A levegőszennyezés csökkentése ellenére az ökoszisztémákat továbbra is veszélyezteti az eutrofizáció, a savasodás és az ózon.

A légszennyezés károsítja az emberek és az ökoszisztémák egészségét. Hozzájárul az eutrofizációhoz, a légköri ózonképződéshez, valamint a víz és talaj savasodásához. Emellett hatással van a mezőgazdasági termelésre és az erdőkre, a terméshozamok csökkenését okozza. A légszennyezés legjelentősebb hatásait a közlekedés, az energiatermelés és a mezőgazdaság kibocsátásai okozzák. Bár az elmúlt két évtizedben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, a kibocsátások és levegőminőség közötti összetett kapcsolat miatt ez nem mindig jelenti azt, hogy az ökoszisztémák kevésbé vannak kitéve a szennyező anyagoknak. 

Az elmúlt évtizedekben az ökoszisztémák lényegesen kevésbé vannak kitéve a túlzott savasodásnak, és az előrejelzések szerint a helyzet javulni fog az elkövetkező 20 évben (EEA, 2013h). Azonban az eutrofizáció terén nincs ilyen szintű javulás. Európa nagy részén az eutrofizációs határértéket (egy ökoszisztéma, mint például tó vagy erdő felső tűrési határa, amelyen túl károsodik a szerkezete vagy a működése) gyakran túllépjük. A becslések szerint az európai ökoszisztémák területének körülbelül 63%-át és a védett területek Natura 2000 hálózatának 73%-át érte az eutrofizációs korlátot meghaladó légszennyezés 2010 ben. Az előrejelzések szerint még 2020-ban is széles körű lesz az eutrofizációnak való kitettség.

Tendenciák és kilátás

Légszennyezés és hatásai az ökoszisztémára 5–10 év tendenciája: a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok csökkentése hozzájárult ahhoz, hogy a savasodási és eutrofizációs korlátokat ritkábban lépjük át.

20+ év előretekintés: az eutrofizáció által okozott hosszú távú problémák az előrejelzések szerint fennmaradnak egyes területeken, ám a savasodás hátrányos hatásai jelentősen javulni fognak. 

A savasodás szintje és az eutrofizáció szintje közti eltérés nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a (eutrofizációt okozó) nitrogént tartalmazó szennyező anyagok kibocsátása nem csökkent annyit, mint a (savasodást okozó) ként tartalmazó kibocsátásoké. A mezőgazdasági tevékenységek során kibocsátott ammónia (NH3) és az égetési folyamatokból származó nitrogén-oxidok (NOX) az eutrofizációt okozó legfőbb szennyező anyagok (EEA, 2014d). A levegő minőségéről szóló uniós irányelv egyik célja védeni a növényzetet a magas ózonkoncentrációtól.

A legtöbb növényzet és mezőgazdasági termény cél feletti szintnek van kitéve. 2011-ben ez Európa mezőgazdasági területének 88%-át jelentette, a legmagasabb értékeket Dél- és Közép-Európában mérték (EEA, 2013h). A levegővel kapcsolatos európai politikákat alaposan felülvizsgálták, és az Európai Bizottság 2013-ban elfogadta a tiszta levegőről szóló szakpolitikai csomagra tett javaslatot. A csomag egy sor intézkedést és célt tartalmaz, és – ha elfogadják és megvalósítják – az elvárások szerint sok haszonnal jár. Változatlan feltételek mellett a hasznok többek között: 123 000 km2 ökoszisztéma védelme a túlzott eutrofizációval szemben (ideértve 56 000 km2 védett Natura 2000 területet), és 19 000 km2 erdei ökoszisztéma védelme a savasodás ellen 2030-ra (EC, 2013a). 2030 utánra a 2050 ig tartó időkeretet javasolták, amikorra Európának el kell érnie a hosszú távú célkitűzéseit a légszennyezés terén: olyan szintet kell elérni, amely nem okozza az emberi egészség és a környezet elfogadhatatlan károsodását. E hosszú távú célkitűzések és a kibocsátások szükséges csökkentésének megvalósítása a levegő-, az éghajlati és a biodiverzitási politika integrálását igényli. Ráadásul a légszennyezés országokon átnyúló hatásai továbbra is kihívást jelentenek, és az európai kibocsátások csökkentése önmagában nem biztos, hogy elég a hosszú távú célkitűzések eléréséhez.

Hivatkozás

EEA, 2015, Az európai környezet – Állapot és előretekintés 2015: Összefoglaló jelentés. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Koppenhága.

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) Kongens Nytorv 6 1050 Koppenhága K Dánia Tel.: +45 33 36 71 00 Honlap: eea.europa.eu Kapcsolatfelvétel: eea.europa.eu/enquiries