A Jana vihar több mint 800 hektáron okozott áradásokat, tartós vízborítást, nehézséget okozva ezzel a gazdáknak.
Már több mint 100 gazdálkodó ajánlotta fel a területét vízmegtartásra hazánkban az EM tájékoztatása szerint.
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
Az óvatos becslések szerint több mázsa hal vesztette életét, ami komoly aggodalomra ad okot.
A megoldás a medrekben történő vízvisszatartás és a táji vízvisszatartás kombinációja lehet.
A Vekeri-tó vízellátásának hiánya miatt a tómeder nagy része kiszáradt, a megmaradt víz mocsárszerűvé vált.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
2023-ban országosan több mint 46 ezer mintából csaknem 600 ezer vizsgálatot végeztek, amelyek eredményei több mint 99 százalékban megfelelő minőséget mutattak.
Az illetékesek az idei évben két ütemben fogják végrehajtani a Tisza-tó téliesítését.
A térségben voltak olyan települések, ahol 8 óra leforgása alatt esett le a teljes évi átlagos csapadékmennyiség, azaz nagyjából 500 mm.
A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Rengeteget spórolhat az, aki időben felkészíti a télre a kertjét, köztük a csapokat és a vízmérőket is.
Folyamatosan zajlik az engedély nélkül létesített stégek és horgásztanyák felszámolása a Balatonon.
A fővárosban és a felsőbb szakaszokon is tetőzött a Duna, egyre alacsonyabb vízállásokat mérnek.
34 európai civil szervezet kérte a lengyel EU-elnökséget, hogy ne hozzon döntést a farkasok védelmi státuszának csökkentéséről, míg a jogi és szakmai kérdéseket nem tisztázzák.
Az enyhe hőmérséklet miatt a kártevők akár a tél elejéig életképesek maradhattak.
Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újabb baromfitelepeket érint a madárinfluenza.
Az elkövetkezendő napokban nő a csapadékhajlam, amire a nyári kapás növények korai fejlődéséhez igen nagy szükség is van.
A csapat egy olyan rendszert mutatott be, amely szenzorok segítségével méri a kukoricaföldek talajnedvességét, elemzi az adatokat.
