IKR Agrár

A repcetermesztésben az utóbbi 15 évben hazánkban is lényeges változások történtek, ami egyrészt összefüggésbe hozható a kereslet növekedésével, a biztos felvevői piaccal, s ezzel együtt a biológiai alapok és a technológia fejlődésével is. A repce vetésterületi aránya a vetésszerkezetben a 4. legnagyobbra növekedett, és a repce a legjövedelmezőbb szántóföldi növényünkké vált. Elősegítette ezt a hibridek bevezetése, majd szinte 100%-os elterjedése. A hibridek a heterózis hatás eredményeként úgy termőképességben, de legfőképpen az alkalmazkodóképességben hoztak szignifikáns előnyt a fajtákhoz viszonyítva.

A 2016-os év bebizonyította, hogy a mai korszerű repcehibridek kedvező feltételek között képesek a 6-7 t/ha termés elérésére üzemi körülmények között is. Bevezetésre kerültek a Clearfield hibridek, melyek a repcében nehezen irtható gyomok (keresztesvirágúak, pipacs) esetében jelentenek  megoldást a korai gyomkonkurencia kizárásában.

Hat kísérleti helyszínen 35 repcehibridet vizsgált az IKR Agrár Kft. Dr. Kiss Erzsébet kísérleti vezető beszámolója alapján a hibridek száma évről évre nő, hazánkban legalább 15 nemesítőház versenyez a termelők bizalmáért. A Nemzeti Fajtalistán regisztrált 170 körüli hibrid mellett még az EU-lista 1000 feletti hibridjéből is választhatnak a termelők. Repcénél az agrotechnikai elemek jelentősége, időzítése még nagyobb szerepet kap, mint a búzánál. Elsőként a vízmegőrző talajelőkészítést említette, ami egy optimálisan nedves, aprómorzsás és egyenletes mélységű vetőágyat kell, hogy biztosítson a vetéshez. Különösen fontos a korai fejlődési erély ismerete, mert annak függvényében lehet/kell a vetés­időt meghatároznunk. A vetési norma lényegesen lecsökkent a fajtákéhoz képest, és az optimális termőtőszám értéke 300–350 ezer tő/ha értékben adható meg. Az elágazóképesség egyrészt fajtatulajdonság, de inkább hajlam, amit elősegít a tőszám ideálisan alacsony szinten  tartása. (A termés 70%-a az oldalágakon képződik!)

A termésbiztonságot alapjaiban határozza meg a télbe meneteli állapot, amit a szakirodalom a 8–12 leveles, tőlevélrózsás állapotban határoz meg. Ezzel kapcsolatos a technológia új, de mára evidensnek számító eleme, a regulátorozás, mely az őszi föld feletti részek túlfejlődését akadályozza meg, és a gyökeret, és ezzel együtt a télállóságot fejleszti. A tavaszi regulátorozással a növénymagasságot és ezzel együtt az állóképességet, valamint az elágazások számát szabályozhatjuk. A szárazságtűrés, ugyanígy a gyengébb talajviszonyokhoz való alkalmazkodás is nagyobb biztonságot  jelent az adott hibrid jó teljesítményéhez. Repcében is megjelentek a nitrogént jól hasznosító hibridek, melyek ismeretében a N-felhasználás válhat hatékonyabbá. A betegségellenálló-képességben főleg a Phoma Lingam okozta szártőkorhadás elleni genetikai rezisztencia kialakításában történt korszakváltó előrelépés, míg a másik legjelentősebb kórokozó, a fehérpenészes szárkorhadás máig nagy veszélyt jelent, és a hibridek toleranciájában is nagy különbségek vannak, amit érdemes ismernünk.

Faj- és fajtaspecifikusan fontos tulajdonság a pergésellenállóság, melynek megléte jelentősen növeli a termésbiztonságot. E számos termésbiztonságot meghatározó tulajdonságot kell ismernünk ahhoz, hogy a technológiát a hibrid igénye szerint alakítsuk. A fajtabemutatókon a nemesítőházak agrotechnikai kutatásaik alapján adnak ezekre vonatkozóan hasznos információkat, de a nagyobb integrátorok  is ki tudják ezeket egészíteni az elmúlt évek kísérleti tapasztalataival.

