2015. április 28-án az Európai Parlament egy új szabályozást fogadott el a bioüzemanyagokra vonatkozóan („iLUC Directive” néven), mely 2020-ig 10%-ra korlátozza a szállítmányozásban felhasznált megújuló üzemanyagforrások mértékét a tagállamok számára.

Ezzel egy hosszú vitafolyamat zárult le.  A Közös Agrárpolitika (CAP) keretein belül mintegy 7%-os lesz a szántóföldi növényekből származó (ide tartozik a repce is) bioüzemanyagok aránya, és várhatóan nagy mértékben nőni fog az állati eredetű alapanyagokból kinyert ilyen jellegű termékek felhasználása is. A tagállamoknak 2017-re be kell emelniük a nemzeti törvénykezésükbe az új szabályt, és bizonyítaniuk kell, hogy milyen módon kívánják elérni a fejlett bioüzemanyagok felhasználásának új céljait.

A dízel járműállomány túlzottan megterheli a környezetet, ezért várhatóan nőni fog a nyomás a csökkentés irányába.

Másrészről a repcéből előállított biodízelnek jobb a hidegtűrése, mint a pálmaolajból vagy szójából előállítotté, ezért a repce előnyt élvez.

A repcevetőmag fő piaca a biodízel jelenleg, de 2020-ra ez várhatóan 50%-ára fog csökkenni.

A vetőmagcégek ezért a nemesítési programjaikat az új CAP irányelvekhez igazítják, de ezzel párhuzamosan keresik a felhasználási területek szélesítésének lehetőségeit is.

Az őszi káposztarepce nitrogén műtrágyázása az első jelentős költségtényező, mert a repcének nagy szüksége van a nitrogénre (mintegy 3x annyira, mint a búzának, és 2.2x többre, mint a napraforgónak). Egyúttal az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátása is jelentősnek mondható.

A nemesítői munka fő pillére az optimális nitrogén felhasználás, a cél a magas termésszint fenntartása minél kevesebb inputtal, és ezáltal a GHG kibocsátás csökkentése. Az új hibrideknek még jobbnak kell lenniük a nitrogén felvételében és hasznosításában.

Másik fontos kutatási téma, mely gyakran feledésbe merül a köztudatban, hogy a repce különösen jó fehérjeforrás, és ezért jól hasznosítható az állati takarmányokban (a repcemag dara kb. 34% fehérjét tartalmaz, a napraforgó 27%-ával szemben, míg ez a szójánál 45%). Emberi fogyasztásra is alkalmas, és csökkenteni lehetne az állati fehérjétől való függésünket Európában. Nemesítői elvárás a proteinben gazdag hibridek létrehozása.

Egy újabb irány az őszi káposztarepce “HOLL” (magas olajsavas, alacsony linolsavas) szintén emberi fogyasztásra használható étkezési olaja, mely a napraforgó- és a pálmaolaj versenytársa lesz a jövőben.

Növényvédelmi szempontból a nemesítők olyan jól teljesítő hibrideket keresnek, melyek termésszintje magas, és Clearfield rezisztensek a posztemergens herbicidek alkalmazhatósága miatt, és így sokkal ésszerűbbek az ilyen növényegészségügyi beavatkozások. A cél az, hogy csökkentsük a Kezelés Gyakorisági Indexet (TFI); 1 kezelés szemben a 2-3 klasszikus kezeléssel,  gazdaságos és agronómiai-környezetvédelmi érdek.

A nemesítői munka fő iránya természetesen mindig a termőképesség, és ez által a növény profitabilitásának a fenntartása.

Amint láthatjuk, a hatékony nemesítői munka még környezetbarátabbá és gazdaságosabbá teszi ezt a növényt, mely meg fogja határozni tevékenységünket a jövőben.

A Bayer CropScience 2009. októberében jelentette be a világon elsőként a teljes olajrepce-genom feltérképezését. Mára a Bayer pozíciója egyre erősebb, hiszen a genom szekvenálása felgyorsította a fejlesztéseket, lehetővé tette diagnosztikai eszközök tervezését és vizsgálati módszerek kifejlesztését, valamint jelentősen lerövidítette az új tulajdonságokra történő nemesítést. Az európai repcenemesítés központja Astene-ben Belgiumban található, ahol dihaploid módszerrel rengeteg vonal előállítására van lehetőség. Ez az új módszer nagy mértékben felgyorsítja a nemesítési folyamatot az őszi káposzta repcénél is.

