Agro Napló (A.N.): Mekkora összeg áramlott a magyar agráriumba az EU-ból, mekkora nemzeti forrást használt fel az ágazat 2018-ban?

Dr. Juhász Anikó (J.A.): Az uniós források között az egyik legmeghatározóbb az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott közvetlen támogatás. A 2015-ben bevezetett támogatási rendszer az alaptámogatás (SAPS) mellett a zöldítésből, a fiatal gazdálkodók támogatásából, továbbá a termeléshez kötött támogatásokból, valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszeréből áll.

Fontos megjegyezni – tette hozzá –, hogy mivel Magyarország minden évben kihasználja a tárgyévi előleg október 16-a utáni kifizetésének lehetőségét, egy adott naptári év teljesítése mindig két gazdasági évet érint. Az uniós – EMGA – gazdasági év ugyanis eltér a naptári évtől. A közvetlen kifizetések tárgyévre vonatkozó kifizetéseit mindig tárgyév október 16-át követően lehet megkezdeni, és a tárgyévet követő év június 30-ig kell a teljes összeget folyósítani. Ezért a 2018-ban történt kifizetések egyrészt a 2017-es évi támogatások végkifizetését, az előző évek jogorvoslati ügyeinek rendezését jelenti, másrészt pedig az uniós szabályok alapján alkalmazott tárgyévi előleg kifizetését.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy 2018. november 15-ig ezen a jogcímen – előzetes adatok alapján – mintegy 283 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek. Ennek legnagyobb részét még a 2017-es jogosultságok alapján, végkifizetés formájában folyósították. 2018. október 16-án ugyanakkor a Magyar Államkincstár (MÁK) megkezdte a 2018-as kérelmekre járó összegek kifizetését is. Ez a folyamat 2018 végéig lezárult. A kincstár a múlt év végén folyósította az előlegeket, majd december 1-jétől a részfizetések teljesítésére is sor került.

A hazai költségvetésben agrártámogatásokra 2018-ban mintegy 93 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek jelentős részét már kifizették. A nemzeti támogatások esetében – jelezte a helyettes államtitkár –, a kincstár a múlt év végéig folyamatosan elbírálta a beérkező kérelmeket, és megkezdte a támogatás folyósítását a jogosultak számára.

A fent jelzett kereten belül a tárca kiemelten kezelte az állattenyésztés támogatását, különös tekintettel az uniós közvetlen támogatásban nem részesülő baromfi- és sertés-ágazatokra, amelyeknek finanszírozása 2010-hez képest háromszorosára növekedett. 2018-ban a baromfiágazat az állatjóléti támogatásokon keresztül 14 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesül az év végéig, a sertés-ágazatnak kifizetésre kerülő összeg pedig a tervek szerint eléri a 17 milliárd forintot. Ezen felül folytatódik a sertésstratégia programja, valamint a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatása is.

Az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) keretében kiemelt fajlagos támogatást vehetnek igénybe a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazat szereplői, valamint az anyakecsketartók is. Az ÁNT keretében kifizetésre kerülő összeg az év végéig megközelíti a 25 milliárd forintot.

„Sikeresen kezeltük a különböző piaci válságokat. A tárca 2018-ban kidolgozta a víziszárnyas-feldolgozó ágazatnak nyújtott, a madárinfluenza miatti veszteségeket ellentételező támogatást, valamint az afrikai sertéspestis miatt a mangalicasertés-ágazatot sújtó gazdasági veszteségek részleges ellentételezéséhez is nyújtott jövedelempótló támogatást.” – emlékeztetett Juhász Anikó.

2018 márciusában a termelők megkapták a 2017-es károk után járó kárenyhítő juttatásokat, amelyek összege több mint 7 milliárd forint volt. A legmagasabb kifizetés eszerint a tavaly tavaszi fagykárra történt 2,3 milliárd forint értékben. Ezt követte az aszálykár 1,8 milliárd forint, valamint a jégesőkár 1,7 milliárd forint összegben.

A.N.:  A klímaváltozáshoz történő adaptáció milyen feladatokat ró a magyar mezőgazdaságra, különös figyelemmel az öntözésre?

J.A.: A klímaváltozás hatására a csapadék mennyisége a tenyészidőszakban kevés, az eloszlása pedig egyenetlen. Ennélfogva a talaj nedvességkészlete és a talajvíz szintje állandóan változik, és gyakran nem éri el, vagy túllépi a növénytermesztés számára kedvező értéket.

Magyarországon az öntözés termésbiztonságot, a piaci értékesítés stabillá tételét, a termékek iránti egyre növekvő minőségi követelmények elérését biztosítja. A termésbiztonság mértéke jelentősen javítható, ha az öntözés a termesztéstechnológia szerves részét képezi. Az öntözésnek szerepe van a termesztés időzítésében is, mivel a friss fogyasztás, de különösen a feldolgozóipar (konzerv, hűtő) számára a termesztés programozása, időzítése fontos. Ez az igény öntözött területeken könnyebben megvalósítható.

Az Agrárminisztérium a következő időszakban az öntözésfejlesztést kiemelten kezeli, és célja az öntözött területek jelentős növelése. Ennek érdekében arra törekszik a tárca, hogy az öntözés akadályozó tényezőit a gazdálkodók számára is érezhetően csökkentse, a jogi feltételeket kedvezőbbé tegye (például: engedélyezési eljárás egyszerűsítése, földügyi problémák megoldása), a minisztérium a termelői öntözési együttműködéseket ösztönzi, és megteremti az öntözési infrastruktúrát azokon a területeken, ahol a termelők öntözni kívánnak és gazdaságos az öntözés.

Mindez hozzájárul az aszálykárok csökkentéséhez és az élelmezésbiztonság megteremtéséhez. E tekintetben az agrárium számára fontos feladat a korábban kiépített, már meglévő vízelvezető rendszerek rekonstrukciós munkáinak elvégzése, és az újbóli vízszállító-képesség növelése érdekében történő beruházások megvalósítása. Az öntözött területek növelése érdekében szükséges a helyi jelentőségű és közcélú vízi létesítmények üzemeltetési problémáinak megoldása, és a termelői vízkeresleti oldal megszervezése.