A Központi Agrárpolitikának, vagyis a KAP-nak ugyanis újra meg kell újulnia. A szakemberek fő célja, hogy modernizálják és egyszerűsítsék a KAP-ot. A cél az, hogy a modernizáció, a korszerűsítés, a fenntartható fejlődés a Bizottság tíz fő prioritásának egyike legyen.
A pontos terv kidolgozásához a civilek segítségét is kérték: egy online kérdőívet kitöltve mindenki elmondhatta a véleményét és hogy miként lehetne hatékonyabb a KAP. A kérdőívet február másodikától május másodikáig tölthette ki bárki, aki a tagállamokban él. A legtöbben Németországból válaszoltak (46%), a magyarok már jóval kevesebben voltak: az összes válaszadó 1,15%-a. E kérdőív és a szakemberek, bizottsági tagok legjobb tudása alapján készül majd el az új KAP-reform.
Tassos Haniotis (képen) a stratégiai, egyszerűsítési és irányelvek elemzéséért felelős osztály igazgatója a KAP megújulásáról szóló vita részleteibe avatott be minket.
Florence Buchholzer és Tassos Haniotis
A terv megreformálóinak megannyi kihívással kell szembenézni: növelni kell a versenyképességet az EU-ban a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek és a világ többi gazdasága között. Növelni kell az Unió export- és az importmennyiségét, illetve meg kell tenni mindent a bevétel mennyiségének stabilitásáért és növeléséért ebben a nagyon sérülékeny és árérzékeny környezetben.
Persze a reformnak bizonyos hiányosságokra, gyengeségekre kell megoldást találni, tudják ezt a szakemberek is. Például a növekedés mellett erősödnie is kell az uniós mezőgazdaságnak. Hiba továbbá az is, hogy a munkaerőhiány miatt – a munkaerő folyamatos kiáramlása nem segít a probléma megoldásán – az agrárszakemberek és politikusok a munkaerő helyettesítésére teszik a hangsúlyt. Ezzel nem is lenne baj, de emellett a kutatás-fejlesztésbe kevesebb energiát fektetnek.
Ugyanakkor probléma a bizonytalanság, bizalmatlanság is: az egyenlőség, a biztonságos hálózat és az egyszerűség továbbra is megkérdőjelezett értékek.
Fontos feladatokat kell a jövőben megoldani: meg kell változtatni az árucikket, az árat, a gazdasági és a kereskedelmi környezetet. És persze gondolni kell és választ adni a klímaváltozás adta kérdésekre, súlyos problémákra. Növelni kell a fenntarthatóságot, közben vigyázni a környezetre, ez nem is lehet kérdés.
A „zöldítés” persze komoly kihívásokkal jár. Együttműködés nélkül nem találunk jó, hatékony megoldást – a tagállamoknak is be kell látniuk, sokat kell költeni a környezet megóvására, sokkal többet, mint eddig bármikor.
Szembe kell néznünk a jövő kihívásaival is: a technológiai fejlődés a mezőgazdaságban is megjelent. Egyre több gép tud egyre jobban és hatékonyabban dolgozni az agráriumban, az emberi kézre, munkára pedig egyre kevesebb szükség van – a munkahelyek megóvása szintén fontos cél.
A jövőben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a magán- és a közjó érdekében, szembesíteni az állami és a privát szektort a piaci hibákkal. Újra kell definiálni az egyensúlyt az EU, a tagállamok és a farmok felelősségében – egyszerűsíteni a szabályokat és elkerülni az ebből fakadó hibákat, plusz megtalálni a megoldást arra a kérdésre, hogy tartsuk meg az állásokat és hogyan erősítsük a technológia fejlődését – egyszerre.
Az igazgató kitért az élelmiszerlánc jövőjére is: megoldást kell találni az emberi, állati és növényi egészségre, ugyanakkor megfelelő mennyiséget kell előállítani megfelelő minőségen, a fenntarthatóságról már nem is beszélve…
A kiskereskedelem szerepét újra meg kell erősíteni. Ha a terméket végigkísérjük az előállítástól addig, míg az asztalra kerül, elkerülhetjük a minőségi romlást; a pazarlást, ha az előállító visszacsatolást kap a fogyasztott termék mennyiségéről,
a vásárló árérzékenységéről. Ez a kommunikáció és kapcsolat segíthet a kiegyensúlyozott szabályozás kialakításában.
Florence Buchholzer (képen) az Európai Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési főigazgatóság tanácsadója. Ő a fenntarthatóságról és a növekedés javításának kihívásairól beszélt az EU agrárpolitikájában és a vidéki gazdaságokban.
A célok gazdasági téren: az intelligens és rugalmas mezőgazdaság segítése. Természetvédelmi téren: javítani a környezeti fenntarthatóságot és választ adni a klímaváltozás kihívásaira, problémáira. Társadalmi téren pedig: erősíteni a társadalmi-gazdasági szerkezetet a vidéki gazdaságokban is.
Oliver Sitar, az agrárpiacok irányításáért felelős egység alelnöke az EU élelmiszer-ellátási piac felügyeletéről beszélt. Ez az egység felügyeli a folyamatot, míg az étel a termelőtől az asztalunkra kerül – sőt még utána is. Vigyázzák, hogy minden az előírások szerint történjen a termelés és a feldolgozás során, hogy ne legyen szabálytalanság a szállításban, az élelmiszer tárolásában, míg a fogyasztóhoz kerül, illetve ügyelnek arra is, hogy a megmaradt élelmiszert megfelelő módon semmisítsék meg.
A munkájuk nem csak az élelmiszerbiztonság miatt fontos. Ők közvetítik a vásárlók preferenciáit, megváltozott igényeit a termelők felé, ahogyan azt is, miből mekkora a szükséges mennyiség. De mindemellett az ő munkájuk kell ahhoz is, hogy az élelmiszerek megfizethetőek legyenek, hogy a versenyhelyzet fennmaradjon a gyártók között, hogy a termelés a fenntarthatóságra törekedjen, illetve ügyelnek a foglalkoztatásra is.
A trend az élelmiszer-ellátási felügyelet tapasztalatai szerint a piacorientáltság (a KAP is egyre inkább azzá válik). Fontos feladatuk, hogy nyomást gyakoroljanak a költségvetésre, hogy továbbra is minőségi élelmiszerek jussanak el a fogyasztóhoz.
A korszerűsítésről és egyszerűsítésről szóló végleges közleményt a tervek szerint még idén év végéig közzéteszik.
-hj-A cikk szerzője: Hardi Judit
