A hazai gazdatársadalom számára a tavasz egyik legfontosabb adminisztratív feladata volt a támogatási kérelmek benyújtása. Az egységes kérelem beadási folyamata május 23-án fejeződött be. Aki lekéste ezt a határidőt legkésőbb június 17-ig naponta egy százalékos szankció mellett pótolhatta, illetve módosíthatta a kérelmét. A május 23-ig benyújtott kérelmeket június 15-ig lehetett szankciómentesen módosítani. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai szerint a kérelmezési időszak végéig összesen mintegy 178 ezer kérelem érkezett be, közel 5 millió hektárra. Ez megközelíti az előző évi értékeket. Az idei kérelembeadás során összesen 32 jogcím esetében volt mód, az egységes felületen megvalósuló és a beadást valamint az adminisztrációt megkönnyítő igénylésre.
A kérelmezéssel kapcsolatos fontos újdonság volt idén, hogy az MVH értesítette azokat a termelőket, akinek a kérelme pontatlanságot tartalmazott és ez adminisztratív úton kiszűrhető volt. Az úgynevezett előzetes ellenőrzések során (1) a túligénylést, (2) az egymásra fedő táblarajzokat, illetve (3) a hiányzó csatolt dokumentumokat vizsgálta a hivatal. A folyamat során azt állapították meg, hogy közel 48 ezer termelő – az összes kérelmező több mint negyede – esetében volt szükség a pontosításra. Abban az esetben, ha a termelő figyelt az MVH értesítésére, elfogadta az észrevételeket, akkor június 27-ig szankciómentesen tudta javítani a jelzett hibákat. Az MVH által közölt problémákon kívül egyéb módosításra – a szankciós beadást követően – azonban nem volt lehetőség. Az előzetes ellenőrzés segítségével elkerülhetők – illetve ha nem, legalább mérsékelhetők – voltak a levonások és a szankciók, ami lényegében magasabb támogatási összeget eredményezhet a figyelmes termelő számára.
Ez a folyamat az MVH számára jelentős adminisztratív terhet jelentett, de nem ez, hanem a 2015-ben bevezetett új jogcímek ellenőrzése során felmerülő többletfeladatok okozták, hogy egyes termelők nem jutottak hozzá 2016 első félévében az előző évben kérelmezett közvetlen támogatásaik teljes összegéhez. Az uniós jogszabályi előírásoknak megfelelően a kifizetések szinte teljes mértékben megvalósultak június 30-ig, csak azokban az esetekben fordulhat elő későbbi kifizetés, amikor jelentős probléma merült fel a kérelmekkel kapcsolatban. Ezek rendeződése után természetesen sor kerül a jogos támogatási összeg átutalására is.
Távolabbra mutató esemény keretében találkoztak az uniós agrárminiszterek május 31-i informális ülésükön. Ekkor az Európai Unió Tanácsának 2016 első félévében tevékenykedő holland elnökség által a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) készített vitaindító dokumentumról egyeztettek. E dokumentum, noha nem tekinthető hivatalos előterjesztésnek, mégis vázolta azokat a főbb irányokat, amelyek jelenleg megjelennek a KAP jövőjét érintő tárgyalások során.
Az amszterdami eseményen a tagállamok egyöntetűen elutasították a holland tervezetben szereplő jelenlegi KAP kiterjesztését a Közös Agrár- és Élelmiszerpolitikára. A résztvevő miniszterek túlnyomó többségben 2020 után is egy erős, a termelők érdekeit védő KAP-ot látnak elfogadhatónak, olyat, ami a hazai termelők számára is kiemelten fontos közvetlen támogatások fenntartására képes. Hangsúlyozták, hogy a KAP számára a közös költségvetésből a következő többéves pénzügyi időszakban a jelenlegi időszaknak megfelelő költségvetési forrást kell biztosítani.
