A „Formáljuk a jövő mezőgazdaságát” egy testhez álló kijelentés, annál is inkább, hiszen a Monsanto megvásárlásának bejelentésével a Bayer mezőgazdaságban betöltött vezető szerepe nem kérdőjelezhető meg. A versenyhivatali jóváhagyás után a mezőgazdaság vállalaton belül elfoglalt helye 30%-ról 50%-ra nő, amelyben várhatóan fele-fele arányt képviselnek a vetőmag és növényvédő szer termékek. A precíziós technológiával kiegészülve egy integrált platform létrehozása a kitűzött feladat – hangsúlyozta Tora Péter, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletágának új vezetője. A végső cél az, hogy megfeleljenek a jövő mezőgazdasága által támasztott hatékonysági és fenntarthatósági kihívásoknak. A Bayer egyik fő célkitűzése a folyamatos változásokra történő felkészülés és válaszadás, nemcsak az egyre inkább keretek közé szorított termékinnovációkkal, hanem a vevőközpontú marketing területén alkalmazott újdonságokkal. A hosszú távú víziókat bemutató tanácskozásra a Bayer olyan előadókat kért fel, akik a kihívás előtt álló területek lényeges kérdéseire irányították rá a figyelmet.

A változékonyság mértéke jóval meghaladja a változás mértékét az időjárásban

A mezőgazdaság jövője ki van téve a klímaváltozás hatásainak. Az utóbbi száz esztendőben a hőmérséklet változásában dinamikus emelkedés figyelhető meg. Ha a csapadékot vizsgáljuk, megállapítható az a tény, hogy az elmúlt 100 évben a változékonyság mértéke jóval meghaladja a változás mértékét. – hangsúlyozta Vadász Vilmos, a MeteoPlaza Kft. agrometeorológusa. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a csapadékos napok száma csökken, viszont a kiadós csapadékot hozó napok száma nő, a száraz periódusok pedig egyre hosszabbak. A csapadék kevesebb tehát, ugyanakkor intenzívebb. A fagyos napok száma csökkenő tendenciát mutat, míg a hőségnapok száma emelkedik, 2013-ban 51 hőségnapot számoltak – mutatott rá a meteorológus.  

A klímaváltozás lehetséges következményei között az új növénybetegségek, inváziós fajok megjelenésére lehet számítani. Az agrometeorológia szerepe felértékelődik, egyfajta kapocs lesz a növénytermesztés és meteorológia között. A kumulált hőösszeg előrejelzéssel bizonyos fenofázisok megjelenésének ideje, növénybetegségek, kártevők felbukkanása jósolható meg, a szélsebesség-előrejelzés és a csapadék-előrejelzés alapján a permetezési ablak meghatározására nyílik lehetőség. A klímaváltozás negatív hatásai az ellenállóbb fajták nemesítésével, a termesztéstechnológia újragondolásával és a korszerű agrometeorológiai információk napi alkalmazásával csökkenthetők.

A mezőgazdasági termékek árát befolyásoló tényezők

Az agrártermékek árának alakulására a szélsőséges időjárás mellett több tényezőnek is befolyásoló szerepe van. A nem egyenletesen zajló demográfiai folyamatokon belül a globális középosztály növekedésére fókuszált előadásában Potori Norbert, az AKI igazgatója. A globális középosztály éves átlagban több mint 100 millió fővel növekszik, e társadalmi réteg 10–100 dollár közötti napi költőerővel rendelkezik, fogyasztói igénye a korábbi státuszához képest jelentősen megváltozott. A piaci folyamatok további mozgatórugói a makroökonómiai faktorok, mint például a gazdasági növekedés, amellyel párhuzamosan a fogyasztói jövedelmek növekedése is megfigyelhető, amely növekedés azonban nem egyenletes, az utóbbi két-három esztendőben alulmúlta a várakozásokat. Az energiaárak – ezen belül elsősorban a kőolaj világpiaci ára –, továbbá a nemzeti fizetőeszközök dollárhoz viszonyított árfolyama vagy a pénzpiaci alapok árupiaci befektetései további meghatározó elemek. A természeti korlátok említésénél egy példa; az Európai Unióban, éves átlagban 200 ezer hektár szántóterület tűnik el elsősorban az urbanizáció és az ipari tevékenység fokozódásának következtében. A víz, mint stratégiai fontosságú természeti erőforrás korlátozott rendelkezésre állása is előidézhet a piacokat megmozgató geopolitikai konfliktusokat, továbbá a támogatás- és kereskedelempolitika is vitathatatlanul hatással vannak az agrártermékek árának alakulására.

