Az Európai Unió legtöbb országában publikálták a harmadik negyedéves növekedési adatokat, amelyek megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy az eurózóna GDP-jének lassulásáért jórészt a magországok, azon belül is Németország és Olaszország teljesítménye a felelős. A növekedés üteme 2017-ben átlagosan 2,5% volt, ami idén 2% körüli szintre lassulhat, hiszen az első három negyedévben rendre 2,4, 2,2 és 1,7% volt az éves bázisú bővülés. A kelet-közép-európai régió országai Csehország kivételével jobban teljesítettek az elemzői várakozásoknál és európai uniós összevetésben továbbra is az élmezőnyt erősítik. Éves összevetésben Lengyelország, a negyedéves dinamikát tekintve Románia lett az EU éllovasa. Magyarország is a legjobbak közé tartozik 4,8%-os éves dinamikájával, ami érdemben meghaladta a 4,3%-os elemző konszenzust. A szezonálisan igazított adatok szerint 1,2%-os volt a növekedés az előző negyedévhez képest, ami szintén előkelő helyet jelent az európai rangsorban. A KSH tájékoztatása szerint a hazai növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Az eddig beérkezett havi indikátorok alapján a dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás által hajtott szolgáltatások mellett az építőipar kiugróan jó teljesítménye lehetett a növekedés motorja.

Európa az eurózóna növekedésének lassulása mellett a vékony jégen táncoló Olaszország miatt is aggódhat, hiszen az új olasz kormány számos hiánynövelő intézkedést tervez. Bevezetnék az alapjövedelmet, csökkentenék az adóbevételeket, adóamnesztiát hirdetnének és visszafordítanák az elődök által elindított nyugdíjkorhatár-emelést. A magasabb kiadások és a csökkenő bevételek miatt a kormányzat 2,4%-os GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol az elkövetkező 3 évben, szemben az előző kormány által tervezett 0,8%-kal. A GDP-arányos államadósság tavaly 131,8% volt, az EU-ban ennél nagyobb GDP-arányos államadóssága csak a hosszú évek óta pénzügyi segítségre szoruló Görögországnak van. A magasabb hiány pedig ismét fenntarthatatlan pályára állítaná az amúgy is rendkívül magas és az eurózónán belül az egyik leglassabban csökkenő államadósságot. Emiatt az Európai Bizottság története során először visszautasította egy tagállam költségvetési tervezetét és még október végén a 2019-es számok módosítására szólította fel Olaszországot. A kért változtatásra három hetet adtak az olasz kormánynak, ám Róma továbbra is ragaszkodik a magasabb jövő évi hiánycélhoz. Az Európai Bizottság erre válaszként javasolta a túlzottdeficit-eljárás elindítását, amelyről a végső döntést a Pénzügyminiszterek Tanácsának, az ECOFIN-nak kell meghoznia. Amennyiben az eljárás elindul, az pénzbüntetést vonhat maga után, ami újabb csapást mérne az egyébként is vészesen eladósodott ország költségvetésére, de nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy Olaszországnak több támogatója is akad majd a tanács ezen formációjában és az eljárás el sem indul.

Az olasz kormány intézkedéseinek köszönhetően a legnagyobb hitelminősítők a korábban stabil kilátással ellátott államadósság-besorolást negatívra rontották. Az IMF is kritikával illette a kormány jelenlegi költségvetési politikáját az ország éves felülvizsgálatának zárónyilatkozatában. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a korábbi görög helyzethez hasonlította a jelenlegi olasz folyamatokat és véleménye szerint mindent meg kell tenni, hogy elkerüljenek egy újabb, a göröghöz hasonló válságot. Az olasz parlament alsóházi költségvetési bizottságának elnöke, Claudio Borghi egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a saját valuta már rég megoldotta volna Olaszország problémáit, ám a heves piaci reakciókat látva hamar pontosításra kényszerült, miszerint ennek ellenére sem szándékoznak kilépni az eurózónából.

A piacok is idegesek az Olaszországban kialakult helyzet miatt, a befektetők csak egyre magasabb hozam mellett hajlandóak finanszírozni az olasz államot. A 10 éves hozam az idei mélypontnak számító 1,7%-ról 3,6%-ig emelkedett, a milánói tőzsdeindex májusi csúcspontjáról mára 25%-kal került lejjebb. Az euró is gyengült idén a dollárral szemben, amiben a gyenge gazdasági teljesítmény és a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság mellett az Olaszországhoz kapcsolódó kockázatok is szerepet játszottak.

Az Európai Központi Bank korábban azt ígérte, hogy eszközvásárlási programjának idei befejezését követően csak 2019 második felében indítja el kamatemelési ciklusát. Az eurózóna növekedésének lassulását és az Olaszország fölött gyülekező viharfelhőket látva azonban az első kamatemelés lehet, hogy 2020-ra tolódik. Ez pedig hatással lehet a hazai monetáris politikára is, mivel a jegybank az inflációs cél mellett a világ vezető jegybankjainak, azok közül is elsősorban az EKB-nak a monetáris politikai irányvonalát figyeli, így az első kamatemelés elhúzódása az eurózónában a hazai kamatemelési ciklus kezdetét is eltolhatja.

A cikk szerzője: Váradi Beáta