Számos tagállam képviselője – figyelemmel a jelenleg válsághelyzetre is – a biztonsági háló új eszközökkel történő megerősítését tartotta fontosnak és szükségesnek. Egyetértés volt abban, hogy kiemelt kérdésként kell kezelni a termelői alkupozíció megerősítését az élelmiszerláncban. Minden tagállam alapvető megvalósítandó célként tekint arra, hogy a KAP esetében tovább csökkenjenek az adminisztrációs terhek, ezzel együtt érdemi, a termelők széles köre számára érezhető egyszerűsítésre kerüljön sor.
Az innováció nagyobb hangsúllyal történő megjelenését a szakpolitikai intézkedésekben a többség ugyanakkor ellenezte. Számos tagállam meglátása szerint alkalmasabb lenne egyéb programok keretében kezelni ezt a törekvést. Ezzel együtt a környezetvédelmi célrendszer erősítését sem tartották indokoltnak, noha a vitaindító javaslat a KAP fenntarthatóságát látta ebben biztosítani. Itt hivatkozásként jelent meg, hogy a zöldítés első évére vonatkozó értékelés még nem áll rendelkezésre. Szintén negatív visszhangot kapott a tagállamok túlnyomó részétől, hogy a KAP a gazdálkodók jövedelemtámogatása helyett inkább a termékek ártámogatásán alapuló biztonsági hálót működtessen.
Az eseményen a határozott magyar álláspontban egyértelműen jelent meg, hogy hazánk egy erős KAP fenntartásában érdekelt, amelyben erős a közvetlen támogatások és a piaci intézkedések valamint a vidékfejlesztés két pillére. Az amszterdami eseményen Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az uniós agrárpolitikának csak 2013-ban vált teljes jogú tagjává, hiszen ekkortól kapják meg a hazai termelők a közvetlen támogatások számunkra elérhető teljes összegét. Miniszter úr utalt arra is, hogy egy közös agrár- és élelmiszerpolitika esetleges létrehozása miatt jelentkező gyökeres átalakítás felmérhetetlen károkat okozna a jelenleg is igen sérülékeny, áringadozásoknak kitett ágazatban.
Miniszter úr hangsúlyozta, hogy hazánknak továbbra is érdeke, hogy ne csökkenjen az uniós költségvetésben a 2013–2020 közötti rendelkezésre álló mezőgazdasági forrásaink összege. Ezzel együtt a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló forrásokat és a termeléshez kötött támogatások rendszerét is fent kívánjuk tartani a 2020 utáni időszakban is. A klímaváltozás elleni küzdelem, az innováció, vagy a kutatás és fejlesztés támogatása egyaránt fontos, ez azonban nem valósulhat meg a közvetlen támogatások rovására. Bármilyen új intézkedés bevezetésére csak az ezeket fedező új források bevonásával kerülhet sor.
A heves viták közepette egyértelművé vált, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitika működésének feltételei hosszan tartó és olykor jelentős kompromisszumokat igénylő egyeztetések révén fog kialakulni. Az egymásnak feszülő érdekek és ellenérdekek miatt minden tagállam fokozott figyelemmel várja a működés alapjait meghatározó – várhatóan 2017 őszén megjelenő – bizottsági javaslatot.
A termelők széles körében megnyugtató lehet, hogy a közvetlen támogatási jogcímek rendszerében 2020-ig nem lesz jelentős átalakítás. A jövő évtől, a közösségi jogszabályok alapján lehetőség van arra, hogy abban az esetben, ha a tagállam megítélése szerint egyes jogcímeknél javításra vagy pontosításra van szükség, akkor azt meg lehessen valósítani. Ennek révén biztosítható, hogy 2020-ig zökkenőmentesen működjenek az egyes intézkedések. Mivel a hazai jogcímek esetében csupán kis jelentőségű módosító igények fogalmazódtak meg eddig, csak némi korrekcióra lehet számítani. Ennek végleges feltételei csak az idén augusztus elejéig meghozott szakpolitikai döntések alapján lesznek meghatározva.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
