A betakarítást a tábla északi részén, a legalacsonyabb tőszámmal és legkisebb karbamidmennyiséggel ellátott részen kezdtük meg, ahol a tőszámszabályozás sebességének bemérésére is sor került, így az eddigi eredményekből messzemenő következtetéseket még nem vonhatunk le. De az máris bizakodásra ad okot, hogy az erre a területre mért hozamátlag közel 7,5 tonna/ha. A műholdas távérzékelés segítségével a hamis színes felvételen a betakarított terület, valamint a még táblán lévő állományban jelentkező foltok is követhetők (1. ábra).

1. ábra: a mintaterület hamisszínes felvétele október 15-én (Forrás: Sentinel műholdkép)

A hozamadatok begyűjtése az eddigi mérések alapján – reméljük – technikai akadályba nem fog ütközni, mivel ez a munkafolyamat a gazdaságban már rutinszerűen történik. A hozamadatok szűrését agrár-térinformatikai eszközök segítségével fogjuk elvégezni, majd az eredményeket egyrészt a hozamtérkép elkészítéséhez, másrészt az ebből származtatott jövedelemtérkép elkészítéséhez használjuk fel. Az informatikai rendszert azonban már most elő lehet készíteni, és az ismert eddigi adatokat felhasználva egy kicsit rendszerezni azt.

A fajlagos elektromos vezetőképesség térképezés

A tavalyi év tapasztalata is az volt, hogy az adatok módszeres gyűjtése, valamint azok felhasználása egyrészt magyarázatot adhat a táblán belüli különbségekre, ami természetesen indokolja a helyspecifikus művelést is, de egy további adatsor az addigi ismereteket kiegészítheti, annak körültekintő vizsgálata igazolhatja, vagy részben módosíthatja a mintavételezésre kijelölt mintaterek határvonalait. Idén sincs ez másképp. A mintavételezési stratégiát a szaktanácsadáshoz egy bevált eljárás alapján, többéves adatbázist vizsgálva készítette el az AgroAim Kft., és a rendelkezésre álló adatok alapján szakszerűen meghatározta a kijuttatandó tőszámokat, valamint a fejtrágyázáskor szükséges hatóanyag-mennyiségeket. A mintavételezéssel és talajparaméter (elsősorban talajkémiai tulajdonságok) elemzésekkel egy időben azonban – még tavasszal – megmértük az elektromos vezetőképességet is, ami nem minden esetben rajzolta a kezelési egységek határaira az elektromos vezetőképesség által kirajzolt különbségeket (2. ábra).

2. ábra: a fajlagos elektromos vezetőképesség térkép és a mintaterek megjelenése

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a többéves adatok alapján meghatározott mintaterek meghatározása szakszerűtlen lett volna! A mintaterek meghatározása szakszerűen történt, a vezetőképesség térkép csupán egy olyan plusz információ, ami majd a hozamtérképpel együtt nyer valós értelmet! Amennyiben a mintavételezéssel egy időben rendelkezésre áll a fajlagos elektromos vezetőképesség térkép – kiegészítve a szervesanyag-, illetve a pH-értékekkel –, úgy azokat is figyelembe véve kell lehatárolni a mintatereket, illetve meghatározni a mintavétel útvonalát. A hozamtérkép-elemzés során ezt az összefüggést is meg kell vizsgálni, és amennyiben beigazolódik a feltételezett összefüggés, a mintaterek lehatárolását módosítani lehet. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre – mint ahogy az az idei kísérletben is történt –, ez nem akadályozza meg a helyspecifikus művelésre alkalmas mintaterek meghatározását. Ebben az esetben viszont szükség van olyan szakmai tapasztalatokra, ami alapján a lehatárolás elvégezhető. Immár ismerve az elektromos vezetőképesség térképet és a korábban meghatározott mintaterek határait, ha például a 22-es mintatér hozamadatai jelentős különbséget mutatnak majd az alacsonyabb, illetve a magasabb vezetőképességet mutató területen, akkor a következő évben itt – amennyiben az összefüggés indokolja – módosítani kell a mintatereken, illetve ezt figyelembe véve át kell gondolni a mintavételezési stratégiát! Amit fontos kiemelni: az elektromos vezetőképesség térkép, illetve az egyéb talajszkennerekkel felvételezett térképek sok esetben félrevezethetőek lehetnek. Az elektromos vezetőképesség térképezés eddigi tapasztalatai egy kisalföldi mintaterületen a talajnedvesség különbségeire engedtek következtetni, a szákszendi mintaterületen azonban az elektromos vezetőképesség és a talajnedvesség értékek között nem találtunk összefüggést. A hozam­adatokkal ezért különösen érdekes lesz összehasonlítani a fajlagos elektromos vezetőképesség értékeket, és az összes idei tapasztalatot valamint adatot felhasználva előkészíteni a következő év helyspecifikus munkafolyamatait. Az eddig betakarított terület adatai alapján (3. ábra) a vezetőképesség térkép, a hozamadatok és a változtatott tőszámok valamint kijuttatott karbamid közötti összefüggés-vizsgálatot el kell végezni. A hozammérés eddigi adatsorából már látszik, hogy az adatok szűrésére szükség lesz az idén is, de a szűrést csak akkor érdemes végigfuttatni az adatsoron, ha a teljes tábla hozamadatait látjuk.

3. ábra: A betakarítás eddigi adatai, az elektromos vezetőképesség térképpel a háttérben

Az agrár-térinformatikai rendszert már előkészítettük, az eddig beérkezett hozamadatok bizakodásra adnak okot, de a teljes képhez szükséges lesz a hozamadatok átfogó elemzése is. A betakarítás elkezdődött, az adatok beérkezését követően az elemzések eredményeiről a következő lapszámban számolunk be.

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor