A bálázásos technológiák kulcsgépei a bálázógépek, amelyeket elsősorban a készített bálák mérete és geometriai formája szerint különböztetünk meg. Így léteznek kisméretű szögletes (40×50×120 cm) és hengeres (Ø55×52 cm) bálákat készítő, valamint nagyméretű szögletes (80-120 × 80-130 × 50-240 cm), illetve hengeres (Ø70-180 × 120 cm) nagybálákat készítő gépek. A kis- és nagyméretű szögletes bálákat készítő gépek dugattyús tömörítő berendezéssel dolgoznak, a hengeres bálákat készítő gépek dobos, rudasláncos, vagy szalagos tömörítő berendezésekkel készülnek. Ez utóbbiak bálakamrájának belső térfogata lehet állandó, vagy a szalagok által határolt változó. A dobos és a rudasláncos tömörítő szerkezetű bálák állandó kamramérettel dolgoznak. A világon mintegy 35 gyártó gyárt bálázókat, köztük a legszélesebb gépportfólióval rendelkező full-line multinacionális gépgyártók (John Deere, New Holland, Case IH, Claas, Fendt, Massey Ferguson stb.) és a specialisták (Krone, Callignani, Wolagri, Ferraboli, Vicon, Welger stb.). Évente mintegy 25–30 ezres darabszámban találnak gazdára a világon, ezek a szálasanyagok betakarítására nélkülözhetetlen gépek. Mivel jelentős a piacuk és viszonylag nagy a piaci verseny, ezért a gyártók folyamatosan fejlesztésekkel és újdonságokkal igyekeznek piaci előnyöket szerezni. Európa nagy gépkiállításain (Agritechnica, EIMA, SIMA) mindig lehet új, vagy továbbfejlesztett bálázó konstrukciókkal találkozni.
Újdonságok a kisbálázó gépeknél
A klasszikus négyszögletes bálát készítő kisbálázóknál a működés tökéletesítésére a megbízható üzemelésre és a karbantartások minimalizálására törekszenek a gyártók. Ezek a bálázók a kisgazdaságok körében még mindig keresettek, ahol a kis létszámú állatállomány 15–25 kg közötti tömegű bálákkal, kézi munkával is kiszolgálható. Ezeknél újdonságnak számít a Callignani 6000 S típuson alkalmazott stabilabb három kötözőfejes kötözés, ugyanis ezek a bálázók eddig csak két kötéssel fogták össze a bálát. A kisméretű hengeres bálákat készítő gépek körében újdonságnak számítanak a meredek lejtökön is használható gyalogkísérésű, egytengelyes hegyi kaszáló traktorokkal üzemeltethető kisbálázó gépek (Abbriata, CAEB). Ezek az egytengelyes traktorok két hajtott keréken gördülnek és munka közben a bálázó talajkerekeire is támaszkodnak. Gumihevederes járószerkezetű hegyi eszközhordozó mindeneseken pedig rászerelt kivitelben használják azokat.
Fejlesztési trendek a hengeres nagybálázóknál
Több új fejlesztéssel lehet találkozni, a legelterjedtebb és legnépszerűbb hengeres nagy bálázógépeknél. Korábban határozottan elkülönültek a laza magvú bálákat készítő, fix kamrás és az egyenletesen tömör szerkezetű bálákat készítő változókamrás bálázók, ezek különböző bálatömörítő szerkezetekkel dolgoztak. Újabban egyre több bálázó ötvözi a kétféle bálatömörítő megoldást és ugyanazon bálázó elektronikus vezérléssel fixkamrás és váltókamrás bálázóként is üzemeltethető (Ferraboli Extreme). Ráadásul ezekkel a „hibrid” bálázókkal akár Ø50 cm-től 165 cm-ig terjedő átmérővel is készíthetők egyenletesen tömör, vagy laza magvú bálák. Több hengeres bálázón (Claas, McHale) lehet elektronikusan vagy hidraulikusan működtethető tömörségszabályozó berendezéssel találkozni, amely a fixkamrás bálázóknál a bálamag tömörséget képes szabályozni, míg a változókamrás bálázóknál a bálakészítés során, akár kétféle tömörséggel is lehet dolgozni, amikor a bálázó lazább mag után tömörebb felső réteget képes kialakítani.