RAPOOL

A hantosi bemutatón Pálffy András fejlesztő tájékoztatott a RAPOOL kockázatminimalizáló törekvéseiről: Az utóbbi években az időjárás rendkívül szélsőséges képet mutatott. Száraz tavaszok és nyarak, meleg és száraz őszi periódusok váltották egymást. Egyes években teljesen elmaradt a tél, míg tavaly rendkívül erős téli fagyok és a csapadék hiánya gátolta a növények fejlődését. Ezek a környezeti szélsőségek fokozzák a növényeket ért stressz­hatásokat, illetve egyes években elősegíthetik a károsító szervezetek felszaporodását is. A nemesítőknek választ kell adniuk ezekre a kihívásokra. Széles nemesítési alapanyagbázis felhasználásával olyan hibridek kiválasztására van szükség, amelyek speciálisan az adott termőhelyre alkalmazhatóak. Egyre jobban előtérbe kerül a betegség-ellenállóság és stressztolerancia kialakítása. A kiválasztás során ma már a termés mennyiségének növelése mellett a termésstabilitás fokozása is kiemelkedő szempont.

Az idei évtől elérhető DARIOT hibridük az első az új PNN-hibridek sorában. A PNN rövidítés a PostNeoNicotinoid szóból ered. A DARIOT a nemesítés válasza a rovarölő szeres csávázás nélküli repcetermesztésre. A PNN-hibridek regenerálódó képessége kimagasló, kezdeti fejlődésük rendkívül gyors, hatékonyan hasznosítják a fényt, robusztus habitusuknak köszönhetően több termést nevelnek és kiemelkedő a becőstabilitásuk. A RAPOOL 2017-ben a még erősebb gyökerek mellett teszi le a voksot. A RAPOOL Root Power csávázást a német fejlesztő kollégák többéves kísérletek során fejlesztették ki, kifejezetten az őszi káposztarepcére. A magtrágya egyedi kombinációban tartalmaz nitrogént, káliumot, kalciumot, valamint több mikroelemet.

Ez a speciális tápanyag-kombináció bizonyítottan segíti a magok gyors csírázását és homogén kelését, szignifikánsan növeli a gyökérátmérőt, -hosszt és -térfogatot, fokozza a gyökerek regenerálódó képességét. A kezdeti támogatás hatására gyors növényfejlődés, egyenletes állományalakulás figyelhető meg. Az ütemes korai fejlődés nélkülözhetetlen a magas termésszint eléréséhez. A Root Power csávázás a DALTON, DARIOT, CRISTAL és PHOENIX CL hibridekhez lesz elérhető.

Pioneer

A Pioneer elsősorban a MAXIMUS® hibrideket helyezi a fókuszba a kockázatcsökkentés kérdéskörében – hangsúlyozta Fábián László a látóképi fajtabemutatón. Az egyedülálló MAXIMUS® hibridek tulajdonságai nagymértékben csökkentik a repcetermesztés kockázatát, ezek a tulajdonságok pedig a következők: A MAXIMUS repcék inkább elterülő típusúak, ősszel nem hajlamosak a túlnövekedésre. Mind a korai, mind a kései vetés esetén optimális fenológiai állapotban fognak áttelelni. Alacsonyabb növényfelépítésüknek köszönhetően kisebb taposási kárt fognak elszenvedni a növényvédelmi munkák során. Az eltérő növényfelépítésükből adódóan jobb az állóképességük. Alacsonyabb, több oldalelágazást tartalmazó növényfelépítésüknek köszönhetően a nyári viharok jóval kisebb kárt tudnak tenni bennük.

