A terméspotenciál kiaknázása a cél
Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukoricaklub elnöke a genetikákban rejlő terméspotenciál kiaknázása kapcsán elszomorítónak nevezte, hogy míg egy, a '70-es években készített tanulmány a hazai kukorica termésátlag növekedésének ütemét az USA elé helyezte, napjainkban a valóság az, hogy Európa is megelőzött bennünket és Amerika közel 100%-ot vert ránk. Nem világcsúcs beállításra kell törekednünk, megelégednénk, ha első lépésként kicsit több figyelemmel és fegyelemmel, másfél, két tonnával emelnénk az országos termésátlagot. A következő lépés lehetne a kártevők és gombabetegségek elleni védekezés kötelező megszervezése, amely egy újabb 10–15%-os emelkedést eredményezne. Igaz, ehhez már állami hozzájárulás is kell! De ideje is a beavatkozásnak, hiszen a termésátlagok további növelése a termésstabilitás fokozása nélkül nem képzelhető el. Ehhez pedig szükség van térségi meliorációs rendezésre, és az öntözés lehetőségének nagyságrenddel történő növelésére. Ha mindez megvalósul, s közben felzárkózik a szakszerű tápanyaghasználat, kialakul a növényápolás rendje, ismét ott lehetünk, ahol most az irigyelt nyugat-európai és amerikai versenytársaink vannak.
S hogy mi történne még? Lemondanánk arról a 3–400 ezer hektárnyi gazdaságtalan kukoricatermesztésről más, a kukoricánál gazdaságosabb, a környezetet jobban kímélő kultúrák és a természetközeli talaj- és tájhasználat javára.
A kockázatokról
A kukorica termesztésében számos kockázat van, és számos fajtatulajdonság is van, amelyek a kockázatok mértékét alapvetően meghatározzák – hangsúlyozta Dr. Mesterházy Ákos, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója. Ezek közül a toxikus gombákhoz való viszony az egyik legfontosabb, ugyanis ezek rekordtermés mellett is képesek százmilliárdos károkat okozni (2014). A sertéstenyésztésben 10–15%-kal is nőhet az egy kg. élősúly előállításához szükséges takarmányigény, az egy százalék alatti elhullás akár 6–7%-ra is ugorhat nagyobb toxintartalmú takarmány etetése révén. Megnő az állatorvosi költségek mértéke, a toxinkötők felhasználása és az állatok szaporodásbiológiai problémái is jelentősen, évente tízmilliárdokkal növelhetik a költséget és csökkentik a bevételt. A tej aflatoxin tartalma kötelező határérték, e felett a tejet nem veszik át.
Ma már tudjuk, hogy a legfontosabb eszköz a megelőzés, azaz az ellenállóbb hibridek előtérbe helyezése, ugyanis a toxinszabályozás leghatékonyabb eszköze az ellenállóság. Jól látszik, hogy a természetes fertőzés alapú nemesítés nem elég hatékony, ezért a mesterséges fertőzések és a toxinellenőrzés bevezetése létkérdés. Akár 15–20-szoros különbségek is vannak az elismert hibridek között, de a fajtajelöltek között is, az ellenállóbbak kiválasztása megoldható. A három fő kórokozó, a F. graminearum, a F. verticillioides és az Aspergillus flavus elleni ellenállóság nem azonos, ezért külön kell őket tesztelni. Vannak azonban olyan hibridek is, amelyek mindegyik kórokozóval szemben jó ellenállóságot mutatnak. Hiába azonban mindez, ha a betakarítás, a betárolás és a raktározás során hibákat vétünk, pl. a különböző táblákról származó terményt összekeverve tároljuk, hiszen ez a terményt tönkre teheti. Ezért a termelési folyamat egészét kell összehangolni. A magyar fajta-elismerési rendszer valaha világhírű volt. Ma árnyéka önmagának. Márpedig a fajta a mezőgazdaság legfontosabb termelő eszköze, ezért ennek kézben tartása nemzeti feladat, de nemcsak ez az egy ok, ami miatt Mesterházy szerint végre rendet kell tenni. Ugyanez érvényes a Növényvédelmi Szolgálatra, de a kutatási hálózatra is. A magyar GDP 15–20%-át adó agrobizniszre a kutatási ráfordítások 1–2%-a jut. Honnan jön majd a hozzáadott érték? – tette fel az előadó a költői kérdést.
A vetőnapon ringbe szállt gépek
A vetőnapon a mintegy kétszáz érdeklődő áttekintette a hazai és nemzetközi vetőgéppiac legújabb fejlesztési irányait, illetve a tőszám- és kelésegyenletesség fontosságán túl bemutatták a vetőgépek használata során követendő főbb technológiai változatokat a talaj-előkészítésben, a vetéssel kapcsolt és a vetést követő technológiai lépésekben. A bemutatón a Kverneland Group Hungária Kft. FlexCart + Optima PH 8 HD e-drive típusú gépével, a Monsanto Hungaria Kft. DEKALB vetőgéppel, a Güttler Kft. Güttler front talajművelővel, a Kuhn Center Magyarország Kft. a Kuhn Maxima 2 TS 950-nel, az AXIÁL Kft. a Monosem NX M 6 soros vontatott, míg a KITE Zrt. a JD exactemerge 16 soros vetőgéppel képviseltette magát. (A gépekről szóló beszámoló: http://bit.ly/1T2jyPq)
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