A fixkamrás bálázók zöme 16 vagy 18 tömörítődobbal dolgozik, amelyek hajtásrendszere biztonságosabbá vált. A szalagos tömörítő szerkezettel készülő változókamrás bálázók a korábbi 6 helyett 4, vagy 3 szalaggal dolgoznak, melyeknek kisebb a nyúlása és a bálamag kialakításához ezeknél a bálázóknál is alkalmaznak dobokat (New Holland). A hengeres bálázók zömét 2 m feletti (nem ritkán 2,15–2,35 m) szélességű, 4 vagy 5 rugós fogsorral rendelkező rendfelszedővel szerelik, amelyek szinte elhagyás nélkül gyűjtik össze a rendről a szálasanyagokat. A rendfelszedő után anyagáram-szűkítők dolgoznak. A bálakamra töltésére egyre nagyobb (55–65 cm) átmérőjű, többfunkciós csillagrotorok kerülnek beépítésre, amelyek a szálasanyag darabolásában is részt vesznek. Ezek 0, 12, 13, 14 vagy 23, 25 db kiiktatható darabolókéseket is képesek működtetni (RotoCut, RotoFeed). További trend, hogy a továbbító rotorok alatti fenéklemezt lenyithatóvá alakítják és ennek segítségével, a távműködtetéssel szüntethetők meg az eltömődések. A bálák kötözésére zömében netzhálós megoldásokat alkalmaznak, újdonságnak számít a McHale idei párizsi SIMA kiállításon díjat nyert „film on film” speciális fóliazárású kötözése (Fusion 3plus), amely a hálós kötözés helyett használható. Olcsóbb mint a netz és amennyiben később fóliába csomagolják a bálát, kevesebb csomagolófólia felhasználásával jár. A hengeres bálázógépgyártók a bálák gyorsabb kirakását segítő berendezésekkel igyekeznek a megállási időket rövidíteni. A kirakó mechanizmusok hidraulikájának gyorsításával, vagy a bálakamra oldallemezeinek kitolásával (a súrlódás lecsökkentésével – John Deere) minimalizálják a kirakás időszükségletét. A hengeres nagybálázóknál régóta törekvés, mint a szögletes nagybálások esetében, folyamatossá tenni a bálázást, azaz a géppel ne kelljen megállni a kötözés és a bálakirakás idejére. Több bálázógépgyártó is dolgozott és dolgozik ilyen fejlesztéseken. Elsőként négy évvel ezelőtt a Krone Ultima Non-Stop bálázója kínált erre megoldást. Az Ultima bálázót az adagoló-szeletelő rotor és a bálakamra közötti térben alsó- és felső szalaggal ellátott előtömörítő kamrával szerelték fel. A bála kötözésének és a csomagoló berendezésnek történő átadás ideje alatt az előtömörítő kamrába gyűlik a szálasanyag, majd a bálatömörítés újraindulásakor a szalagok a bálakamrába továbbítják az előtömörített szálasanyagot. Az elmúlt évben újabb két bálázógépgyártó – a Lely-Welger és a Kverneland-Vicon – mutatott be folyamatos üzemű (non-stop) hengeres nagybálázót. A Lely-Welger CB Contept változókamrás szalagos bálázó külön készíti el a bála magját az idő alatt, míg a gép a kész bálát beköti és kihelyezi a tarlóra. A bálázónak nem kell megállnia. Ezt követően a mag átkerül a bálakamrába és készül a következő bála, a bálázás folyamatosan történik. Hasonló elven dolgozik a Kverneland-Vicon Fast Bale bálázója, amely az idei SIMA-n ezüstérmes lett. Ez a bálázó két állandó méretű bálakamrával dolgozik. A kisebbik előkamrában a bála mintegy egyharmada méretéig és tömegéig készül el, amíg a főkamrában bekötésre kerül a bála és átkerül az a csomagolóra. Ezt követően az előkamrából a fő bálakamrába kerül át az addig elkészült bála és a bálázás folytatódik tovább. Új a Fast-Bale-lal összépíthető bálacsomagoló is, amely vízszintes bálatekercselőkkel dolgozik, gyorsabban és kisebb a helyigénye is.