A nagyszámú oldalelágazás több becőt tartalmaz, ami a nagy termés záloga. A kisebb biomassza miatt a betakarítás gyorsabb és nagyobb a területteljesítmény. A becők érése egyöntetűbb, ezáltal kevesebb a kombájnolás szórása, több magtermés kerül betakarításra. A fenti tulajdonságokból következőleg magasabb lehet a termesztés jövedelmezősége. A MAXIMUS® hibridkör jelenleg legnagyobb terméspotenciált képviselő hibridje a PX113. A repcetermesztés kockázatcsökkentésében nagy szerepet játszik még a kipergés ellenállóság javítása. A magas, hagyományos hibridjeik közül előrelépés a PT248, de még inkább az új PT271. A PT271 rendelkezik ugyanis a legnagyobb fokú kipergés ellenállósággal a portfólióban. Érésideje középkései, jellemző rá a zöld száron érés. E tulajdonsága miatt sem hajlamos a kipergésre.

Bayer

A repcéhez kapcsolódó növényvédelmi technológia több szintjét is végigkövethették az érdeklődők a Bayer Farm bemutató parcelláin. A rovarkártevők és a betegségek elleni okszerű és intenzív védelemmel, illetve a télállóságot és az oldalelágazások számának növelését szolgáló regulátorhasználattal javítható a termésbiztonság, és biztosítható a jövedelmező repcetermesztés.

Jól látható volt, hogy a lehető legegyenletesebb állomány eléréséhez, a repceszárak elágazódásának fokozásához az őszi és a kora tavaszi regulátorhasználat együttesen vezet. Erre a feladatra a Folicur Solo és a Tilmor szerepel a Bayer ajánlatában, amelyek egyúttal megfelelő védelmet biztosítanak a fejlődés korai szakaszában fellépő kórokozóktól is. A tenyészidő későbbi szakaszában jelentkező fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia) és a becőrontó (Alternaria) elleni védelemre a Propulse szolgál, amelynek betegségek elleni hatékonyságán túl zöldítő hatása a termőképesség-termésminőség növelésében is megnyilvánul.

A betegségekhez hasonlóan a rovarkártevők elleni védelemnek is le kell fednie a tenyészidőszak őszi és tavaszi részét egyaránt. Ennek a feladatnak megfelelni egyre nagyobb kihívás, mert az európai uniós jogszabályoknak megfelelően a leghatékonyabbnak és leginkább költségtakarékosnak tartott rovarölő szeres csávázási eljárások alkalmazhatóságát 2013-ban felfüggesztették. Az őszi, illetve a tavaszi virágzást megelőző időszakban a taglózó hatású, több kultúrában is felhasználható Decis Mega, illetve a taglózó és felszívódó, elnyújtott hatású hatóanyagot is tartalmazó Proteus alkalmazását javasolják a Bayer szakemberei, míg virágzásban illetve méhek által látogatott szegélynövényekkel övezett táblákban – fénybogár, becőormányos ellen – teljes biztonsággal használhatjuk a méhekre nem jelölésköteles Biscaya készítményt.

A termés védelmének utolsó, betakarítás előtti kritikus pontja a pergési veszteség csökkentése. A legegyenletesebb állományban is számolni kell a különböző szinteken lévő becők elhúzódó érésével. A Lamfix a becők felnyílását, ezáltal a magok idő előtti kipergését akadályozza meg. Felhasználható önállóan vagy szükség esetén állományszárítással egy menetben is. Fontos kiemelni, hogy a pergési veszteség csökkentésén túl, állományszárító szerrel együtt használva, cseppnehezítőként is felhasználható, ezért nem szükséges külön erre a célra más terméket alkalmazni.

Dow AgroSciences

Egy új hatóanyag bevezetésével csökkent kockázatot repcében a DAS! Papp Zoltán fejlesztő forradalmian új hatóanyag bevezetéséről tájékoztatta ugyanis a bemutatóikra ellátogató gazdákat.

A valós szántóföldi körülmények között prezentált újdonság valóban mérföldkő lesz a repce gyomirtásában. A repcében ugyanis számos gyomproblémát nem, vagy csak nehezen lehet megoldani. Ide alapvetően a keresztesvirágú gyomnövények tartoznak. Mivel a repce is keresztesvirágú, ezért a gyomirtás is problémás. Fejlesztésük eredményeként bevezetésre kerülő ARYLEX hatóanyag megoldja ezeket a gondokat. Egy teljesen új hatóanyagcsoport első tagjaként kiválóan alkalmas a rezisztenciatörésre, illetve megelőzésre is. Széles hatásspektrumának köszönhetően hatékonyan irtja a keresztes gyomokat (sebforrasztó zsombor, mezei tarsóka, pásztortáska stb.), miközben megfelelő időben alkalmazva szelektív a repcére nézve. Ezen gyomok mellett kiváló hatékonysággal irtja az árvacsalán-, gólyaorr fajokat, ragadós galajt is. A repcében az ősz elején nagy tömegben megjelenő melegigényes gyomnövények ellen is rendkívüli módon hatékony. Így nem ellenfél a parlagfű, a libatop-, a szerbtövis fajok, a selyemmályva sem.

