Most lehullt a lepel: aggasztó hírek érkeztek a francia sertéságazatról
A legfrissebb jelentések szerint Franciaország már számít önellátónak sertéshúsból.
A legfrissebb jelentések szerint Franciaország már számít önellátónak sertéshúsból.
A magyarországi baromfihús java még mindig Romániába megy, hazánkba viszont Lengyelországból érkezik nagyobb mennyiség.
Lengyelország mellett a csehek, a románok, a horvátok és a szlovének sem szállíthatnak Magyarországra marha- és sertéshúst.
Kína az USA-val kibontakozó kereskedelmi háborúja közepette erősítené a kapcsolatait az Európai Unióval.
Vizsgálatot indít a kínai kereskedelmi minisztérium a marhahús importjával kapcsolatban.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
A hazai vágóhidak közel 224 ezer tonna sertéshúst és mintegy 274 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első fél évében.
A főbb gabonafélék árcsökkenése ellensúlyozta a növényi olajok, a hús és a cukor jegyzéseinek növekedését.
Súlyos csapást mérhet az európai unió sertéságazatára és húsimportjára a kínai dömpingellenes vizsgálat.
Másfélszeresére bővült az első negyedévben a kivitel, és ötödével nőtt a húsexport is.
Kolumbia az első ország, amely korlátozza az amerikai marhahús importját a tejelő tehenek madárinfluenzája miatt.
Bár vannak kihívások a hazai baromfiágazatban, a hazai és az uniós piacokra beáramló ukrán baromfihúsnál egy se nagyobb.
Elvileg Ukrajnából baromfihús sem jöhetne Magyarországra, a gyakorlatban nem lehet kizárni, hogy mégis importáljuk.
Az augusztusban véget érő élelmiszerárstop miatt jelentősen átalakultak a magyarok baromfihúsfogyasztási szokásai.
Elárasztotta a piacot az olcsó ukrán baromfihús, emiatt azonban kilőttek az árak a hazai boltokban.
A magyar vállalkozók ismét nagy lendülettel képviselték az innovatív magyar élelmiszereket.
80 százalékkal ugrott meg az Európai Unióba érkező ukrán baromfihús és ötszörösére nőtt a héjastojás-import.
A szakértők szerint egyre komolyabb problémát jelent az ágazatban az ellenőrizetlen import.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.