A múlt év legnagyobb nyertesei a növénytermesztők, ugyanis a gabonaárak öt éves csúcsokon járnak, ahogyan a fehérje- és olajos növényeké is - összegezték tapasztalataikat a Takarékbank szakértői. Mindebből pedig az következett, hogy az előbbi termékeket inputként felhasználó termékpályák szereplői azonban borús jövő elé néztek, mivel kettős árnyomásra számíthattak emiatt. A pandémia miatti lezárások, illetve az állatbetegségek miatti túlkínálatos piacon voltak kénytelenek helyt állni.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 utolsó negyedévének végén 31,8 pontra emelkedett – a 48 pontos skálán –, ami 1,3 ponttal magasabb az előző negyedévinél. A várakozások jellemzően a növénytermesztési termékpályákon emelkedtek, viszont azon állattenyésztési termékpályák, ahol magas a vásárolt takarmány függőség (baromfihús, sertés, tojás) pesszimistábban látták a 2021-es évet a gazdálkodók. A szőlő-bor termékpályán a harmadik negyedévhez képest stagnálást látható ez szorosan összefügg a koronavírus második hulláma miatti újbóli lezárásokkal. Összességében 2020-ban példaértékűen helyt állt a magyar élelmiszergazdaság, azonban az állati fehérjét előállító termékpályák nehéz év elé néznek 2021-ben – foglalta össze a tavalyi és a várható idei folyamatok főbb irányait Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Ezt követően az ügyvezető igazgató és Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzője részletesen elemezte az agrárium különböző, ám meghatározó ágazatainak helyzetét. Így beszéltek arról a növénytermesztőknél a kibocsátási árak lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint az inputoké és ez jótékonyan hatott a jövedelmezőségükre. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okozott, ezek következtében a tavalyinál 20-30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is megmaradtak. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek, ám a takarmányárak emelése már az utolsó negyedévben is kifejtette hatását.

A Takarékbank agrárelemzői elkészítették 2021-es kibocsátási várakozásaikat, eszerint az élelmiszergazdaság 3-6 százalékos bővülésével számolnak idén. Előrejelzésükben azzal kalkulálnak, hogy 2021 júliusától a belföldi turizmus részlegesen újraindul, továbbá az élelmiszer árak inflációja (elsősorban a magas bázis miatt) az első félévben lassul, némi áremelkedésre az év második felében lehet számítani. Fontos kitétel, hogy várakozásaik szerint, az élelmiszer kiskereskedelem legalább a tavalyi év szintjén fog teljesíteni – erre az elemzésüket ismertetve mindkét előadó is kitért.

A szakemberek úgy vélekedtek: a múlt év év sikerének kulcsa az alkalmazkodás volt a magyar agráriumban, addig az idei évé a hatékonyság lehet. Megállapították: a tavalyi rendkívül mozgalmas év volt a magyar mezőgazdaságban is: az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is meghatározó mértékben alakította az agrárpiaci folyamatokat – ebben a kínai piacnak igen jelentős szerepe van hívta fel a figyelmet Héjja Csaba –, emellett alkalmazkodni kellett a koronavírus járvány okozta kihívásokhoz, továbbá a madárinfluenza és a kedvezőtlen tavaszi időjárás is nehéz feladat elé állította az élelmiszergazdaságot. Ennek ellenére termékpályánként eltérően, de a magyar agrárium kiváló helytállásról tett tanúbizonyságot, s ismét bizonyította, hogy továbbra is a leginkább válságálló ágazatról van szó.

A múlt év legnagyobb nyertesei egyértelműen a szántóföldi növénytermesztők voltak. A gabona, olaj és fehérjenövény termékpályákon a tavaszi aszály körüli bizonytalanság után az utolsó negyedévre, elsősorban a kialakult piaci áraknak és a kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be az alapanyag termelők, ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú. Az elemzők 2021 első negyedévében a malomipari termékek fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak, ahogy a takarmányokéban is

A tejágazatban továbbra is kielégítő átvételi árak láthatóak, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést, ám az éttermek újbóli bezárása rájuk negatívan hatott. Egyes takarmánynövények árában a szarvasmarhát tenyésztők is némi áremelkedést várnak, azonban fontos megjegyezni, hogy előbbi ágazatokban az állattenyésztési divízió mellé jellemzően saját takarmánytermő terület is párosul, így kevésbé kitettek a takarmánypiaci folyamatoknak.

Ezzel szemben a baromfihús-, sertés- és tojás termékpályákon a 2021-es évben a piaci szereplők kettős árnyomástól tartanak. Európában 2020 utolsó negyedévében Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is regisztráltak madárinfluenzás eseteket, korábban Németország távol-keleti sertéshús exportlehetősége megszűnt, így mind a baromfi- mind pedig a sertés esetében átmenetileg túlkínálatos európai piacon kénytelenek helytállni a feldolgozók. A takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak. Előbbi hatások eredményeként kerülnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: az elsődleges input (takarmány) áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.

A borászatoknak a vendéglátóhelyek ismételt bezárása okoz nehézségeket, azonban 2020 végére számos termelő megteremtette az online értékesítés lehetőségét, így a 2019-es évjárat tételei, ha nem is 100 százalékban, de utat találnak a fogyasztókhoz. A szőlő-bor termékpálya azon szereplői, akik jellemzően lédig bort értékesítenek, kifejezetten erős évről számoltak be, ugyanis az exportpiacokon jobb pozíciókkal találkoztak. A gyümölcsök esetében az árak jóval a 2019-es szint felett voltak tavaly.

Mindehhez Hollósi Dávid még hozzátette: a magyar agrárium és élelmiszeripar termelését együtt komplex módon kell szemlélni, agrobizniszként kellene kezelni. Ehhez szemlélet váltás kellene az ágazatban. Megemlítette továbbá a globalizációhoz való alkalmazkodás pidig előtérbe helyezi az integráció fontosságát, mert a magyar termelők minden szinten csak így lehetnek versenyképesek a világpiacon. Ez utóbbit újságírói kérdésre válaszolva is megismételte.

Kijelenthető – hangzott el –, hogy 2021-ben a magyar élelmiszergazdaságban a siker kulcsa a hatékonyság lesz, kiváltképp az állattenyésztők esetében. Az egyes állati fehérjét előállító termékpályák szereplői tényként kezelik, hogy hamarosan a takarmányköltségek rendkívüli módon emelkedni fognak. Előbbi kockázat többféleképpen kezelhető, ám a leginkább sikeresnek a hatékonyság növelése tekinthető, hiszen ezzel érhető el a költségek csökkentése, amivel némileg kiküszöbölhető az input ár emelkedése, hosszú távon pedig magasabb jövedelmezőséget eredményezhet.

Jelen piaci körülmények között felerősödik ugyanis a támogatások szerepe, mind a jövedelempótló, mind pedig a hatékonyságnövelést célzó beruházás ösztönzőké. Jelen piaci körülmények között egyéb kockázatkezelési eszközök térnyerésére is számíthatunk, ezt példázza a 2021 februárjában induló új krízisbiztosítási rendszer is, amelyhez immár az állattenyésztők is csatlakozhatnak, ennek célja kifejezetten az idei év várható negatív hatásainak részleges kiküszöbölése – állapították meg a szakemberek.

Hollósi Dávid elmondta: a Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amelyet a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján készítenek el, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat és az egyes alágazatok teljesítménye alapján, a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a Takarékbank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.

A válaszadók a Takarékbank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa vagy  ügyvezetője.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.