A hatóanyag először repcében lesz bevezetve őszi és tavaszi felhasználással, kombinációban más hatóanyagokkal. A kombinációk rendkívül széles hatásspektrumot adnak a repcében előforduló magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények ellen posztemergensen. A következő körben a készítmény kalászos gabonában is bevezetésre kerül.

DuPont

Az őszi káposztarepce a szántóföldi vetésforgó fontos eleme és ezen túl egyik legjövedelmezőbb növénye. Sikeres termesztése hozzáértést és tapasztalatot igényel, mivel az eredmény nagyban függ a termesztés intenzitásától. A DuPont™ Salsa® gyomirtó szer segít abban, hogy csökkentsük a gyomnövények okozta veszteségek, pl. a terméscsökkenés kockázatát.

A gyomirtási spektrum kiszélesítése érdekében és a gyomok hatóanyaggal szembeni rezisztenciájának kialakulását megelőzendő javasolt az eltérő hatásmódú készítményekkel kombinálni azok engedélyezett dózisával.

A Salsa® használatából származó előnyök, hogy széles hatásspektrumú, a repce kelése után használható gyomirtó szer, mely kiválóan irtja a széles levelű gyomnövényeket, köztük a nehezen irtható fajokat is, pl. a szapora zsombort, a vadrepcét, a parlagi pipitért, a mezei tarsókát, vagy az ebszékfűt. Kiváló szelektivitással rendelkezik, hosszú hatástartamú gyomirtást biztosít. Minden repcefajtára és -hibridre szelektív. Rugalmas kijuttatási időzítést tesz lehetővé, alkalmazása a gyomok fejlettségéhez igazítható. Alacsony dózisával kevésbé terheli a környezetet. Diszpergálható formulációjának köszönhetően könnyen kezelhető.

Syngenta

Az idei szezon tapasztalatai is azt mutatták, hogy a legnagyobb kihívást repcében a szélsőséges időjárás okozza. A kemény, hideg tél a késői repcevetéseket megkínozta, nem tudtak a növények idejében megerősödni, gyengébben indultak a télnek – mondta a dalmandi Szer Show-n Ácsné Dr. Szekeres Dóra kampánymenedzser.  Ezért is fontos a vetésidő helyes megválasztása, a kényszerhelyzetekben viszont biztonságot jelenthet a megfelelő hibridválasztás. Megkésett vetés esetén a korai hibridek, az SY Florida, vagy SY Cassidy jelent megoldást, míg korai vetéshez a középérésű Bluestar hibridet ajánlják. Utalt a megfelelően előkészített magágyra, továbbá a jó minőségű talaj-előkészítésre, amelyekkel a vízmegőrzés elősegítése által a kockázatok tovább csökkenthetők.

Tapasztalataik alapján a termelők egyre nyitottabbak az őszi regulatorozásra, melynek létjogosultságát az idei évjárat is bizonyította, ehhez a Toprex készítmény áll a termelők rendelkezésére. A korai gyomkikapcsolás nagyon fontos elem, ebben nyújt segítséget a széles hatásspektrumú, preemergensen alkalmazható Brasan, illetve a gabona-árvakelések ellen hatékony megoldást jelentő Fusilade Forte alkalmazása. A kórokozók által bekövetkezett zöldfelület vesztés akár 10–15%-os terméskiesést is okozhat.

