Jelentősen csökkent hazánkban az antibiotikumok eladása az állategészségügyben, ugyanakkor bőven van még miből „lefaragni” – derült ki az Európai Gyógyszerügynökség által nemrég közzétett jelentésből.
2023. január 1-től lehetőség nyílt a rezisztenciavizsgálatok pénzügyi támogatással történő megvalósítására.
Az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítményekről 2024-től az eladás mellett már a felhasználási adatokat is kötelező lesz megküldeni az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA).
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő „Európai Állattenyésztők Hangja” csoport kommunikációs anyagot tett közzé melyben a kórokozók elleni védekezés jelentőségére hívják fel a figyelmet.
Magyar és kínai kutatók közötti együttműködés keretében minden eddiginél hatékonyabb technológiát fejlesztettek ki a szennyvíz utókezelésére.
Április 14-ig adhatják le éves jelentésüket az antibiotikum-hatóanyagú állatgyógyászati készítmények forgalmazásáról a nagykereskedők, amit a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén keresztül lehet megtenni.
Ismét használhatják az állatorvosok és meghatalmazottjaik az új funkciókkal bővített antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert.
Számottevő karbantartást követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert.
Értékelve a tavalyi év tapasztalatait több újítást is bevezet a Nébih az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszerben. E héttől a rendszer átmenetileg nem elérhető.
2023. január 1-jétől újra elérhető az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, állattartó ágazatokat segítő támogatási program.
Antibiotikummal nem kezelt csirkehús kerül az amerikai iskolai étkeztetésbeSertés árak az EU-ban: kiegyensúlyozott helyzet, változatlan árakOroszország megtiltotta génmanipulált gabonák termesztését
A bélflóra az emésztõrendszer része és befolyásolja a fajlagos takarmányhasznosítást és a brojlerek gazdasági teljesítményét. Azért fontos jobban megérteni mûködését, mert így talán pozitívan befolyásolhatjuk összetételét. Különbözõ szerzõk publikációiból csak annyit tudunk, hogy a teljes emésztõtraktus 10–25%-a áll a mikroflórából. Valójában még nem sikerült minden mikroorganizmust azonosítani a hagyományos módszerekkel. Nem elhanyagolva a hagyományos eszközök jelentõségét sem, egy új DNS alapú megközelítést dolgoztak ki annak érdekében, hogy tisztázzák a teljes bélflóra tartalmát.
Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési Központ (ECDC) elsõ közös jelentésében közölt adatokat a zoonozist okozó baktériumok antibiotikum rezisztencia hatásairól állatokban, emberben és élelmiszerekben.
Napjainkban intenzív kutatásokat folytatnak olyan természetes (növényi) hatóanyagok feltárására, amelyekkel kiválthatók az utóbbi évtizedekben nagy mennyiségben elõállított és felhasznált szintetikus antibiotikumok. Ma már közismert, tudományosan bizonyított tény, hogy a szintetikus antibiotikumok a táplálékláncba belekerülve, a szervezetben számos egészségügyi kockázatot jelentenek.
Az elmúlt évben készült statisztika és a saját tapasztalat alapján is azt mondhatjuk, hogy a hazai sertéstelepek nagy részén megszületik az elvárható számú malac. A 2,2 körüli kocaforgóval dolgozó állományok 22 körüli élõ malacot produkálnak évente. Ezt követõen sajnos a legtöbb helyen jelentõsek a veszteségek. A malac pedig már a születése pillanatában is jelentõs értéket képvisel, ami a korai életszakaszban szükséges ráfordítások miatt jelentõsen emelkedik. A kiélezett piaci helyzetben a már megszületett, egészséges malacok elhullása a telep nyereségtermelését teheti kockára. A születéstõl a választásig eltelõ viszonylag rövid idõszak igen nagy figyelmet és szakmailag megalapozott munkát igényel. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a napos malacok túlélési esélyeit születéskori testtömegük erõsen befolyásolja. Az 1,5 kg körüli születési malactömeg elérése a vemhes kocák helyes takarmányozásával biztosítható.
Az antibiotikumok kiváltásának lehetőségei a sertéstartásban címmel rendezett szakmai napot a BIOMIN Magyarország Kft. Budaörsön.
Még mindig van mit tanulni a tőgygyulladáshoz kapcsolódó teendőkről. Jobban tisztában kell lenni melyik baktérium van jelen a tőgyön, kombinálva azzal, hogyan tudjuk elérni.
A pulykák esetében az antibiotikumok használatának csökkentése elmaradt a többi haszonállathoz, főleg a brojlerekhez képest, a mindennapi tenyésztés során. Alapvető a takarmányozás során egy integrált megközelítés. A „minden maradjon a régiben” elv nem fog működni.
Az antibiotikumok használatának visszaszorítása miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő bélműködés biztosítása. A növényi eredetű takarmánykiegészítők lehetőséget kínálnak arra, hogy a malacoknál jobb takarmányhasznosulást érhessünk el.
A baromfi megbetegedések, a jószágok antibiotikummal való kezelése, a probiotikumok használata, illetve az antibiotikum rezisztenciával való küzdelem témája állt az idei BIOMIN Baromfi Fórum középpontjában. Elismert szakemberek osztották meg tapasztalataikat a közönséggel a júniusban tartott eseményen.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Egyre inkább nő a piaci igény az antibiotikumok csökkentésére. Ez az alulról, a fogyasztók részéről jövő nyomásnak és a felülről jövő törvényi szabályozásnak az eredménye. Az antibiotikumok használatának csökkentése nem az állati termékekben lévő antibiotikum szermaradványok csökkentéséről szól, hanem sokkal inkább kapcsolódik a baktériumokkal kapcsolatos aggodalmakhoz, amelyek több szerrel szemben is rezisztensek, potenciálisan káros hatással az emberi és állati egészségre.
Megvan az Év Talaja!