A rezisztencia nemesítés során nemesítőink azon dolgoznak, hogy meghatározzák azokat génforrásokat, amelyek természetben előfordulnak és rezisztencia források lehetnek a különböző betegségek ellen, majd ezeket a tulajdonságokat kódoló géneket beépítik a termékekbe, hogy ellenállóvá tegyék őket a fómás és a cilindrospóriumos levélfoltosság, a szárrák, a gyökérgolyva és a verticilliumos tőhervadás ellen.

A gazdálkodók egyre jobb fóma elleni rezisztenciával rendelkező termékre számíthatnak. Ismert az úgynevezett mennyiségi rezisztencia, mely a hosszú távon biztosít védelmet. E mellett a termékek rendelkezhetnek specifikus, egy gén által meghatározott rezisztenciával is, mely a korokozó adott rassza ellen ad nagyfokú védelmet. A modern nemesítési technikának köszönhetően egyre jobb fóma rezisztenciával rendelkező hibrideket tudunk előállítani.

Európa egyes régióiban gyorsan terjedő betegség a szárrák. A szárrák spórái akár 20 évig is életképesek maradnak a talajban és fertőzhetik a repce állományt. Sajnos a szűk vetésforgó miatt a fertőzöttség gyorsan terjed. Mivel nem áll rendelkezésre kémiai megoldás ezért csak a nemesítés és helyes mezőgazdasági gyakorlat tudja csökkenteni a szárrák okozta károkat.

A verticilliumos tőhervadás annyiban hasonló a szárrákhoz, hogy szintén talajból fertőz és nincs kémiai védelem ellene. A rezisztencia kialakítása ez ellen a betegség ellen nagyon összetettnek tűnik és azon dolgozunk, hogy minél jobban megértsük azokat a mechanizmusokat, melyek védelmet jelenthetnek ez ellen a potenciálisan veszélyes betegség ellen.

Nem szabad lebecsülni a fóma veszélyességét, erős fertőzés esetén akár a termés felét is elveszíthetjük. A Bayer fejlett rezisztencia nemesítése, valamint a kémiai védekezés lehetősége hozzájárul, hogy biztonságosabb legyen a repcetermesztés Magyarországon is.

A repcetermesztés kockázatának csökkentésében jelentős előrehaladást értünk el az olyan hibridek nemesítésében is, melyek kipergés ellenállóság génjét hordozzák. Hamarosan megkezdjük ezen termékek szántóföldi tesztelését is.

Európa 15 országában folytatunk repcenemesítéssel kapcsolatos fejlesztési tevékenységet, több mint 100 kísérleti helyen vizsgáljuk a hibridek viselkedését, hogy jobban megérthessük reakcióikat eltérő körülmények között, meghatározzuk alkalmazkodóképességüket.

Természetesen a nagy termőképességgel rendelkező hibrideket keressük, de egy olyan termék, amely kiváló termésstabilitással rendelkezik, szintén csökkentheti a repcetermesztők fejfájását. Gyors őszi fejlődés, télállóság, hosszú távú betegség ellenállóság, jó szárszilárdság, kipergés ellenállóság és magas olajtartalom csak néhány azon tulajdonságok közül, melyek a kiváló repce hibrideket jellemzik.

Világszerte számtalan típusú repcefajta létezik, így a nemesítési célok átfogó vizsgálata csak korlátozottan lehetséges. Mivel a KWS Európában tervezte meg a káposztarepce nemesítési programját, ezért a cikkben szereplő kijelentések kizárólag Európára vonatkoznak.  Más régiókban a nemesítési célok eltérőek lehetnek az európaiaktól.

Az őszi káposztarepce nemesítést tekinthetjük európai projektnek, mivel itt találhatóak a legnagyobb termőterületek. Európán belül, a különböző éghajlati övezetek miatt a nemesítési célok prioritásai teljes mértékben eltérőek lehetnek, de összességében acélok majdnem teljesen azonosak.

A legfőbb nemesítési céla terméshozam növelése és a magas olajtartalom, utóbbi döntő fontosságú az olaj előállítás szempontjából. A nemesítési programhoz tartozó további agronómiai jellemzők a becők nagy mechanikai ellenállása valamint a magas fehérjetartalom. A magas fehérjetartalom és az alacsony  glükozinoláttartalom kulcsfontosságú abban az esetben, amikor a repcét állati takarmányként hasznosítják. Néhány évvel ezelőtt a nemesítési programban a féltörpefajták is helyet kaptak, a hatékonyabb nitrogénhasznosításuk révén érdekessé váltak.