A világpiac választ keres a globális fehérje kérdésre

A globális középosztály növekedésével a húsfogyasztás gyors ütemben emelkedik. Megoldásra váró feladat, hogy miként lehet előállítani az ehhez szükséges takarmánymennyiséget úgy, hogy a fenntarthatóság biztosítva legyen. Számítások szerint ötévente 100 millió tonnával több kukoricára, 60 millió tonnával több búzára van szükség. Ez utóbbihoz hasonló növekedés figyelhető meg rizs esetében is, a növényolajoknál a növekedés üteme még gyorsabb. A nagy agrárexportőrök, így többek között az EU kivitelének fellendülését eredményezheti például, hogy Kínában a mezőgazdasági termelés társadalmi és környezeti szempontból is fenntarthatatlan. Vajon tud-e élni az Európai Unió a kínálkozó hasonló exportlehetőséggel úgy, hogy a takarmányozás alapját jelentő szántóföldi kultúrák hozamait tekintve hosszú évek óta stagnálás tapasztalható? Az EU mezőgazdaságában végbemenő strukturális változás következtében a gazdaságok száma csökken, profiljuk egyszerűsödik, az átlagos méret nő, a tőkeintenzitás erősödik, miközben a gazdálkodók átlagéletkora nő, számuk pedig csökken. Ha előre tekintünk – zárta gondolatsorát Potori –, a jövő az inputszolgáltatást, termelést, feldolgozást és kereskedelmet egyaránt magába foglaló, szervezett és specializálódott élelmiszer-értékláncoké, amelyek magasabb fokú integrációt valósítanak meg, és a digitalizáció révén, az adatokba zárt intelligencia hasznosításával fognak piacokat építeni és versenyelőnyre szert tenni.

Képes-e a világ lépést tartani a népesség növekvő húsigényének kielégítésére? Juhász Csaba, a Glencore Agriculture Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint igen, a számítások alapján vannak még tartalékok. Brazíliában és Argentínában például folyamatosan állnak át az állattenyésztők az extenzív gazdálkodásról az intenzív termelésre, Oroszország és Ukrajna szintén jelentős termelési potenciállal rendelkezik. Magyarországról elmondható, hogy korszerű és fegyelmezett technológiák alkalmazásával a kukorica termésátlag tovább növelhető. Hazánk számára egy másik kiaknázatlan lehetőséget is feltárt az előadó, az algériai és szaúd-arábiai prémium piacokat említette, ahol jelenleg a poloskaszúrt szemek okán a magyar búzával még nem lehet versenyezni.

A KIHÍVÁSOKNAK ELÉBE MENŐ BAYER MEGOLDÁSOK

InVigor repcék

A repce vetőmagpiac dinamikusan változó piac, ezért kulcsfontosságú az innováció. Jó példa az értéket teremtő innovációra a Bayer magas olajtartalmú repce portfóliója. Az extra olajtartalom jövedelemforrása a termelőknek, javító minőséget jelent a terménykereskedőknek és hatékonyságnövekedést eredményez a feldolgozó üzemekben. Szundy Péter, a vetőmag üzletág vezetője kiemelte Punchert, mely a legbőtermőbb államilag elismert korai repce volt 2014-ben, az olajbajnok Lexert és a kiváló termőképességű és termésstabilitású Safert. 2017 újdonsága az INV1022 repcehibrid, mellyel megkezdődik az INVIGOR brand bevezetése.

Atlantis® OD – új kalászos gyomirtó szer

A kalászosok termesztésének egyik sarkalatos pontja a gyomirtás, azon belül is az egyszikűek elleni védekezés. – hangsúlyozta Nagy Lajos, a Bayer fejlesztési menedzsere. A legnagyobb kihívást jelentő egyszikű gyomok között szerepel a nagy széltippan, amely az országos gyomfelvételezésen a 3. helyen szerepelt 2007-2008-ban, de nem hagyható figyelmen kívül a héla zab, a fakó muhar, a fedél rozsnok, az angol perje, a meddő rozsnok, vagy a parlagi ecsetpázsit sem. A vegyszeres védekezés kapcsán a szakember kiemelte a rezisztencia menedzsment fontosságát. Csorba Csaba grower menedzser mutatta be a Bayer új kalászos gyomirtó szerét, az Atlantis® OD-t. A készítményről elmondta, hogy két szulfonil-karbamid hatóanyagot tartalmaz, a Huszár aktivban és Sekator OD-ban is megtalálható jodoszulfuront és a Bayer vezető egyszikűirtó kalászos herbicid hatóanyagát, a mezoszulfuront, amely kivételesen erőteljes hatékonyságú az egyszikű gabonagyomok ellen. A termékben a két hatóanyag 1–5 arányban szerepel, ennek köszönhetően – dozírozástól függően – a készítmény a fűfélék mellett számos fontos kétszikű gyomnövény ellen is hatékony. A mefenpir-dietil széfener tökéletes védelmet nyújt az őszi búzának azáltal, hogy csökkenti a herbicid hatóanyagok felvételét és a kultúrnövénybe való transzlokációt, katalizátorként működve felgyorsítja a hatóanyagok lebomlását a gabonanövényekben. Az ODesi® formuláció a permetlécseppek jobb tapadását és szétterülését eredményezi.

