem befolyásolható agro-ökológiai körülményeken túl az agrotechnikában, a talaj szerkezetében, a termőréteg vastagságában keresendők. A szárazság miatt fellépő károk oka egyrészt az, hogy a növények gyökérzete által átszőtt talajréteg nem tartalmaz annyi vizet, ami a kielégítő termésmennyiség eléréséhez szükséges, másrészt pedig a sekély, rossz vízgazdálkodású termőréteg is problémát jelenthet. A talaj hasznosítható víztartalmának minél nagyobb mértékű megőrzése, illetve a lehullott csapadéknak a mélyebb talajrétegbe vezetése tehát az aszálykárok megelőzésének az alapja, amit a helyi adottságokhoz igazodó talajművelési eljárásokkal biztosíthatunk.

Tavaly a vetésszerkezet a több éves gyakorlat szerint alakult a megyében. A legnagyobb területen termesztett kalászosunk az őszi búza, ami több mint 50 ezer hektárt foglalt el, ezt követte a napraforgó közel 30 ezer, a kukorica 13 ezer és a káposztarepce 9 ezer hektárral. A termésátlagok az előző évekre jellemző értékeknél valamivel kedvezőbbek voltak, viszont a felvásárlási árak jelentősen mérséklődtek.

A betakarítást és az őszi munkákat nagyban nehezítette a nyár végi, ősz eleji rendkívül csapadékos időjárás. Szeptemberben 170 mm-t meghaladó csapadék hullott. A megye mezőgazdasági termelésének túlnyomó része nem belvízveszélyes területen folyik, de az erős esőzések következtében átnedvesedtek a területek és 7-8000 ha került víz alá. A napraforgó betakarítását szinte a kezdetektől hátráltatta a csapadék. A korai fajtákat, amelyek szeptember elején vághatóak voltak, még elkerülte a csapadék. Ezt követően nem a kombájnok kapacitása volt a meghatározó, hanem az eső, a termény nedvessége, és a talajállapotok. A gazdák nagy körültekintéssel, és a lehetőségek függvényében azonnal elvégezték az aratást. A betakarítás végén már inkább kármentésről beszélhettünk, és a termőterület egy része betakaríthatatlanná vált. Ennek nagysága az összes területhez képest arányaiban elhanyagolható volt, de az érintett termelők számára természetesen komoly kiesést jelentett. A minőség tekintetében sem volt sikeres a tavalyi év, ritkán kaptak a gazdálkodók az olajtartalomra felárat.

A kukorica az elmúlt években nagyon vegyes képet mutatott az aszályos nyarak miatt, de vetésterülete nem csökkent viszonylag kedvező hozama és felvásárlási ára miatt. 2014-ben a hozamok átlag felettiek, de a felvásárlási árak rendkívül alacsonyak voltak. A betakarítást nehezítette a folyamatos esőzés, emiatt a munka elhúzódott. A kukorica aratásához a szárító és tisztító telepek kapacitása miatt csak a napraforgó után tudtak hozzáfogni. A nedvességtartalom a sok csapadék miatt nem csökkent a várt ütemben, így szinte minden tételt valamilyen mértékben szárítani kellett. A gazdák a kukoricát vagy betárolták, vagy szerződéssel értékesítették, a már említett nyomott áron.

Az őszi munkákat is nagyban nehezítette a csapadékos időjárás. Az őszi káposztarepce vetésterülete az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére sem csökkent. A kelés nem mindenütt volt egyenletes, de a kellő tőszám megvolt. A kalászos elővetemények után általában védekezni kellett az árvakelés ellen. A repcetáblák különböző mértékben gyomosak, az őszi gyomirtásra nem volt mindenütt a lehetőség.

A napraforgó és a kukorica váltónövénye sok helyen a búza. A csapadékos időjárás miatt elhúzódó betakarítási munkák és a talajállapotok nem kedveztek a búzavetésnek. A vetési munkák elhúzódtak, de ennél is nagyobb probléma volt, hogy a talajviszonyok nem tették lehetővé a megfelelő minőségű magágy kialakítását. Az őszi búzavetések nagyon vegyes képet mutatnak. Vannak kellően megerősödött, szép vetések, de volt, ahol a talajállapotok miatt műtrágyaszóróval vetettek a gazdák.

Összességében elmondható, hogy a vegyes időjárás ellenére jó évet tudhatnak maguk mögött a termelők. Meg kell azonban említeni, hogy 2014-ben jelentős gazdasági kár okozott a mezei pocok. A populáció felszaporodásához a vegyszeres kezelések lehetőségének hiánya, és a nem megfelelő talajművelési módszerek vezettek. Várhatóan a következő években is komoly pocok-kártétellel kell szembenézniük a termelőknek.