Az Amistar Xtra az azoxistrobin hatóanyagának köszönhetően amellett, hogy védelmet nyújt a kórokozók ellen, zöldítő hatással is bír. A készítmény alkalmazásával nő a fotoszintetikus aktivitás, így hosszabb és intenzívebb lesz a kaszattelítődés időszaka, mely által a szénhidrát és az olajbeépülés is fokozódik. A tavaszi kártevők elleni védekezés mellett – amelyre a Karate Zeon készítmény áll rendelkezésre – nagyon fontos ősszel a repcebolha, a repcedarázs álhernyói elleni védekezés, ami igencsak fejtörést okoz a neonikotinoidos csávázás felfüggesztése óta. Tapasztalataik szerint megnőtt a drótférgek által fertőzött területek aránya, egyedszámuk a talajban már az előveteményben csökkenthető. Az őszi kártevők és a drótféreg elleni küzdelemben is segítséget nyújthat a szükséghelyzeti engedély alapjan a Cruiser OSR-rel csavazott repce vetése. A betakarítás ütemezhetősége, továbbá a betakarítási veszteség csökkentése – mely szintén kockázati tényező – érdekében a Reglone Airt ajánlja a Syngenta.

Kwizda Agro

Repce esetében a Shrek hibrid alkalmazásával máris sokat tehetünk a termelési kockázatok csökkentéséért – hangzott el a felsőnánai Kwizda Terepszemlén. Ez a hibrid ugyanis meglepően toleráns a különböző termőhelyi adottságokkal és évjárathatással szemben, azaz kiemelkedő a termésbiztonsága. Ehhez hozzájárul kiváló betegség-ellenállósága és robusztus, télálló felépítése (gyökérzete) is. Hozamai (üzemi körülmények között is 3-4 tonna) pedig garantálják, hogy bármely piaci környezetben nyereséget tud hozni.

A repcetermesztés kockázatát nagyban segíthetjük az egészséges talaj megteremtésével. Bármilyen ellenálló ugyanis a hibrid, egy csapadékos évjáratban felütheti a fejét az állományban a fehérpenészes rothadás. A szkleróciumok irtására a Kwizda a Coniothyrium minitans gombát (Contans, Öko-ni) ajánlja, amely előszeretettel fogyasztja a talajban lévő Sclerotinia-képleteket. Ezzel nemcsak a repce, hanem az utána két évvel következő napraforgó termesztési kockázatait is csökkentjük – hiszen mindkét növény esendő a fehérpenészes rothadással szemben.

Természetesen résen kell lenni, és megakadályozni, hogy a repcebolha vagy a repcedarázs álhernyója tarra rágja a vetést. A rovarkártevők időbeli előrejelzése és a gyors védekezés szinte napi szintű táblaellenőrzést igényel a tenyészidőszak első hónapjaiban. A repcetermesztés sikere 70%-ban még az ősszel eldől. Ha ekkor idejekorán gyommentessé tudtuk tenni a táblát, és foszforral, cinkkel is megtámogattuk a növény gyökérképzését, akkor máris kitűnő alapokat teremtettünk a sikeres átteleléshez. Már csak arra kell ügyelni, nehogy túlfejlődjön az állomány! A tőlevélrózsás állapot megőrzésére a reguláló fungicid alkalmazását kihagyhatatlannak tartjuk. Ezt nemcsak a mai nagy terméspotenciálú hibridek, de a melegedő éghajlat is indokolja.

A repcetermesztők egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a meleg, enyhe ősz egészen decemberig eltart. A tavaszi gyors indulás és a biztonságos áttelelés érdekében érdemes már ősszel is lombtrágyázni a regulátorozással egy menetben. Ilyenkor a foszfor és a bór elsődleges fontosságú, ennek alapján a legjobb választás a Wuxal Boron Plus, ami adjuváns tartalma miatt elősegíti a regulátorok jobb hasznosulását is.

BASF

Az őszi káposztarepce termesztéstechnológiájában jelentős változások történtek az elmúlt 10–15 évben, ami igaz a gyomirtásra is: míg a 2000-es évek első felében a repcében zömmel csak a gabonaárvakelések ellen védekeztek a termelők, addig mára a területek nagy része már kétszikű gyomok elleni kezelést is kap. A kutatások igazolták, hogy a repcében egy sikeres őszi gyomirtással akár 40%-kal növelhető a betakarított termés mennyisége (a kezeletlen kontrollhoz képest, BASF saját kísérletek, 2010-11.).

