Hogyan alakul, milyen jövő vár a tejtermelő ágazatra? – kérdezték március közepén a Szakmai kihívások a tejelő tehenészetek előtt címmel rendezett, a pécsváradi fórumra érkező gazdák Papp Lászlót, a Fino-Food Kft. kereskedelmi és beszerzési igazgatóját. Sajnos a tejtermelők nem dicsekedhetnek túlzott jövedelmekkel, a kereskedelem változatlanul nem hajlandó megosztani a saját hasznát.
Papp László alapvető gondnak ítéli meg, hogy évek óta folyamatosan csökken a hazai tejfogyasztás mennyisége, tavaly 142 liter volt, az idei prognózisok újabb visszaeséssel számolnak. A felvásárlási árak egy év alatt 19 százalékkal csökkentek, s további gyengülés várható. Visszaestek a tömegsajtok árai is, legutóbb például 20 forinttal. Eközben az állattartók és a tejfeldolgozó üzemek termelési költsége változatlan szintű, sőt, a legutóbbi fél évben 6,4 százalékkal nőtt. Papp László megjegyezte, azzal, hogy júliustól megszűnik a joghurt és a kefir készítése az egyik nagy tejfeldolgozó cégben Budapesten, a két termékcsoport kiskereskedelmi aránya a jelenlegi 60 százalékról 15 százalékra fog esni, a magyar joghurt és kefir helyét még inkább az import készítmények veszik át.
Az export-import alakította frisstej kínálat mellett további 300 millió liter tej értékesítése megoldatlan. A többletet a feldolgozók képesek lennének fogadni, ám visszakérdeznének, exportlehetőségek híján, többlettermékeiket megvásárolja-e a hazai vásárló? A tejtermékek fogyasztói árai a csökkenő belső fogyasztás ellenére is lefelé alakulnak, például a trappistának mondott sajtok kilóját 780 forintért mérik.
A tej és tejtermékek esetében nem látni a folyamat végét. Márciusban literenként 85 forint alá esett az átvételi ár. Ennél is aggasztóbb, hogy a tej többletmennyiséget nem, vagy csak veszteséggel lehet exportálni, hiszen az európai túltermelés és az oroszországi embargó következtében a nekünk fontos olasz piacon először 45 eurócentről 35 eurócentre, majd 30-ra esett le az export ár.
A német, lengyel és holland tejtöbblettel házaló kereskedők, a raktáron rekedt több ezer tonna sajtjaikkal az értékesítési útvonalak a délkeleti országokat célozzák meg, lényegében elvéve a piacokat a magyar export elől. A tej és tejtermék túltermelés következtében többek között Németországban bajba kerülnek a kistermelők, de a magyar gazdaságok is szembesülnek ezekkel a kihívásokkal. Azok tartják magukat, akik képesek csökkenteni a költségeiket. Várhatóan elárasztja az európai import hazánkat is, mert ugyan a kormányzat meghirdette a támogatási címeket, de későn, és máig nem ismert a támogatás összege.
A célpárosítás jelentőségéről, a genetikában rejlő tartalékok feltárásáról szólt előadásában Szőnyi Viktor, a Sz-Consult Kft. ügyvezető igazgatója. Az állomány legalább 90 százaléka feleljen meg a gazda elvárásának, hiszen egy állattartó célja a fennmaradás, ennek útja pedig az állomány hosszú élettartamának elérése.
A hosszú élettartam kulcsa a genetika, a tartási körülmény és a takarmányozás – hangoztatta a szakember. Hozzátette: az egyedek egyedisége a fontos, s nem az állomány átlaga, ugyanis a tehenek több jellemzője, mutatója szintetizálódik a hasznos élettartama alatt. Például a laktációs szám akár néhány tized számmal történő javítása, vagy az anyai genetikai képességek kellő harmonizációja jelentős előrelépés. Szőnyi Viktor utalt rá, hogy alapvetően a tehenek hibáihoz keresik a javító tenyészértéket bikáknál. A funkcionális tulajdonságok esetében a párosításnak ugyancsak nagy a jelentősége, komoly eredményre vezet 2-3 generáció után. Vonalakra és korosztályokra, vásárolt vagy saját állományra stb. lebontva lehet a hibákat kijavítani, illetve eljutni a 90 százalékos elvárási értékhez. A pedigréből kiindulva példákkal igazolta, milyen sokszínű eredményre jutunk a párosítással. Erős genetikai nyomással javíthatóak az utódok tulajdonságai, elérhető, hogy egy kiváló bírálatú tehenünk legyen, holott az ük-ük anyjával még bajok voltak.
A takarmányozásról, a takarmányozás közvetlen hatásairól a tejtermelésre témakört Szegszárdy Imre, a Vitafort Zrt. értékesítési igazgatója és Molnár Ernő szarvasmarha szakspecialista összegezte.
„A Vitafort termékstruktúrájában meghatározóak a kérődzők, ezen belül is a szarvasmarha, tejelő állományok részére előállított takarmányok. Mind értékben, mind pedig mennyiségben a Vitafort Zrt. forgalmának több mint 50%-át jelentik. A sertés és baromfi mellett a legmeghatározóbb állatfaj a termékstruktúrában.”
A 34 éves múlttal rendelkező dabasi társaság takarmányait döntően a kérődző állatokat tartó gazdaságok vásárolják, főként a szarvasmarha etetésére. A különféle takarmánykeverékek, premixek és koncentrátumok etetéséhez szaktanácsot adnak a gazdaságoknak, igazodva az adott telephelyhez, illetve az ottani állomány igényeihez.
Molnár Ernő szerint a jövő egyik sarokpontja a tömegtakarmányok táplálóanyag tartalmának javítása lesz. Javasolta, hogy az ún. jászol menedzsmentre a termelés növelése és az állatok egészsége miatt nagyobb figyelmet szenteljenek. Elhangzott, hogy előnyös az értékes melléktermékek (pl. WDGS, melasz) etetése. Ezektől a tejelőállítás költségcsökkentése mellett ízletesebb és jobb állagú teljes takarmánykeverék (TMR) várható. A tehenek termelési, szaporodásbiológiai szakaszaihoz igazodva felmerülő pluszigényeket célirányos, csak rövidebb ideig etetett termékekkel (takarmánykiegészítők, nyalótömbök) költséghatékonyan meg lehet oldani.
A tejelő tehenek tömegtakarmány bázisa növelhető korai betakarítású rozsszenázzsal. A klasszikus gabonanövényből egy jó nyersfehérjéjű, jól emészthető erjesztett takarmány nyerhető. Viszont kellő figyelmet kíván, mert pl. a betakarítást a rozs 80–100 centiméter magasságához kell időzíteni, amikor a kalász még szárban van. Itt a jó minőség érdekében, a két menetes betakarítás mellett a minimum 30%-os száraz anyag, 17%-os nyersfehérje az elvárt. Helyi tapasztalatok mutatják a lucernaszenázs gazdaságosságot javító hatását. Száraz anyag %-tól függően 6–8 kg-ban etetve 6,8%-kal csökkentette az abrakigényt és 80%-kal a napraforgódara felhasználást. A jó szenázs javítja a bendő működését, a tej beltartalmát.
A genetika, a jó tartási körülmények és a minőségi takarmányozás hangoztatása, sőt a jószág simogatása mellett mi hozzátesszük, azt is meghálálja egy állat, ha minőségi berendezéssel készítjük elé az etetni valót – mondta Bánki Loránd, az IKR Gépkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. Az általuk forgalmazott takarmányozó gépsorok közül kiemelte a KUHN márka silómaró, takarmánykeverő, szalmabefúvó, silóetető-szalmabefúvó, almozó-etető és takarmánykeverő gépek fantasztikus választékát, mely elérhető a cég termékpalettáján. A rendezvény végén bemutatásra került egy HEMAN 175C típusú csúszókerekes rakodó, amely már elérhető az IKR Gépkereskedelmi Kft. kínálatában. A 60 LE-s, 4 hengeres, Cummins motoros gépet az állattartó gazdaságok számára rendkívül kedvező áron kínálták, akár 3 év garanciával is. Egyes takarmányozó gépekből többre is felhívta a figyelmet, hogy minden gazdaság megtalálhassa az állomány számának, az épület alaprajzának, az etetés módjának, a lefedés távolságának és a rendelkezésre álló traktorok alapján az igényeinek leginkább megfelelő gépeket. Országos szerviz- és alkatrész ellátással biztosítják mindezen gépek gondtalan működtetését.
Bálint Tóth János
A fórumnak otthont adó Kelet-Mecsek Mezőgazdasági Kft. 2400 ha területen gazdálkodik. Zömében a hetvenes években épített istállókban jelenleg 400 holstein-fríz tehenet és a szaporulatát gondozzák, az átlagos állatlétszám 800 db. Naponta 12 ezer kg tejet fejnek. Egy tenyésztő párosításnak köszönhetően három év alatt a 7200 kg mennyiségről 9390 kg-ra növelték az egy tehénre jutó zárt laktációs tejtermelést. A pécsváradi cégnek jelentős ágazata az állattartást is kiszolgáló növénytermesztés, valamint a műszaki szolgáltatás és a vadgazdálkodás. Az 52 fős társaság mérlegfőösszege 1,4 ,milliárd forint volt, a vagyona 800 millió forint, a várható eredménye 60 millió forint. A Kelet-Mecsek Kft.-t a baranyai szarvasmarhatelepek között tejtermelési mutatók alapján az 5. legerősebb, az országos listán a 120 . helyet (2014 . évi adat) foglalja el a 350 tehéntartó gazdaság alkotta mezőnyben. A Csókás-féle életteljesítmény vizsgálat alapján 2015 . február hóban a 6. helyen állt.
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