2013. március 28-án, a korábbi alig tízezres létszámú Magyar Agrárkamara helyébe egy országos szinten egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület lépett. Az akkor megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ma 360 ezer tagért vállal felelősséget. Megyénkben 11 ezer kamarai tagot tartunk nyilván.

A NAK Heves megyei szervezetét a megyei kabinet, az ügyintéző szervezet és a falugazdász-hálózat alkotja. A megyei szervezethez tartozik a szakképzési, a vidékfejlesztési, az élelmiszeripari és a földügyi referens. A szervezet az igazgató irányításával végzi a feladatokat, az ő munkáját egy pénzügyi és egy irodai munkatárs segíti.

A kormánnyal 2013 nyarán kötött stratégiai megállapodásban is szerepel, hogy az agráriumban egységes gazdatámogató rendszer működtetésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy a támogatott szaktanácsadás, az ismeretátadás egy kézben kell, hogy legyen. Komoly eredményként könyvelhetjük el, hogy ennek megvalósításaként sikeresen átvettük 2014 elején a falugazdász-hálózatot, 2014. október elsejétől pedig a támogatott szaktanácsadás koordinációját.

A falugazdász- és a korábbi kamarai tanácsadói hálózat egyesítésével egy 670 fős, egységes országos hálózat jött létre, amely nemcsak olcsóbb, hanem hatékonyabb is a korábbinál. Heves megyében 27 falugazdász és 4 falugazdász-adminisztrátor végzi munkáját a fő falugazdász koordinálásával. Az átállás során nem változtattunk a körzetközponti felosztáson, így jelenleg 5 központban (Eger, Hatvan, Heves, Detk, Füzesabony) várjuk tagjainkat. Emellett Gyöngyösön is található a hét minden napján nyitva tartó irodánk, itt működik az elnöki kabinet is. Természetesen a településeken a korábban megszokottak szerint tartunk ügyfélfogadást, így mindenki könnyen eljuthat a falugazdászához és megkaphatja a gazdálkodásához szükséges információkat.

A falugazdász-hálózat számos hatósági feladatot lát el. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok, a mezőgazdasági káresemények felmérése, a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzés és a meg nem munkált területek ellenőrzése.

A feladatok közül külön kiemelhetjük, hogy immár mi végezzük az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését, amely új kamarai szolgáltatásként 2014. január elsejétől ingyenes. Ezzel a tagság nagy többsége számára teljesült az a vállalásunk, miszerint a befizetett tagdíjjal legalább azonos mértékű szolgáltatást nyújtsunk. Megyénkben 9500 őstermelői igazolvány érvényesítését végezzük évről évre. A március 20-i határnapig a korábbi éveknek megfelelő ütemben haladt az ügyintézés, és aki eddig az időpontig felkereste irodánkat, érvényesíteni tudta igazolványát.

Februárban a különböző támogatási jogcímekben résztvevők monitoring adatszolgáltatásában nyújtottunk segítséget közvetlenül 90 ügyfélnek, de ezek mellett természetesen útmutatással is szolgáltunk azok számára, akik saját maguk adták be jelentésüket.

A legnagyobb erőpróbát az e-kérelem beadása jelentette, hiszen ekkorra már egységes szervezetként kellett működnünk ahhoz, hogy a jelentős mennyiségű kérelmet határidőben beadjuk. A megyénkből az MVH-hoz beküldött közel 7000 kérelem 82 %-át a falugazdászokon keresztül nyújtották be tagjaink.

Az őszi hónapok fontos feladata volt az egységes kérelemhez kapcsolódó adategyeztetés. A feladatok határidőre történő teljesítése segítette a támogatások időben való kifizetését.

Folyamatos munkát jelent a falugazdász-hálózatnak a termésbecslések begyűjtése a gazdálkodóktól, és azok összesítése, a tavaszi és őszi betakarítási jelentések elkészítése, és az aratási munkák nyomon követése. Ez fontos alapja a megyei betakarítási koordinációs bizottsági üléseknek, amelyek előkészítése és lebonyolítása – a hatóságok és szakigazgatási szervek bevonásával – szintén a kamara feladata.

Fontos feladat hárul a megyei ügyintéző szervezetre a földműves és az üzemi gyakorlatok igazolásának kiadásakor. A tavaszi jogszabályi változásokkal, melyek bővítették a végzettségek körét és könnyítették az árbevétel igazolását, csökkent ez ilyen igazolásért hozzánk fordulók száma.

