Az ágazat súlya a megye gazdaságában

A mezőgazdaság súlya a megyében a GDP-hez való hozzájárulás arányát tekintve az országos átlag csaknem kétszerese, 2012-ben a megyében előállított GDP 9,4%-át adta az ágazat. Más metszetben vizsgálva; a mezőgazdaságban országosan megtermelt bruttó hozzáadott érték 5,2%-át a megyében hozták létre. Az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe is számottevő, a 2011. évi népszámláláskor a megyei foglalkoztatottak 6,7%-ának biztosított a mezőgazdaság munkát, miközben az országos arány 4,5% volt. Az ágazatba irányuló támogatásoknak köszönhetően  2011–2013 között a versenyszféra megyei beruházásainak 9–12%-a az agráriumba irányult.

Mezőgazdasági földhasználat

A földhasználat sajátossága a mezőgazdasági területeken belül a szántó területek országos átlagot jóval meghaladó, 87%-os aránya. A gyepterületek 12%-os hányada alacsonyabb az országosnál, a mezőgazdasági terület fennmaradó részét képező konyhakert, szőlő- és gyümölcsültetvények aránya pedig együttesen alig haladja meg a mezőgazdasági terület 1%-át.

A megye földterületének 5,5%-át borítja erdő, ami az egyik legalacsonyabb erdősültség a megyék között, a művelés alól kivett területek 29%-os aránya ugyanakkor itt a legmagasabb.

Szervezeti háttér

A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás idején a megyében 20 200 egyéni gazdaság és 467 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni gazdaságok száma a 2000. évi négytizedére csökkent, a gazdasági szervezeteké közel másfélszeresére növekedett, amelynek eredményeként napjainkra versenyképes gazdaságméret jellemzi a megye mezőgazdaságát. Az egyéni gazdaságok 2013-ban a megyében átlagosan 10,3 hektár területet használtak, ami csaknem kétszerese az országos átlagnak, a gazdasági szervezetek pedig 445,7 hektárt, az országos átlag 1,4-szeresét. A gazdálkodás típusa szerint a megyében az egyéni gazdaságok között az országosnál nagyobb az állattartók aránya, a gazdasági szervezetek között pedig a vegyes gazdaságoké.

A gazdálkodók demográfiai jellemzői

A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeíráskor az egyéni gazdaságok 75%-át férfiak vezették. A gazdálkodók közül minden harmadik 65 éves vagy annál idősebb volt, a fiatalabb korcsoportba tartozók aránya elmaradt az országostól, kivéve a 35 év alattiakat, akiknek 6,4%-os aránya kissé meghaladta az átlagot.

Az idősebb megyei korösszetétel a gazdálkodók körében nagyobb szakértelemmel, magasabb iskolai végzettséggel párosul. Az országosnál jóval kisebb arányban gazdálkodnak tapasztalatok nélkül, vagy hagyatkoznak csak gyakorlati tapasztalataikra, az alap-, közép- és felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők aránya ugyanakkor rendre meghaladja az országos átlagot.

Növénytermesztés

A megye az ország legnagyobb búzatermő vidéke. 2014-ben a búza területe (114 ezer hektár) a megyei szántóterület 35%-át tette ki, és bár a termésátlag nem volt kiemelkedő, a megyék közül a legtöbb búzát, 438 ezer tonnát – az országos termés 8,4%-át – a megyei gazdálkodók takarították be. A többi kalászos közül az árpa és a zab termésmennyisége ugyancsak említést érdemlő, az országban betakarított árpának 9, a zabnak 6,2%-át termelték a megyében. A 48 ezer hektáron termett 277 ezer tonna kukorica országos részaránya az előbbi növényekhez képest kisebb, mindössze 3%. Ugyanakkor a vetőmagtermesztésre szánt kukorica területe Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb, és az ország kukoricavetőmag-termelésének negyedét 2013-ban a megyei gazdálkodók takarították be.

A gabonafélék mellett kimagasló jelentőségű az ipari növények közül a napraforgó termesztése. Az országban – Békés megye után – itt termesztettek legnagyobb területen, 68,5 ezer hektáron napraforgómagot, és a 2014. évi termés mennyisége (157 ezer tonna) a második legnagyobb volt a megyék közül. Országos jelentőségű a megye rizstermesztése, ami 2014-ben a hazánkban betakarított termésmennyiség közel hattizedét adta.

Állattartás

2010–2014 között a megyében növekedett a fontosabb állatfajok állománya. A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás idején az állatállomány nagyságát állategységben mérve Jász-Nagykun-Szolnok az országos rangsor 7. helyén állt. 2014. december 1-jén 59 ezer szarvasmarhát istállóztak, az országos állomány 7,4%-át. A 224 ezret számláló sertésállomány is növekedett az időszakban, ezen belül ugyanakkor az anyakocák száma (15 ezer) csökkenést mutat. A juhok tartása is elterjedtebbé vált a 2010. évihez képest, 2014. december 1-jén 87 ezer volt a megyei állományuk, a 4. legnagyobb az országban.

A megye térségeinek sajátos mezőgazdasági karaktere

A megye egész területén domináns szántóföldi növénytermesztés mellett a Felső-Jászságban a fóliasátras kertészet, a hevesi területekkel határosan a dinnyetermesztés, a Jászság délebbre fekvő területein a vöröshagyma-termesztés és az ország egyik legnagyobb szarvasgomba termőterülete említésre méltó. A Tisza mellett fekvő Nagykörű méltán híres zamatos, ropogós cseresznyéjéről. A Törökszentmiklós és Karcag körüli térségben, a gyengébb termőterületek környezetében viszonylag jelentősebb állattartás folyik. Kisújszállás térségében a rizstermesztés érdemel említést, és itt termesztenek az országban egyedüliként indiánrizst is. A Tiszazugban, Kunszentmárton térségében a Kunsági borvidékhez kapcsolódva viszonylag jelentős a szőlőtermesztés és a borászat, valamint megtalálhatók a hévizekre alapozott fóliasátras kertészeti kultúrák.

Kólyáné Sziráki Ágnes,

KSH Debreceni főosztály, Szolnoki osztály

A cikk szerzője: Kólyáné Sziráki Ágnes