A mezőgazdasági termelés nagy hagyományokkal rendelkezik hazánkban, nem véletlen, hogy a GDP egyik húzóágazata. A KSH legfrissebb jelentése[1] szerint csak az elmúlt három évben 16%-kal, közel 9400-ra nőtt a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek száma, ami nagy ugrás az ezredfordulókori 7000 szervezethez képest. Éppen ezért várhatóan a jövőben is jelentős súlya lesz a hazai agráriumnak, tehát nagy figyelmet kell fordítani az aktuális és a jövőbeni kihívásokra egyaránt. „Jelenleg a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus, a már hazánkban is megjelent sertéspestis és a versenyhelyzetünket egyre inkább megnehezítő Ukrajna növekvő uniós importja veti fel a legégetőbb kérdéseket, de ennél hosszabb távra is előre kell tekinteni. Hiszen, a mezőgazdaság klasszikusan nem az az iparág, ahol egyik napról a másikra lehet komoly változásokat elérni”– hangsúlyozta ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A húsfogyasztás drasztikusan növekszik

Prof. Dr. Horn Péter akadémikus szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az agrárium tartani tudja-e a lépést az emberiség növényi és állati termékek iránti többletigényével. „Az elmúlt 50 évben a népesség növekedésével párhuzamosan rendkívül megemelkedett az egy főre jutó állati termékek fogyasztása: baromfihúsból 4,5-szer, tojásból közel dupla annyit fogyasztunk évente.

A fejlődő országok ilyen jellegű igényének robbanásszerű növekedése még tovább fogja növelni ezeket a számokat, amire a gazdáknak is fel kell készülniük. Eddig GMO nélkül, hagyományos termeléssel is tartani tudták a lépést az állat- és növénytermesztők, a fejlett technológia és genetikai tartaléknak köszönhetően viszont tovább emelkedhet az ágazat termelékenysége és hatékonysága.”

A halhús-termelés lehet a jövő

A nagy takarmányigényű állatok tenyésztése mellett az ágazatnak hosszú távon szüksége lesz alternatív fehérjeforrások bevonására is. Megoldást az akvakultúra jelenthet, mivel nem igényel takarmányterületet és kisebb környezeti terheléssel jár. „A tengeri kultúrában óriási tenyésztési potenciál rejlik, a halhús-termelés rendkívül költség- és energiahatékony. A halak hidegvérű állatok, az általuk elfogyasztott táplálék így nem a testhőmérséklet fenntartására használódik el, hanem nagyobb arányban beépül az izmokba, fehérje tartalmuk pedig igen magas. A halágazattal tehát a jövőben a többi hústermelő ágazat potenciális versenytársaként kell számolni” – mutatott rá a fejlődési lehetőségre a szakember.

A klímaváltozásra fel lehet készülni

A szakember a klímaváltozás hatásaira is kitért előadásában. „Most melegedő szakasz van, amihez alkalmazkodnia kell az állattenyésztőknek. Mivel az öntözhető területek értéke elképesztő mértékben fog emelkedni, és a mezőgazdaságba bevonható területek száma is véges, a zömében zárt, érdemi földterület nélküli állattartásé a jövő. Jelenleg elsősorban a baromfi- és sertéstenyésztőknél találkozhatunk ezzel a rendszerrel, de a jövőben a kérődzők esetében is felmerülhet alternatívaként” – mondta el a szakember.

[1] A magyar mezőgazdaság regionális különbségei, 2016