A kamara hatáskörébe tartozik az 1 ha alatti belterületi ingatlanok telekadó-mentességét biztosító igazolás kiadása is, amely megyénkben eddig nem generált jelentős ügyintézést.

Azzal, hogy 2014. május elsejéig a helyi földbizottságok megválasztására nem került sor, jelentős mennyiségű, előre nem tervezett feladat hárult a Kamarára. Ettől az időponttól átmenetileg a NAK megyei elnökségei látják el a helyi földbizottságok funkcióját a Települési Agrárgazdasági Bizottságok bevonásával. Megyénkben a TAB-ok megalakítása megtörtént, így a helyi gazdálkodók véleményt alkothatnak a településeik vonatkozásában a földforgalom kapcsán, melyet a NAK megyei elnöksége figyelembe vesz az állásfoglalásának kialakításában. A földügyekkel kapcsolatos operatív munkát a megyei ügyintéző szervezet látja el. 2014. május 1-től közel 1800 szerződés ügyintézése történt meg. Az elnökség összesen 33 ülést tartott, hogy az egyes ügyekben ki tudja adni állásfoglalását.

Fontos szerepet tölt be a kamara a szakképzés területén is. A gazdasági eredményeket nagyban befolyásolja a humánerőforrás képzettsége, ezért kiemelten fontos bevonni a gazdálkodó szervezeteket az oktatásba. A duális képzés (elmélet az iskolában, gyakorlat valós munkahelyi körülmények között) erre remek lehetőség, hiszen a gazdálkodók az általuk biztosított gyakorlati képzés során kinevelhetik jövőbeli munkavállalóikat. A legtöbb vállalkozásnak gondot jelenthet, hogy olyan pályakezdőt alkalmazzon, aki szakmailag és a gyakorlatban is felkészült. Aki azonban gyakorlati képzéssel foglalkozik, felveheti a saját maga által képzett, a céget és a feladatokat jól ismerő korábbi tanulóját is. További előny a gyakorlati képzéssel foglalkozók számára, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik, vagy akár vissza is igényelhetnek tanulónként éves szinten 453.000 Ft-ot. A megyei szakképzési referens kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati képzésében (nyári összefüggő gyakorlat, évközi gyakorlat) érintett gazdálkodó szervezetekkel, őstermelőkkel, valamint az elméleti képzést végzők szakiskolákkal. 2014-ben a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakmacsoportokban a kamara közreműködésével több, mint 300 tanulószerződés és 20 együttműködési megállapodás megkötésére került sor. A szerződések adminisztrációján, ellenjegyzésén túl a szakképzési referens feladata az érintetteket folyamatos tájékoztatása a vonatkozó törvények változásairól, a tudnivalókról.

A tanulóképzés népszerűsítését célzó 2014-es rendezvényen közel 80 érdeklődő vett részt, az idei évre is tervezzük hasonló program megszervezését.

Ahhoz, hogy a gazdálkodó, őstermelő tanulót fogadhasson, szüksége van egy kamara által kiállított nyilvántartásba vételi határozatra, amely az egyes szakképesítéseket érintően tanúsítja a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét.

A gyakorlati képzéséhez kapcsolódva Heves megye területén a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportban 2014-ben 36 alkalommal került sor nyilvántartásba vételi eljárásra. A már gyakorlati képzést folytató szervezetek közül 2014-ben 21 gazdálkodónál ellenőriztük azt, hogy a képzés az előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően zajlik-e.

A kamara ingyenes jogsegélyszolgálatot is üzemeltet, melyet megyénkben két ügyvéd lát el.

A NAK igyekszik folyamatosan eljutni a gazdálkodókhoz, és különböző rendezvények szervezésével biztosítani az információk naprakész átadását. Nagyobb megyei rendezvényeink mellett, melynek következő állomása 2015. március 11-én lesz Demjénben, a Korona Borházban, a falugazdászaink kiscsoportos tájékoztatókat tartanak. Ebből 2014-ben 115-öt rendeztünk. Ezek helyszínei és időpontjai a kamara honlapján (www.nak.hu) elérhetők.

Szeretnénk felhívni a gazdálkodók figyelmét a tájékoztató rendezvények jelentőségére, ugyanis az ide év sok újdonságot hoz a területalapú támogatások igénylésével kapcsolatban, és ezek beadásához elengedhetetlen lesz a jogszabályi változások ismerete.