A termőhelyhez igazított fajtaválasztás a sikeres szójatermesztés egyik kulcseleme. A kisparcellás és nagyüzemi kísérleti eredmények segítenek a tájékozódásban. Egy termelői hozzászólás is színesíti összeállításunkat.
Összesen 38 kukoricahibridet teszteltek a szakemberek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos posztregisztrációs fajtakísérletében idén; az objektív felmérés eredménye pedig már minden gazdálkodó számára elérhető – közölte a NAK lapunkkal.
Szakértők mondják el az okokat és a hosszabb tenyészidejű kukoricák termesztésének előnyeit.
A csúcstermésre képes napraforgóhibrideket a megfelelő agrotechnikai és termésbiztonsági tényezők fényében mutatják be a fajtatulajdonosok képviselői.
A Karintia és a Saaten-Union szakemberei mutatják be a szójaportfóliójuk legújabb üdvöskéit.
A legújabb napraforgóhibrideket a nemesítő cégek szakemberei ismertetik.
A kukoricanemesítés célja, hogy a környezeti kihívásohoz alkalmazkodó, kiegyenlített termőképességű és magas jövedelmezőséget biztosító új hibridek szülessenek. Az összeállításban bemutatott hibridek kísérleti eredményei is bizonyítják, hogy mindenképpen érdemes megismerkedni a 2021-től köztermesztésbe kerülő kukoricákkal.
Miért ne vethetnék kukorica után búzát? Még nincs késő a búzavetéshez, csak épp okosan kell fajtát választani.
A legtöbb Babona búzát termelő babonás az időjárás viszontagságai ellenére idén sem csalódott a Babonában. Évek óta stabilan terem és tartja versenyképességét a malmi minőségű búzák között.
A KWS széles és rendkívül sikeres termékportfólióval van jelen Magyarországon, amely jelenleg 18 őszi búza-, 6 őszi árpafajtát és 1 őszi rozshibridet tartalmaz.
Arra a kérdésre, hogy mely környezeti kritériumokat vegyük figyelembe a hibridválasztáskor, nem nagyon felelhetünk mást, minthogy mindegyiket. No de hol van a súlypont?
Utazó fórumot tartottak a szegedi kutatók. Szeged, Tokaj, Siófok és Kocs érintésével utazó szakmai fórumsorozatot rendezett a Gabonakutató Nonprofit Kft. a minőségi búza- és a szójatermesztést népszerűsítve. A februári gazdatalálkozókra a kutatókkal tartottak a Cargill Magyarország Zrt. képviselői is.
Amikor fajtát választunk, néhány dolgot meg kell fontolni, amelyek közvetlenül befolyásolják az elérhető hozamot és nyereséget. A maximális termés-potenciál genetikailag meghatározott minden egyes fajtánál. A maximum azonban csak megközelíthető, szakszerű és gondos agrotechnika és a fajta igényeinek mindenben megfelelő környezeti feltételek mellett. Ezek a feltételek azonban maradéktalanul ritkán fordulnak elő.
Hazánkban évtizedek óta a legnagyobb szántóföldi körülmények között termesztett kultúra a kukorica. Megközelítõleg 1-1,2 millió ha-on vetjük évrõl évre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kukorica termésbiztonsága és jövedelemtermelõ képessége nagy mértékben ingadozik. Részben a klímaváltozás és az egyre inkább fellépõ idõjárási anomáliák tehetõk ezért felelõssé, valamint a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen terménypiaci ármozgások.
A kukorica hazánkban évtizedek óta a legnagyobb területen termesztett kultúra. Jó adottságú területeken az egyik legjobban jövedelmezõ szántóföldi növényfaj. Vetésterülete stabil, az elmúlt évek átlagában 1,1–1,2 millió ha körül ingadozott.
Az olvasó számára talán érdekes lehet, hogy vetésterületi nagyságához képest milyen nagy a minõsített burgonyafajták száma. A világon minõsített fajták száma jelenleg kb. 1900 db, és ebbõl több mint 500 fajta Európában van. Hazánkban a 10 évvel ezelõtti 12 fajtával szemben a Nemzeti Fajtajegyzékben 55 fajta szerepel. Az elmúlt évtizedben a mennyiségi változáson kívül jelentõs minõségi változások is történtek a hazai fajtaösszetételben. Addig, amíg a korábbi fajtajegyzékek csak érésidõ alapján csoportosították a fajtákat - lévén azok szinte kivétel nélkül „asztali” burgonyák, a mai hivatalos fajtajegyzék az étkezési burgonyák mellett az érésidõn belül elkülöníti a különbözõ hasznosítási célú élelmiszeripari burgonyákat (chips, pommes-frites, püré-pehely, valamint saláta és desszert)
Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás igénybe vehető.
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
A repcéknek két fő értékmérő tulajdonsága van: olajtartalom és termésmennyiség. A mezőgazdasági termelés eredményességét az időjárás alakulása alapvetően meghatározza. Ez a megállapítás különösen helytálló napjaink repcetermesztésére. Mivel időjárásunkat befolyásolni nem tudjuk, ezért a termesztés sikere érdekében technológiánk fejlesztése jelentheti az egyik utat a termésbiztonság és a jövedelmezőség növelése felé. Ennek alapja a céltudatos hibridválasztás, hiszen egy jó döntéssel megteremtjük a sikeres repcetermesztés lehetőségét.
A megfelelő fajtaválasztás növeli a hatékonyságot, az eredményességet, a versenyképességet, ezért ajánlati fajtajegyzéket állítanak össze a gazdálkodók számára kukorica- és búzafajtákból is.
A Safari engedélyeztetése óta a cukorrépa gyomirtásában csak a termékek nevei, az előállító cégek nevei, és a hatóanyagok gyári kombinációi változtak, de mindig ugyanazokról a molekulákról beszéltünk, újabbakat hazánkban nem engedélyeztek.
A változó piaci és termelési környezetben a fajtaválasztás mindig fontos és olykor nehéz kérdés. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdálkodás kockázatos tevékenység, tehát alapvető érdeke minden termelőnek, hogy a lehetséges kockázatokat felmérje és a lehetőségei szerint csökkentse.
Ebben a cikkben a fajta kiválasztásának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Már az elején ki is emelnék két lényeges dolgot: fajtát mindig a termőhelyi adottságoknak és a gazdálkodás színvonalának megfelelően válasszunk. Nézzük, hogy milyen remek fajtákat találunk az Agromag Kft. portfóliójában!
A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.
2018-ban Magyarországon közel 60.000 hektáron termeltek szóját, az országos termésátlag megközelítette a 3 t/ha-t. A termelési kedvet azonban továbbra is csökkenti a zöldítési támogatás előírásaiban bekövetkezett kedvezőtlen változás.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
Az egyre szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően nemcsak az árugabonát termesztő gazdaságok kerülnek nehezebb helyzetbe, hanem a vetőmag-előállítás is nagyobb figyelmet igényel.
Tisztelt Gazdálkodó! A cikkben olyan mondat szerepel, amit nemesítőcég eddig nem sokszor írhatott le, mert ilyesmi ritkán fordult elő a magyarországi őszi búza fajtaminősítések során.
Az őszi búza termesztésének fontos feltétele, hogy megfelelő fajtát válasszunk. Felértékelődik az időjárási változásokra kevésbé érzékeny, minőségben és magas termésszinten egyaránt stabil fajták létjogosultsága.
Az idei kiszombori kukorica-, cirok- és szójafajta bemutató látványosan reprezentálta a tényt, hogy amellett, hogy a Gabonakutató a legjelentősebb szántóföldi kultúrák nemesítésének hazai éllovasa, széleskörűen kínálja azon növényfajokat is, amelyek egyre nagyobb szerepet töltenek be egyrészt a termésbiztonság és eredményesség tekintetében, másrészt humán élelmezési szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak.
Ahhoz, hogy egy vállalat a mai világban sikereket érhessen el, elengedhetetlen tényező a termékének vagy szolgáltatásának teljes körű ismerete. Nincs ez másképp az RAGT Vetőmag Kft.-nél sem. Sikerünk kulcsa a hibrideinkben való magabiztosság, melyet azok kereskedelmi forgalomba való kihelyezése előtt komoly befektetés és még komolyabb fejlesztői munka előz meg.
A Limagrain fejlesztési részlegének célja olyan termékpaletta létrehozása, amely összhangban van a gazdálkodók széles körű igényeivel. A különböző agronómiai és élelmiszeripari elvárásokhoz igazodó innovatív megoldásainkkal magas hozzáadott értéket kívánunk biztosítani termelő, forgalmazó és feldolgozó partnereinknek.
A napraforgó az egyik legfontosabb szántóföldi növény a magyar mezőgazdaságban. 2019-ben több mint 560.000 ha-on vetettek napraforgót hazánkban, a termésátlag 3 t/ha körül alakult.
A Limagrain fejlesztési részlegének célja olyan termékpaletta létrehozása, amely összhangban van a gazdálkodók széles körű igényeivel. A különböző agronómiai és élelmiszeripari elvárásokhoz igazodó innovatív megoldásainkkal magas hozzáadott értéket kívánunk biztosítani termelő, forgalmazó és feldolgozó partnereinknek.
