Lengl Tamás ügyvezető „Csúcs ez az érzés” című előadása a partnerkapcsolatok elmélyítéséről, a közös munka „érzéséről”, a Bábolna Takarmány Kft. terveiről szóltak, ahol a cél mindig is az elégedett vevő. A vállalat a Bonafarm csoport tagjaként jelentős változásokat élt meg az elmúlt években, és fontos beruházások, szervezeti átalakítások előtt áll. Mit kell tudni a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft.-ről? Magyarország legnagyobb takarmány előállító vállalata. 2016. január 1-jétől az 5 telephelyen működő 9 üzem egy gazdasági egységet alkot, 400 munkavállalót foglalkoztat, 850 vevőpartnere van, akik 2500 árufogadó helyre rendelik a takarmányokat. A cég idei várható árbevétele eléri a 32 Mrd forintot. A folyamatos termékfejlesztés célja, hogy minden állattartónak megoldási javaslatot tudjanak adni. Biztos pénzügyi hátérrel, világos cégfilozófiával és határozott célok eléréséhez szükséges tervekkel rendelkeznek. „Akarjuk – Tudjuk – Tesszük” – mondta az ügyvezető! Az elmúlt időben új termékekkel jelentkeztek a piacon, megújították a csomagolást, mely főleg a zsákos áruk eladásánál jelent előnyt. Bevezették a SAP rendszert, mely keretet ad az egész vállalat működtetéséhez, központi vevőszolgálat és számlázás biztosítja a rugalmasabb ügyintézést, további újdonság a járatértesítő sms, mellyel jelezni tudják a takarmány elindulását az üzemből a kereskedő felé. Jelentős fejlesztés a beérkező alapanyagok azonnali beltartalmi analízise, így a receptgazdálkodás folyamatosan tudja követni a változó paramétereket, biztosítva ezzel a termékek garantált, standard minőségét. Rövidesen valamennyi terméküket vonalkóddal látják el. A beruházási tervek közt szerepel egy új keverőüzem építése, és a kiszállítást végző teherautóflotta cseréje. A tulajdonos a folyamatos fejlesztést, megújulást tűzte ki célul a menedzsmentnek. Az ügyvezető előadását egy hegymászó képpel zárta: „ahhoz, hogy partnereink a csúcsra érjenek, a Bábolna Takarmány csapata jó sherpaként fogja ezt a célt kiszolgálni”.

A rendezvény következő előadója Dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója volt. A téma aktualitását a folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalásokról szóló viták adták az USA és az EU között. Az előadó politikai felhangok nélkül, közgazdasági és kereskedelmi szempontok alapján próbált a hallgatóságnak eligazodást nyújtani a kérdésben. Miért is van szükség kereskedelemre? A kereskedelem versenyhelyzetet teremt és javítja a hatékonyságot, a termelési tényezők racionális felhasználására, valamint új eljárások, ötletek átvételére ösztönöz, általa a fogyasztókhoz a termékek és szolgáltatások szélesebb választéka jut el. Összességében serkenti a gazdasági növekedést és bővülő össztársadalmi jólétet eredményez. A Csendes-óceáni Partnerségi megállapodás (TPP) nyélbe ütése miatt az EU-nak erősebb érdeke fűződik az USA-val megkötendő szabadkereskedelmi egyezményhez, mint fordítva. Az orosz embargó meghosszabbítása nem véletlen: Oroszország mindent elkövet, hogy minél több élelmiszerből önellátó legyen. Nagyon sok terméknek, amely az EU tagországaiból az orosz piacra került, máshol kell vevőt találni. Csökken az ázsiai térség, köztük Kína gazdasági növekedése, ami kihat az élelmiszerek kereskedelmére, a bővülés üteme elmarad a várakozásoktól, ezért is fontos, hogy a kereskedelmi korlátokat más piacokon megpróbálják lebontani. Kétségtelen, hogy a piacvédelem minden országban erősebb a feldolgozott termékek esetében, mint az alapanyagoknál. A nem tarifális (nem vám jellegű) kereskedelmi akadályok sok esetben csak kemény tárgyalások árán oldhatóak fel. Itt gondolni kell az egyes országok eltérő humán-, állat- és növény-egészségügyi előírásaira. Jelentős eltérés a két kontinens között például, hogy az élelmiszerek előállítása során az EU a gyártási folyamatokat szabályozza, míg az USA a végtermék ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt. Szintén fel kell oldani a tárgyalások során a védett földrajzi nevekből adódó érdekellentéteket is.

Dr. Potori előadása második felében globális terménypiaci hatásokról és kilátásokról beszélt. A világ legnagyobb búza exportőre az EU a 2015/2016. gazdasági évben: az Európai Bizottság adatai szerint 31,15 millió tonna búza harmadik országokba történő kivitelére született kötés. Az árpa globális exportpiacán is az EU tagországok az elsők 10,1 millió tonnával. Kukoricából Európa messze nem önellátó, 13,16 millió tonna kukorica behozatalára születtek kötések a 2016. június 30-ával zárult gazdasági évben. A gabonapiac szempontjából a fő konkurens Ukrajna és Oroszország, utóbbi a 2016/2017. gazdasági évben a búzapiacon előreláthatóan át is veszi a globális vezető szerepet.

A rendezvényen már tradíció a termelési- és életmű díjak átadása. Az idei évben, az állattenyésztésért végzett kiemelkedő munkájáért életmű díjban részesült: Dr. Csikai Miklós, Dr. Kertész Tamás, Dr. Tolvaj Győző, Molnár János, Szilágyi István és posztumusz Porpáczi Kálmán.

A 2016. évi Szakma Napja meghívott vendége Klein Dávid hegymászó volt, aki a csúcs meghódításáról, a valóban „csúcs ez az érzés”-nek a hátteréről, a felkészülésről, a teljesítményről is beszélt, kihangsúlyozva, hogy minden jó teljesítmény mögött csapat/csapatok vannak, akik ugyanúgy dolgoznak, tesznek a sikerért. 

- an -

A cikk szerzője: Agro Napló