GazdaInfo – okostelefonra letölthető alkalmazás

Az új termékek mellett a Bayer a gazdálkodáshoz elengedhetetlen széles körű információkat is szállít, mégpedig digitális „csomagolásban”. Az okostelefonokra ingyenesen letölthető GazdaInfo alkalmazáson folyamatosan frissülő agrometeorológiai adatok, növényvédelmi előrejelzés érhető el, és aktuális gabonapiaci adatokról, terményárakról tájékozódhatunk, továbbá a Bayer teljes termékkatalógusa is megtalálható. Telepítése egyszerű, az alkalmazás könnyen kezelhető.
A GazdaInfo mellett további Bayer szolgáltatások a Bayer CapSeal Advanced, a Bayer AlmaTudor és a Bayer SzőlőTudor is elérhetők.

Propulse – Megoldás három kultúra kórtani problémáira

Az olajos növények, azon belül is a napraforgó és repce vetésterülete és termésátlagának alakulása az elmúlt másfél évtizedben emelkedő tendenciát mutat, amellyel párhuzamosan a fungicid felhasználás is emelkedik. Nyomon követhetőek az egyes évjáratok jellegzetességei, így kórtani szempontból is jól elkülöníthető egy adott év. Napraforgó esetében például 2013-ban a diaportés szárfoltosság, 2014-ben az alternáriás levél- és szárfoltosság, valamint a fehérpenészes szártő- és tányérrothadás, 2015-ben az előbb említett két betegség mellett a fekete szárfoltosság, 2016-ben pedig az alternáriás levél- és szárfoltosság és a fekete szárfoltosság volt meghatározó. Megfigyelhető, hogy nincs olyan év, amikor csak egy kórokozó fellépésével kell számolni. A legnagyobb problémát napraforgóban a szklerotínia okozza, amely a mennyiségi kár mellett a beltartalmi értékek csökkenését is okozza. Nagyon fontos szem előtt tartani – hívta fel a hallgatóság figyelmét Fogl Tamás fejlesztési menedzser –, hogy a napraforgónak szinte minden életszakasza igényel preventív védekezést a kórokozók ellen. Hasonlóan igaz ez a megállapítás repcére is.

Őszi káposztarepce esetében a fehérpenészes rothadás, a párásabb klímát kedvelő becőrontó betegség, a viszonylag könnyen diagnosztizálható fómás levélfoltosság és szárrák, valamint a hűvös, csapadékos időjárást kedvelő cilindrospóriumos betegség súlyos kártételével kell számolnunk. A repcetermelők körében jól ismert Propulse® gombaölő szer két eredeti Bayer hatóanyagot tartalmaz: a protiokonazolt és a fluopiramot. A két hatóanyag különböző hatásmechanizmusa egy termékben egyedülálló hatásbiztonságot ad a kórokozók ellen. Virágzáskori használata a szkle-
rotíniás és alternáriás fertőződéssel szemben nyújt védelmet. A készítmény alkalmazásával a betegségek elleni hatása mellett csökken a becők pergési hajlama, így kisebb a betakarításkori veszteség.

A hazai kukoricatermesztés egyik kitörési pontja lehet a gombabetegségek elleni védekezés beillesztése a termesztéstechnológiába. Súlyos gazdasági kárt okozhat ugyanis a takarmányok gombatoxin tartalma, amelyet nemcsak az állattenyésztésben érdekelt gazdaságok tapasztalhatnak meg, hanem a nemzetközi piacokon megmérettetésre szánt termények piaci pozícióját is rontja. Mesterházy Ákos professzor szavaival élve nincs olyan évjárat, amely ne hajlamosítana valamely fertőzésre. A Bayer fejlesztése is elmozdult ebbe az irányba, a kukorica fuzáriumos csőpenész elleni Propulse® kezelés hatékonyságát Hegyi Tamás fejlesztési menedzser mutatta be. A kísérleti eredményekből kitűnt, hogy mesterséges és természetes fertőzés esetén is, a kukorica legérzékenyebb időszakában, a bibekitolás közepén, valamint a bibeszáradás időszakában kiváló hatékonysággal rendelkezik a készítmény. A Propulse® protiokonazol hatóanyaga serkentő élettani hatással bír, valamint a fluopiramon a légzési láncba történő beavatkozás révén csökkenti a hőstresszt. Kukoricában termésnövelésre, szár- és lombvédelemre, valamint toxincsökkentés céljából használható.

A széles hatásspektrumú Propulse® engedély­okiratának kiterjesztésére várhatóan még az idei szezon előtt sor kerül, ami azt jelenti, hogy a repce után a napraforgóban és a kukoricában is lehet majd alkalmazni a készítményt.

                -ga-

A cikk szerzője: Gáspár Andrea