Az agronómiai jellemzőkön túl a nemesítési célok másik nagy csoportját képezia különböző betegségekkel szembeni ellenállóképességek kinemesítése. A rezisztencia fejlesztésével a KWS folyamatosan azon dolgozik, hogy minél egészségesebb hibrideket vezessen be a piacra. Európában a főbb betegségek közé tartozik a Phoma lingam, a Verticillium longisporum, a Sclerotinia sclerotiorum és a káposztagolyva (Plasmodiophora brassicae). A fómára és a Verticilliumra kevésbé fogékony fajtákat már sikerült bevezetni. A többi betegség esetében a kutatások folytatódnak.

A KWS olyan hibridek nemesítésére koncentrál, amely a molekuláris nemesítés által is támogatott. Ez a modern eljárása nemesítési ciklusok felgyorsulásához és tökéletesítéséhez vezethet. Itt elsősorban markerek segítségével határozzák meg az egyes jellemzőket, és egyszerűsítik azok keresztezését.

Az új repcefajták nemesítése továbbra is fejlődni fog, mivel a vetőmagok iránti kereslet állandó, és ez az új technológiák egyre intenzívebb alkalmazásához vezet.

Nemesítői kutató munkánk központja a franciaországi Boissay-ban van, ahonnan további négy nemesítői helyszínt támogatunk Ukrajnában, Lengyelországban, Németországban és az Egyesült Királyságban.

Az utóbbi időszakban két új innovációt hoztunk a repcetermesztők számára, amely részben mutatja a következő időszak törekvéseit.

A Clearfield technológia, amely biztosítja a termelők számára, hogy a vegyszeres gyomirtást már megerősödött állományban végezhessék, és olyan gyom problémákat tudunk kezelni vele, melyek több országban komoly problémát jelentenek. Ez a technológia napjainkra nem tűnik újdonságnak, de gondoljunk csak vissza 3-4 évvel korábbra. A magas olajsav tartalmú repce hibridek, mellyel újabb felhasználási területet teremtünk a repce olaj számára. A jelenlegi 78-82% olajsav tartalommal, és 3.5% linolajsav tartalommal sikerült elérni azt az olaj szerkezet stabilitást, mely lehetővé teszi ezen hibridek olajának felhasználását az étolaj piacon. Kutatásaink Nyugat-Európában indultak, és napjainkra olyan termékeket nemesítettünk, melyek azonos termés szinttel rendelkeznek, mint a hagyományos repce hibridek. A terméspotenciál emelésén túl a nemesítői munka a következő témákra irányul:

A termés stabilitás érdekében olyan hibrideket fejlesztünk, amelyek erősebb betegség ellenállósággal, és jobb kompenzáló képességgel rendelkeznek stressz esetén.

Új, jobb hibridek fejlesztése olyan friss piacokra, mint például a magas olajsavas repce hibridek piaca.

A nitrogén hatóanyag optimális felhasználását biztosító hibridek kutatása pedig egy olyan új irányzat a nemesítésben, mely az aktuális törvényi korlátozások következtében került előtérbe.

Az Európai Unió szabályozásai ugyanis korlátozzák az intenzív repcetermesztés lehetőségeit. Itt első sorban a nitrogén rendeletre gondolok, mely talajtípusonként maximalizálja a felhasználható nitrogén hatóanyag mennyiségét. A legnagyobb repcetermelő országokban – Franciaország, Németország – nem ritka a kettőszáz kilogram feletti nitrogén hatóanyag mennyiséget kijuttató technológia, ami ezekben a csapadékos régiókban jól bevált. Az új irányelv gátat szab a korábbi termesztési gyakorlatnak.

 Az új hibridek kiválasztáskor vizsgáljuk a termékek nitrogén reakcióját. Olyan termékek kiválasztására kell törekednünk, melyek azonos, és magasabb nitrogén hatóanyag kijuttatása mellett is nagyobb termést biztosítanak, mint az aktuális portfolió – jobban hasznosítják az elérhető tápanyagot. Ezen vizsgálatokat a nemesítés már elkezdte, mely alapján látjuk a különbséget hibrid és hibrid között. Ezzel az új iránnyal tudjuk biztosítani, hogy a termelők az új jogi környezetben is fent tudják tartani a korábbi termésszintüket.

Úgy gondolom, a következő egy évtizedet nézve a megfelelő agronómiai gyakorlat továbbra is kulcs fontosságú, a legjobb genetika sem tudja ezt helyettesíteni.

 A nemesítés továbbra is komoly energiákat fordít a betegség ellenállóságra, hiszen a főbb gomba betegségek rasszai változnak, illetve változni fognak.

