Magyarországon a dióbél importjának mennyisége 1168 tonnára, értéke 1,86 milliárd forintra nőtt 2024. január és november között.
Az Egyesült Államok és Chile kíméletlen versenyt diktál a jórészt családi gazdaságokból álló termesztőkörzet számára.
Már most sem olcsó mulatság a dió, de a várakozások szerint a következő időszakban tovább emelkedhet az ára.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből.
Úgy tűnik, hogy az idén megfelelő minőségű dióból nincs elegendő az országban ahhoz, hogy az igényeket a teljes szezonban fedezni lehessen.
A talajtakarás aranyat érhet egy kertben, ugyanakkor bajt is csinálhatunk vele, ha nem figyelünk.
A magyar dió piaca 2006 és 2019 között meredeken felfelé ívelő pályán volt, ezután viszont megtorpant a kereslet.
Az EU óriási vevőnek számít a dióféléket illetően, pedig a belső termelés sem kevés.
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett.
Van igény a hazai dió iránt, a sikeres termesztéshez azonban szemléletváltásra van szükség a hazai ültetvényeken.
Március elején óriásit emelkedett a chilei importból származó Chandler dió ára a kisebb termés és az alacsony készletek tükrében.
A dió igen zsebbenyúlós csemege, ugyanakkor otthon, a kertünkben is megtermelhetjük, ha néhány dologra odafigyelünk.
Pezsgő forgalom jellemzi a moldáv dióexportot: az idei évben Törökország és Olaszország felé élénkültek meg a szállítások.
Rengeteg dióbél érkezik Ukrajnából döntően feketén Magyarországra, ráadásul olcsón.
Országos szinten közepesnél gyengébb termés várható, a tavalyi aszály hatása a fák kondíciójára és a rügyek differenciálódására is hatással volt.
A dióbél esetén a feketén bejövő ukrán és román áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig.
Közepesen gyenge eredményt vár az ágazat egésze, csak a két barackfaj esetében 70 százalékos a kiesés.
A hazai dióültetvényeket tekintve úgy tűnik, hogy idén a korábbinál kiegyensúlyozottabb diótermés várható.
A feketén bejövő ukrán és moldáv (román) áru jelenti a legnagyobb gondot a mai napig hazánkban.
Ukrajnából nemcsak a gabona áramlik dömpingszerűen Magyarországra, hanem a dió is.
Az állati takarmányokban felhasználható adalékanyagokról szóló jogszabályokat módosított az Európai Bizottság.
Megjelent az Agro Napló napraforgóval foglalkozó különkiadványa.
Teljesen automatizált paradicsom-betakarító robotot mutatott be két holland vállalkozás.
2024-ben az AGROmashEXPO keretein belül a Magyar Talajvédelmi Szövetség szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett.
Több módosítás is történt Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása című felhívás tervezetében.
