A jégkármérséklő rendszert hibáztatják az aszályért a gazdák, hiába bizonygatja a kamara szakértőkre hivatkozva, hogy a berendezésnek semmi köze a keleti országrészben kialakult áldatlan állapotokhoz.
A száraz meleg időjárás és az aszály ellenére az ország kenyere biztosított – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Magyarország területének jelentős részén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A kárbejelentéssel érintett területek nagysága június végére elérte a 230 ezer hektárt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely aznap megkezdte védekezési szezonját.
Idén mintegy 5800 termelő részesült összesen 11,3 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – közölte Nagy István agrárminiszter.
Az idei kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-ig azon károsultak nyújthatják be, akik kárbejelentést tettek a 2021-es kárenyhítési időszakban – közölte honlapján az Agrárminisztérium (AM).
Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja.
A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer érdemi segítséget nyújt a viharok és jégverések okozta károk utólagos kezelésében – közölte az agrárminiszter.
Május 17-ig jelenthetik be a gazdák az áprilisi fagykárokat – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára; a rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak – közölte az agrártárca lapunkkal.
Szeptemberre a végleges betakarítási eredmények is ismertté váltak. A hónap középén fizetési határidőre kell ügyelni, valamint arra is figyelni kell, hogy a zöldítés feltételrendszerében változások lesznek.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
A hosszan tartó szárasság miatt jelentkező aszálykárok bejelentése a gazdálkodók számára ez év szeptember 30-ig lehetséges.
Még bőven van tér a növekedésre a növénybiztosítások piacán: az elmúlt évek piacbővülése, és a károk súlyossága ellenére idén a művelt terület kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást a gazdák. Igaz, főleg a díjtámogatás hajtja a növekedést.
A tavaszi munkálatok mellett az adminisztratív folyamatokra is kellő figyelmet kell szentelni. E folyamat során az egységes kérelem beadása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nagyszámú támogatási és ezekkel kapcsolatos kifizetési kérelem múlik a szakszerű kitöltésen.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
2019. november 1–30. között lesz lehetőség az agrárkár-enyhítés juttatás iránti igények beadására.
A kárenyhítési rendszer egyre fontosabb szerepet tölt be a termelők életében. A rendszer eddigi működése alapján megállapítható, hogy a gazdák tudatosan használják ki a kárenyhítési rendszer adta kedvező lehetőségeket. Ennek szellemében érdemes áttekinteni az agrárkár-enyhítési rendszer 2019. évi fejleményeit és tanulságait.
Sajnos az utóbbi időben nem csak a járványhelyzet sújtja a mezőgazdasági termelést, hanem a kedvezőtlen időjárási tényezők is. A kevés csapadék az ország nagy részén már aszályos helyzetet teremtett, emellett a hajnali fagyok sem kímélték a növényeket.
A Magyar Államkincstár március közepén kezdte meg a kárenyhítő juttatás kifizetését a 2019-es kárenyhítési évben károsodott termelők számára. A kifizetésre került összeg messze meghaladta az agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése óta történt évenkénti kifizetéseket, amely összege több, mint a 14 milliárd forint volt.
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer bevezetésével olyan kockázatkezelési eszköz válik a termelők számára elérhetővé, amely a növénytermesztést érintő szélsőséges időjárási jelenségek által okozott jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálásán túl az állattenyésztést és a növénytermesztést érintő egyéb kockázatokból (mint például az állat- és növénybetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, piacvesztésből, árfolyamváltozásokból, vagy akár a termelés során felmerülő költségek növekedéséből) adódó jövedelemcsökkenés részbeli kompenzálására is alkalmas. Az új kockázatkezelési eszköz jogi alapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása teremtette meg.
A kárenyhítési rendszer Magyarország komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerében kétségkívül fontos szerepet tölt be. Az idei évben több „rekord” is megdőlt, ezen információk ismeretében érdemes áttekinteni a 2020-as kárenyhítési év adatait, fejleményeit és az ezekből leszűrhető tanulságokat.
Így bővítené a kormány és a FAO a közös ösztöndíjprogramját
