Azért, amiért ilyen sikeres a gép, a Horschnál nem dőltek hátra, hanem továbbfejlesztették. A hagyományos szemenkénti vetőgépeknél manapság már alig találni olyan vetőgépet, ahol a vetőcsoroszlya után nincs magfogó kerék. Ennek a keréknek az a feladata, hogy a lehelyezett magvakat megfogja és a talajba jól beágyazza.

A Pronto vetőgépekre szerelhető szemenkénti vetőegységnél is megtalálható ez a magfogó kerék. Az alapgépnél guminyelvet találunk itt, amelynek hasonló a feladata. A szemenként vető csoroszlyánál a magfogó kerék helyzete állítható, így még tökéletesebb magbeágyazás érhető el.

A szemenkénti vetőcsoroszlya ezenfelül még műtrágya-lehelyezésre is alkalmas. A műtrágya ebben az esetben az ejtőcső előtt kerül a talajra, a barázdát formázó ék benyomja a magárok alá/mellé, így nincs közvetlen kapcsolatban a vetőmaggal.
A műtrágya és vetőmag távolság 1-2 cm.

Az így lehelyezett műtrágyák nagyban segíthetik a fiatalkori fejlődést, azonban a rosszul megválasztott műtrágya esetleg csírázásnál gondokat is okozhat. A kísérleteinkben a kálium műtrágya és a pétisó hatására erőteljes fiatalkori fejlődés mutatkozott.

A búza szemenként vetése a növény fiatalkori fejlődésénél előnyére válik. A búza egy individuum! Szereti, ha közvetlenül mellette nincs vetélytárs, ezért az egyenletes tőtávra kelt növények nem versengenek egymással, nem nyurgulnak a fény felé, az energiájukat az intenzívebb gyökértömegképzésre fordítják. A szemenként vetett növényekkel be tudjuk állítani a bokrosodás erősségét, így kevesebb olyan oldalhajtás lesz, amelyet a növény később eldob. Az a tapasztalat, hogy az oldalhajtásokon levő kalászok majdnem egyenértékűek a főkalásszal. Ezen technológiai lépés következtében elég akár 20 kg-mal kevesebb N-mű­trágyával ugyanazt a termést elérni, mint hagyományos vetésnél!

Válasszuk a Prontót,
ez is egyike a modernebb, biztonságosabb jövőnek!

A cikk szerzője: Szász Zoltán