Nem kecsegtet sok jóval az időjárás: ez vár a magyarokra február elején
A tavasziasan enyhe idő után a jövő héten visszatérnek az éjszakai fagyok hazánkba.
A tavasziasan enyhe idő után a jövő héten visszatérnek az éjszakai fagyok hazánkba.
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.
Mostanra jobban kiszáradt a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum, mint a nyári kánikulák idején.
A hosszútávú megoldás az extrém időjárással szemben a hőstresszt toleráló fajták termesztésbe vonása lehet.
Marad a száraz időjárás, de november elejétől többfelé várhatók éjszakai fagyok is.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Az esős napok után a hét végétől ismét egy szárazabb időjárás várhat a magyar földekre.
A legfrissebb mérések alapján két nap alatt mintegy 4 centiméterrel emelkedett a Balaton vízszintje.
Komoly problémát jelent a szárazság az őszi vetésű gabonafélék vetésterületén Ukrajnában.
El kellene felejteni azt a régi és hibás berögződést, hogy Magyarország vízben gazdag ország.
Bár az őszi vetésű gabonák aratását nagyban hátráltatja, azért nagy szükség lenne a csapadékra a földeken.
Az őszi vetésű kultúráknak nem tett jót az esős idő, a napraforgónak és a kukoricának azonban pont erre volt szüksége.
Csak a következő hét közepén lesz esély nagyobb, öntöző csapadékra az országban.
Az előrejelzések szerint egész héten 30 Celsius-fok fölötti hőmérséklet várható Magyarországon.
Hiába az elmúlt hetek csapadékos időjárása, az Alföldön még mindig maradtak aszályos területek.
Területi szinten jelentős különbségek tapasztalhatók a talajnedvesség terén Magyarországon.
Sokfelé jelentősen nőtt a talajnedvesség, de még mindig vannak olyan térségek, ahol bőven lenne helye a további esőzéseknek.
Az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadékra lehet számítani a következő egy hétben.
Egyre nagyobb szüksége lenne az Alföldnek és a Dunántúl északkeleti részének a májusi esőkre.
Egyre nagyobb szüksége lenne a növényeknek és a talajnak csapadékra az Alföldön.
Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
A Nébih figyelmezteti a biomassza-kereskedőket, biomassza-feldolgozókat és az üzemanyag-forgalmazókat.
Égető szükség van termelési hatékonyság és a versenyképesség növelésére, valamint a talaj állapotának javítására.
A tölgyerdők nagy természeti tőkét jelentenek: szerepük van a faanyagellátásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreáció biztosításában.