A rovar kártétel szemszögéből, az új hibridek gyorsabb fejlődésükkel és kompenzáló képességükkel részben segíthetnek a repce fénybogár, illetve a káposztalégy kártételének csökkentése érdekében.

 A tápanyag felhasználás oldaláról az előbb taglalt optimális nitrogén felhasználású termékek fejlesztése kulcs fontosságú, de ezt ki kell egészíteni a megfelelő műtrágyázási technikával. A biológiai szervezetek csávázáskori és/vagy vegyszerezéskori felhasználása szintén támogathatja a nitrogén felhasználást, illetve  a foszfor felvehetőségét a jövőben.

A Pioneer nemesítése az egységnyi területről lehozható legnagyobb jövedelmet produkáló hibridekre fókuszál. Azaz a nagy termőképesség mellett a magas olajtartalomra és a biotikus és abiotikus stressz faktorokkal szembeni magas toleranciára. Fontos szempont továbbá a könnyebb, alacsonyabb költségszinttel, kisebb veszteségekkel jellemezhető technológiák fejlesztése – ez az unikális MAXIMUS hibridek nemesítésének a célja. A bevétel maximalizálása ugyanis a hatékonyabb, olcsóbb termesztés technológiával párosulva eredményezi a jövedelmezőség javítását.

Alapvető stratégiánk olyan szülői vonalak párosítása amelyekkel a legjobban kiaknázhatjuk a heterózis hatás nyújtotta előnyöket. Ennek érdekében azon dolgozunk, hogy  anyai és apai vonalak közötti genetikai távolságot a lehető legnagyobbra növeljük, mert így tudjuk elérni a legnagyobb heterózis hatást. Évente több mint 8 000 hibridet hozunk létre és több mint 50 000 parcellán végzünk termés méréseket szerte Európában, hogy a legnagyobb termőképességű, legnagyobb olajtartalmat produkáló hibrideket megtaláljuk. A szántóföldi tesztelések mellett molekuláris marker technológiát alkalmazunk, hogy a legígéretesebb jelölteket még a vetőmag szaporítás és termés tesztek előtt ki tudjuk válogatni. Adatpontok millióit dolgozzuk fel e munka során!

A nagy terméspotenciál realizálása érdekében komoly erőfeszítéseket teszünk a betegségtolerancia fokozása és az érés során előforduló kipergés elkerülése érdekében. A több gén által meghatározott Phoma ellenállóságot elég komplex és nehéz feladat az elit vonalakba bevinni, viszont hosszú távon működő toleranciát sikerül így elérni. Ezt a módszert a monogenikus Rlm7 rezisztenciával kombinálva, a legmagasabb Phoma elleni ellenállóságot tudjuk elérni. A Sclerotinia a másik legfontosabb betegsége a repcének, amin szintén dolgozunk. A Phomához hasonlóan szintén több gén által befolyásolt a tolerancia megléte. A betegség tolerancia erősítésére felhasználjuk a kanadai tavaszi repce nemesítésben elért magas szintű eredményeinket.

Az érés idején bekövetkezett kipergés komoly termésveszteségeket okozhat. Ennek elkerülése is a nemesítésünk egyik kulcsfontosságú célja. A kipergés ellenálló becők eléréséhez bevonunk a nemesítésbe más, az őszi káposztarepcével közeli rokonságban álló Brassica fajokat is.

A repce termesztés jövedelmezősége a hatékonyabb technológiákban rejlik.

A Clearfield® technológia alkalmazása szintén egy fontos szempont a hatékonyság javításában és a szántóföldi kockázatok csökkentésében. Már számos hibridet kínálunk e technológiához.

Már bizonyított tény, hogy a hibridek sokkal jobban tudják kompenzálni a különböző stressz tényezőket mint a fajták. Az eltérő környezeti feltételekhez való alkalmazkodás, a stabilitás is egy fontos szelekciós kritérium. A kísérleti rendszerünk törekszik lefedni a lehetséges legtöbb környezeti adottságot. Tenyészkertjeinket, termékfejlesztési parcelláinkat igyekszünk kitenni a legkülönfélébb stressz faktoroknak elkerülve azt, hogy csak a jó körülményekre szelektáljunk.  Tesztelünk például télállóságra, fagyállóságra, szárazságra, hőstresszre valamint alacsony nitrogén ellátottság mellet is vizsgáljuk hibridjeink teljesítményét. A gyors korai vigor az egyenletesen beállt növényállomány kialakulása érdekében szintén fontos tulajdonság, különösen kései kelés esetén illetve a rovarkártétel kockázatának kivédése miatt.

 - an -

A cikk szerzője: Agro Napló