Jelentős változás zajlik a magyarországi napraforgó piacon. Az elmúlt öt évben stabilan százezer hektár fölé emelkedett a magas olajsavas napraforgók vetésterülete, 2019-ben pedig már a 200 ezer hektárt is meghaladta, ami az összes elvetett napraforgó terület egyharmada. Mostanság minden a magas olajsavas napraforgóról szól, de ne feledkezzünk meg a hagyományos, linolsavas hibridekről sem, hiszen még mindig nagyobb területen vetik ezeket a hibrideket a gazdák.
A napraforgó az egyik legfontosabb szántóföldi növény a magyar mezőgazdaságban. 2019-ben több mint 560.000 ha-on vetettek napraforgót hazánkban, a termésátlag európai szinten is kiemelkedő, 3 t/ha körül alakult. Az elmúlt időszakban egyértelmű és markáns változás figyelhető meg a magyarországi napraforgópiacon.
A repce növényvédelme mindig is fogós szakmai kérdést jelent még a legképzettebb szakemberek számára is! Sok gazdálkodó még a mai időkben is erősen meggondolja a repce vetésforgóba helyezését, és nyugodtan állíthatjuk, aki jó eredménnyel termeszti ezt a növényt az a hozzáértéséről, és a jó gazda gondosságáról is tanúskodik.
A mezőgazdaságban minden év teli van kihívásokkal. 2019 ősze a repce számára kedvező volt, az állományok jól indultak a télbe. Idén tavasszal viszont az időjárási körülmények nem adtak okot az optimizmusra. Az azonban egyre inkább egyértelmű, hogy az éveken át stabil, biztos teljesítményt nyújtó repcehibridekkel érdemes tervezni a jövőben. Erre a kérdésre ad megoldást a Gabonakutató eltérő évjáratokban is stabil termésmennyiséget biztosító őszi káposztarepce kínálata.
A KWS vállalat olyan egész Európára kiterjedő kísérleti hálózatban tesztelt repcehibrideket kínál a gazdálkodóknak, amelyek eltérő termesztési adottságokhoz is kiválóan alkalmazkodnak.
Aszály, koronavírus okozta piaci kihívások, gombabetegségeknek kedvező időjárás. Csak néhány az idei, szokványosnak semmiképp sem nevezhető kalászos szezon kihívásaiból és a cikk írásakor a búza betakarításáig még heteket kell várni. De hogy látja mindezt az egyik ismert hazai országos integrátor cég vezetője, Bene Zoltán?
Az idei év sem telt el a változékony időjárás okozta termesztési nehézségek nélkül. Az ország számos pontján elégtelen mértékű téli csapadékhelyzetet tovább tetézte a rendkívül aszályos tavaszunk.
Egyre inkább keresi a piac a kemény búzát és meg is fizeti! Az idei évben szinte sose látott magasságokig szökött a durumbúza terménypiaci ára.
Napjainkban rengeteg nehézséggel kell szembenéznie annak, aki mezőgazdasággal foglalkozik. Leginkább talán a kiszámíthatatlan időjárás az, ami a legtöbb gondot okozza a gazdáknak. Az olykor hetekig tartó esőzések, viharokkal, nemritkán jéggel tarkítva, vagy akár a hosszú, csapadékmentes időszakok komoly károkat okozhatnak a termésben.
A hibridek terméspotenciálját a genetikájuk, de a bennük rejlő lehetőségek érvényre jutását ökológiai tényezők összetett rendszere határozza meg. A táblaszintű teljesítményüket, hogy mennyit tudnak a genetikai terméspotenciáljukból realizálni a külső tényezők inkább nehezítik, mint segítik.
Általánosságban elmondható, hogy az idei kukorica szezon kezdete nem volt kedvező a kukoricavetések számára. A téli csapadék ismételt elmaradása, illetve az áprilisi, májusi hűvös, száraz időjárás vontatott, lassú kelésekhez vezetett. Gyakori volt a heterogén kelés, valamint az érzékeny hibridek hidegtűrése miatt néhol tőszámhiány is kialakulhatott. A gyomok kelése elhúzódó volt, a vegyszeres gyomírtás nehézségekbe ütközött egyes technológiák esetén, főként a bemosó csapadék hiánya miatt.
Ismerje meg a KWS 2021-es tavaszi szezon kukorica vetőmag újdonságait! Három szemes- és egy silókukoricával bővül a KWS portfóliója. Korai előszezon-kedvezményekkel várjuk Önt 2020. december 15-ig! Keresse KWS területi képviselőinket további részletekért!
A szója termesztéséhez nagy figyelem és fegyelem szükséges. A jó technológia egyik kulcseleme a termesztési körülményekhez illő fajta megválasztása. Igen körültekintően kell fajtát választani, ugyanis a tábla földrajzi elhelyezkedése, talajtípusa, vízellátottsága, aszályra való hajlamossága, kultúrállapota és egyes technológiai elemek is mind befolyásoló tényezők.
Akcióterv készült a vaddisznóállomány szabályozásáról
