Az antibiotikum-rezisztencia az egyik legsürgetőbb népegészségügyi probléma, és a pulyka szektornak is szerepet kell vállalnia ennek csökkentésében azáltal, hogy csökkenti a gyógyszer felhasználását, ahol csak lehet, fejtette ki egy baromfitakarmányozási szakember a legutóbbi International Turkey Science and Production konferencián, az Egyesült Királyságban.
Az antibiotikumok körülbelül 80%-át az állattartásban használják fel
„A pulykatenyésztés során felhasznált antibiotikumok csökkentése vagy megszüntetése nem egyenlő a 'minden marad a régiben' felfogással, melynek során nagyon kicsi a hibalehetőség” – figyelmeztetett Ellen Hambrecht, a Trouw Nutrition-től. „Az antibiotikum rezisztencia globálisan az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma” – magyarázta Dr. Hambrecht. „Bár közös megegyezés van arról, hogy a humánegészségügy legfontosabb rezisztenciaforrása maga a humán egészségügy, az állatok körében növekvő antibiotikum-felhasználás is reflektorfénybe került. Ennek fő oka az, hogy az antibiotikumok nagy része, amit az állategészségügyben adagolnak ki, körülbelül 80%-a a teljes felhasználásnak. Érzelmi kérdés is, mivel a társadalom nem fogadja el okként bizonyos halálesetek esetében az antibiotikum-rezisztenciát, melynek forrása az állati termék előállításban keresendő.” Egy integrált szemlélet, mely magába foglalja a takarmányt, a telepi viszonyokat és az egészségügyi menedzsment stratégiáit, elengedhetetlen a pulyka-előállítás során használt antibiotikumok mennyiségének csökkentése érdekében.
Kiterjesztett spektrumú béta-laktámok
A rezisztencia egy fontos része a kiterjesztett spektrumú béta-laktámoktól ered (ESBLs). Ez egy enzimcsoport, melyet olyan baktériumok termelnek, mint az E.coli és a Klebsiella, melyeknek megvan az a tulajdonságuk, hogy legyőzzék a béta-laktamázt és így inaktiválják a fő antibiotikumokat, mint például a penicillineket és a cephalosporinokat. „A páciensek, akik ilyen baktériumokkal fertőződtek csak limitált kezelési lehetőségeket kaphattak és magasabb halálozás volt tapasztalható körükben, pusztán azért, mert tovább tart, míg találnak egy hatékony kezelési módot.”
A pulykáknál magasabb az antibiotikumfelhasználás, mint a brojlereknél
A baromfihúsokról megállapították, hogy fontos átviteli utat jelentenek az emberekre. Újabb kutatásokból kiderült, hogy ez egy leegyszerűsítése a problémának, érintettek más haszon- és vadállatok valamint a környezet is. Egy 2014-ben végzett német felmérés adataiból nagyszámú antibiotikus kezelés derült ki a pulykáknál; átlagosan 526 állomány 93%-a kapott valamilyen kezelést 20 napon belül. A 2015-ös holland adatok jelentős csökkenést mutattak az utóbbi néhány évben, de még mindig a pulykáknál jóval magasabb volt az antibiotikum használat, mint más fajoknál, például brojlereknél.
Az iparág fogyasztói megítélése és az antibiotikum használat
„Még mindig nagyon sok feladat van, amit el kell végezni” – foglalta össze mondandóját Dr. Hambrecht. „Megosztottam az adatokat egy barátommal, aki egy svájci kórház intenzív osztályán dolgozó orvos, és azt felelte: 'Van fogalmad róla milyen hosszú ideig tartott, hogy Colistint (egy különleges antibiotikum) tartsunk a polcainkon, a kórházban? Amikor semmi nem működik, ez az utolsó esélyünk, és ti az ivóvízbe adagoljátok az állatoknak'. Tehát ez a valóság. Takarmányozni akarjuk az állatokat, egészségesen akarjuk őket tartani, de ebből a külvilág ezt látja. A dán adatbázisok megerősítették, hogy a brojlerek esetében jobban be voltunk rendezkedve arra, hogy majdnem teljesen megszüntessük ezen antibiotikumok használatát, beleértve a cephalosporinokat és a fluoroquinolonokat – mondta Dr. Hambrecht. Kétségtelen, a pulykáknál is értünk el csökkenést, de még mindig túl nagy a gyógyszerfelhasználás és ez jelenti a legnagyobb kihívást.”
Nincs csodaszer a megoldásra
„A pulykáknál történő antibiotikum-felhasználás csökkentése vagy megszüntetése nem lenne egyszerű. Nincs csodaszer! Helyette egy integrált megközelítés van, ami a takarmányozást, a gazdaságot és az egészségügyi menedzsment stratégiáit tartja alapvetőnek.” A pulykák antibiotikumos kezelésének 70%-a emésztőszervi problémákhoz kapcsolódik, másik 23%-a légzőszervi tünetek miatt kerül adagolásra, amit a rossz levegő minősége okoz, mely összekapcsolható a nedves alommal és az emésztési problémákkal. Ezért egy integrált megközelítés elengedhetetlen, mely a megfelelő takarmányra, a telep mindennapi monitoring rendszerére, és az állategészségügyre koncentrál a fertőzések csökkentése érdekében. Beleértjük a fogalomkörbe a biológiai izolálást és a víztisztítást is, valamint mindent, ami a bél egészségének optimalizálását szolgálja.
Forrás: AllAboutFeed, Poultry World, 2017. 04. 07.
