A témakörök közül a kiskérődző ágazatok világ, európai és hazai tendenciáiról szóló előadást részletezzük, amelyről Bögréné Bodrogi Gabriella, az MJKSZ operatív igazgatója adott átfogó képet az ágazat szereplőinek.
Az előadás azzal a ténymegállapítással kezdődött, hogy a kiskérődző ágazat kicsinek számít más ágazatokhoz képest, ugyanakkor speciális szerepe végett rendkívül fontos a megléte, hiszen környezetszabályozó hatásától kezdve az ökotermékek előállításáig komoly jelentőséggel bír. Mindezek mellett azt is közölte az előadó, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb méretű az ágazat ott sincs gazdaságbefolyásoló hatása. Az ágazatban előforduló változások nincsenek kihatással a világtrendekre, köztük az árakra, mennyiségre.
Elhangzott, hogy az ágazatnak nincs túl nagy befektetési igénye, gyorsabb megtérülés jellemző rá, de az eredmények kiaknázásához a megfelelő szakértelem elengedhetetlen. Az ágazatban szűkebbek a hitellehetőségek más területekhez képest, ezért nagyon sok múlik az adott gazdálkodó hozzáállásán.
A szakember kiemelte, hogy jövedelmet akkor termelhet az ágazat, ha legalább két terméket állít elő a gazdaság. Ez lehet tej-hús, gyapjú-hús, vágóállat vagy tenyészállat valamelyike, a lényeg a kettőség meglétében van, ha ez hiányzik, akkor kiemelten fontos a támogatás szerepe. – „Ezért is mondják, hogy támogatásfüggő az ágazat.” – mutatott rá Bögréné Bodrogi Gabriella.
Ha a világ juhlétszámát nézzük, akkor 1,2 milliárd körül van jelenleg. A létszám évek óta hullámzó tendenciát mutat. Lassú növekedés kimutatható, de inkább a hullámzás jellemző. A kecskelétszámban viszont folyamatos emelkedés, intenzív növekedés tapasztalható a világban. A juhhústermelés részesedése 5 százalék alatti. Legnagyobb termelő régió Óceánia majd Afrika és Ázsia. A többi régióban jellemzően kisebb és stagnáló termelés folyik.
Bögréné Bodrogi Gabriella úgy fogalmazott, hogy a hazai juh- és kecskeágazat piaci lehetőségei korlátlanok, mondhatni piaci „vákuum” van a világban – e tekintetben. Meg kell találni a piacon a helyünket, ehhez pedig okszerű fajtahasználatra, a tartástechnológia fejlesztésére, a korábbi tenyésztési eljárások újbóli alkalmazására és nyitottságra van szükség, a legújabb digitális technológiák megismerésére, bevonására.
A juh- és kecsketejtermeléssel kapcsolatban elmondta a szakember, hogy a világban a kecsketej a juhtejhez képest dupla mennyiségben termelődik, természetesen a kecsketej különleges összetétele, az anyatejpótló szerepe és a sajtkészítés igénye végett jelentősebb. A gyapjú felhasználása esetében megjegyezte, hogy jól érzékelhető a csökkenő tendencia, hiszen a nyolcvanas években még ez volt a fő termék, ma pedig már melléktermékként tekintünk rá.
Visszatérve a mai fő termékre, a húsra, a kutatók növekvő fogyasztást és bővülő termelést látnak. A kereslet és kínálat alakulásához kapcsolódóan elmondta, hogy az afrikai sertéspestis minden folyamatot megzavart. Kína húsellátásában komoly zavarok léptek fel az ASP végett, így megváltozott a világ húskereskedelme. Ausztrália szinte teljes bárányexportját Kína felé irányította. A korábbi piacaikra pedig más forrásokból szállítanak. Hosszú távon marad-e a kínai piacon az ausztrál bárány azt nem lehet előre megjósolni. A világ népességváltozásával kapcsolatban megemlítette, hogy 7,5 milliárdról 2028-ig 8,4 milliárdra nő, ez évi mintegy 1% növekedés (1,0–1,2). – vázolta fel. – A fogyasztói szokások gyorsan változhatnak, igazából kiszámíthatatlanok.
Európában a felmérések szerint 1,8 kilogramm/fő éves juhhúsfogyasztás jellemző. Magyarországon ez csupán még mindig 20–30 dekagramm körül alakul. – hangzott el. Az OECD világ húsfogyasztásával foglalkozó jelentése szerint 2028-ig enyhe növekedés várható a világ húsfogyasztásában, köztük a juhhúsfogyasztásban is.
Európában a juhlétszámokat tekintve az Egyesült Királyság a legnagyobb termékelőállító, kecskeágazatban Görögországé a vezető szerep. Az európai termelésszerkezetről elmondta, hogy nehéz bárányokat jellemzően az Egyesült Királyságban és Írországban állítanak elő, míg könnyű bárányokat a déli régiókban, például Görögországban és Olaszországban tenyésztik a tejtermeléssel kombinálva.
Jelentős a termelés még vegyes hasznosítással Spanyolországban és Franciaországban. Főbb kecsketermelőknek számít Görögország, Spanyolország, Franciaország és Románia.
Az EU importja a fogyasztásának 20%-át teszi ki. Az EU juhhús-behozatalának kb. 80%-a Új-Zélandról származik, amelyet Ausztrália és a Mercosur országok követnek. Az EU exportja a teljes termelés 10%-a. Az élő juhok kereskedelme a Közel-Keletre és Észak-Afrikára irányul. A juhhúst elsősorban a Távol-Keletre szállítják. – közölte a szakember.
Az előadásban elhangzott az is, hogy az EU-ban beláthatatlan következménye lehet a Brexitnek. Az angolok jelenleg az unión belül mintegy 14 százalékát teszik ki a juhhús-előállításnak, tehát a kilépés jelentősen befolyásolhatja a következő évek kereskedelmét.
A hazai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a létszámban megfigyelhető hullámzás nálunk is jellemző. Megjegyezte, hogy az állományok mérete jellemzően csökken. A kecskeállomány esetében stagnálás figyelhető meg nálunk.
Jó hírként azt is közölte, úgy tűnik elindult egy generációváltás az ágazatban, de ahhoz, hogy a fiatal tenyésztők gyökeret verjenek az ágazatban, képzésekkel kell segíteni őket.
-an-A cikk szerzője: Agro Napló