A repce gyomirtására számos készítmény engedélyezett, melyek lehetnek egy hatóanyagot tartalmazó termékek vagy két, esetleg három hatóanyagot tartalmazó gyári kombinációk, de a hatásnövelés érdekében lehetőség van több készítmény tankkombinációban történő kijuttatására is. Új lehetőséget jelent a Clearfield® technológia repcében való megjelenése is, ahol az imidazolinon hatóanyagra toleráns repcehibridek és a hozzá tartozó herbicid együttes alkalmazása biztosítja a gyommentes állományt. Végignézve a lehetőségeket a megfelelő termék vagy kombináció kiválasztása akár még egyszerűnek is tűnhet, de a döntés helyessége csak hetekkel a gyomirtás után derül ki, és bizony előfordul, hogy utólag már másképpen választanánk. Hiszen a gyomirtás hatékonyságát számos olyan tényező befolyásolhatja, amelyeket nem láthatunk előre. Milyen magágyat sikerül készíteni az apró magvú repcének? Lesz-e elegendő csapadék a gyomirtó szer hatásához, vagy éppen mi történik, ha túl sok eső esik? Egyáltalán milyen gyomflóra jellemzi az adott táblát, és abból mi fog kikelni? A kipermetezett hatóanyag valóban „ható” anyag lesz-e? Adódik tehát a kérdés: akkor mi alapján döntsünk a szerválasztás során?

A megfelelő készítmény kiválasztásakor akkor járunk el helyesen, ha olyan gyomirtó szer mellett döntünk, amellyel a legnagyobb eséllyel védhetők ki az említett bizonytalansági tényezők. Legyen megbízható gyomirtó hatása a repce legfontosabb gyomnövényei ellen, használható legyen pre- vagy korai posztemergens kezelésre is, tehát legyen rugalmas, akkor is számíthassunk rá, ha az optimálisnál kevesebb csapadék esik, de a túl sok eső se okozzon gondot, és tartsa hosszú ideig gyommentesen a repcét. A BASF- e feltételek figyelembe vételével- a hagyományos repce őszi gyomirtására a quinmerak, metazaklór és dimetenamid-P „Kombi effekt” hatását egyesítő Butisan® Complete-t, míg a Clearfield® repcehibridek gyomirtására a imazamox és a metazaklór hatóanyagot is tartalmazó Cleratop®-ot ajánlja.

Fotó: Borbély István

Az őszi regulátoros kezelés révén a repce kellően megerősödve megy a télbe és gyorsabb lesz a tavaszi újraindulása. A korszerű hibridekre alapozott repcetermesztésben az őszi regulátoros kezelések elsődleges célja már nem kizárólag csak a repce magszárba szökkenésének és kifagyásának megakadályozása, hiszen a mai hibridek kitűnően viselik a hó nélküli hideg időt – fontos arra is ügyelni, hogy már ősszel megalapozzuk a repce kora tavaszi újraindulását is. A BASF kísérleteiben a 2016 őszén, a repce 4–6 leveles állapotában Caramba® Turbo-val kezelt repce a rendelkezésre álló tápanyagból nagy mennyiséget raktározott el a gyökereiben és a tél folyamán kevesebb levelet veszített. Az ilyen állomány kora tavaszi újraindulása sokkal erőteljesebb, a tápanyagfelvétel és -beépülés azonnal elindulhat, ami hozzásegíti a repcét a vegetációs idő jobb kihasználásához, szemben a kezeletlen növényekkel, amelyeknek egy része kifagyott a szokatlanul hideg tél során, a megmaradt állomány esetében pedig kb. 80%-os volt a levélveszteség, így először a tartalék tápanyagokból a levélzetüket kell újra fejleszteniük.

 >> Irány a szántóföld! – Kalászosok

(Az augusztusi lapszámban a kukorica- és napraforgó kultúrákkal folytatjuk a kockázatcsökkentés elemeire fókuszáló beszámolónkat.)

A cikk szerzője: Agro Napló összeállítás