Fejlesztések a szögletes nagybálázóknál
A szögletes nagybálázóknál az áteresztőképesség (teljesítmény) növelése és a bálatömörség fokozására helyezik a legnagyobb hangsúlyt a fejlesztők. A megnövelt teljesítőképességű, sűrűujjas, ötfogsoros, nagy (2,25–2,35 m) munkaszélességű rendfelszedők tartják az iramot a nagyobb munkasebességekkel. Anyagáram szűkítők és szálasanyag rendezők (Power Feeding) szolgálják ki a nagy átmérőjű (66–86 cm), sokkéses (10–52 db) anyagtovábbító és szeletelő csillagrotorokat. Az újabb fejlesztésű bálázók előtömörítői (Raffer) nagyobb tömörséggel dolgoznak és csak minden második dugattyúlöketre adagolnak szálasanyagot a préscsatornába, így a dugattyú minden adagot kétszer tömörít és 25–30%-kal tömörebb bálák készíthetők velük. A Kuhn LSB 1290 ID szögletes nagybálakészítő gépe osztott dugattyúval dolgozik, amely szintén a bála tömörségének növelését szolgálja. A nagyobb bálatömörség a kötések számának növelését igényelte és a 70×80 vagy 80×90 cm keresztmetszetű bálákat készítő gépeken eddig alkalmazott négyes kötések helyett az ötszörös kötések (Krone BigPack 870 HDP XC), a nagyobb 120×90, vagy 120×130 cm keresztmetszetű bálákat készítő gépeken (Krone BigPack 1290 HDP II XC) a hatos kötések helyett a nyolcszoros kötések is megjelentek. Ez azt jelenti, hogy a gépeken 5, illetve 8 kettős csomózásra alkalmas kötözőfej található.
A kötözés biztonságának növelése érdekében a kötözőfejeket szinte minden gépen sűrített levegővel tisztítják. Általános tendencia az is, hogy a gépen egyre több (36–52 db) kötözőzsineg tekercset helyeznek el a hosszabb, folyamatos üzemelés érdekében. Számos praktikus kezelési újdonság jelent meg a gépeken. Ilyenek a csoportos darabolókés ki- és beiktatás, késtisztító automaták, az anyagtakarékos, megfordítható élű kések, a késszekrény kihúzása, vagy a csillagrotor lenyitható fenéklemeze az eltömődések elhárításához. Egyes bálázókkal a megszokott 2,35–2,40 hosszúságú bálákkal szemben 3 m hosszúságú bálák is készíthetők. A Krone által alkalmazott „Multibála” koncepció – több bekötött kisebb bálából összepréselt és átkötött nagybála – más bálázógyártóknál nem jelent meg.
Elektronikák a bálázógépeken
A korszerű hengeres és szögletes nagybálázók ISOBUS-szal és bálamonitorral (Bálaterminal, Communicator stb.) is rendelkeznek és a működésük a traktorról távvezérelhető és optimalizálható. Az ISOBUS segítségével a bálázók távfelügyeleti műszaki diagnosztizálása is elvégezhető. Több bálázógépgyártó (New Holland – Intelli Cruise, Krone-TIM, John Deere) is kínál ISOBUS-szal üzemelő berendezést, amely összehangolja a traktor munkasebességét a bálázó áteresztőképességével és optimalizálja a gépcsoport teljesítményeket. Ezekkel akár 10-20%-kal is növelhető a bálázási teljesítmény. A korszerű hengeres és a szögletes nagybálázó gépeken egyaránt gyakori a bála nedvességét mérő, NIR-technológiával dolgozó szenzor, amely a mért értékeket a bálamonitorra közvetíti. A szögletes nagybálázókon terjednek a bálamérlegek (Krone, New Holland, Massey Ferguson, Case IH stb.), amelyek a bálacsúzdába kerülnek beépítésre és minden elkészült bálának a tömegét regisztrálják a bálamonitor memóriájába. GPS navigációval felszerelt traktoron a bála elkészültének helye, tömege és nedvességtartalma is helyspecifikusan rögzítésre kerül. Egyes gépek (New Holland, Krone) ezeket az adatokat etikettre is kinyomtatják, amelyet a bálázó a bálán helyez el. Így később az etikett leolvasásával – amelyhez kézi leolvasó is rendelkezésre áll – azonosítható a bála származási helye, betakarításkori paraméterei és az elkészítés ideje.
Dr. Hajdú József
A cikk szerzője: Dr. Hajdú József
