Magyarországnak, a magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával, amelynek piaca világszerte keresleti, termesztése hazai viszonyok között is egyértelműen nyereséges, és jól beilleszthető a fenntartható vetésforgóba is.
Időjárási szélsőségek és gazdasági bizonytalanság közepette kell saját kezünkbe venni a jövedelmezőség növelésének kérdését.
Ütemesen zajlik a 2022. év után járó uniós agrártámogatások kifizetése, így szombaton 59 milliárd forintot utalt ki a Magyar Államkincstár több jogcímen a gazdálkodóknak – jelentette be Feldman Zsolt.
Az állattenyésztők takarmányellátása, illetve a lakossági élelmiszerigények biztosítása érdekében a kormány két hónappal meghosszabbítja a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. partnereivel közösen 2023. február 22-én Jászdózsán a Tarnamenti-2000 Zrt. termében takarmányborsó termesztéssel kapcsolatban NAK által regisztrált szakmai továbbképzést tart.
Varga Gábor avat be bennünket a részletekbe. Kattintson a cikkre!
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület 2022 februárjában három oktató napot tart szójatermesztés tárgykörében gazdálkodók részére. A program a regisztrált szaktanácsadóknak pontot érő képzést jelent.
A lucerna valamikor komoly meghatározó növénye volt a mezőgazdaságnak. Fontos takarmánya volt az állattenyésztésnek széna szenázs és pellett formában.
Csatlakozzon a szakmaközi szervezetté alakuló Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülethez!
Fő témakörök: Ezúttal a csemegekukoricát, zöldborsót, cukorrépát és szóját termelőknek kívánunk segíteni. Az előadáson való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
A szójából, mint fehérjedús növénybõl – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvõ igényekhez képest elenyészõ. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékû a 35 000–40 000 hektár szójatermõ terület. De vajon miért nem akarnak a termelõk szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselõit.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
2017 októberében jelentős eredményként került a hírekbe, hogy Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul. Ezzel együtt megindult a támogatási előlegek kifizetése, amelynek keretében a hazai termelők döntő többsége jut majd a forráshoz az év vége előtt. Ezzel együtt fokozott figyelemmel kell lenni a hónap végén bejelentésre kerülő uniós agrárpolitikai tervezetekre is.
Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból – jelentette be a földművelésügyi miniszter a múlt hónapban. Dr. Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A jelenlegi támogatások közül igen vonzónak mondható a szemesfehérje-támogatás, míg másoknak a terménydiverzifikáció alkalmazása kedvez jobban. Az ökológiai másodvetés szigorításai miatt azonban sokan félnek a szóját alkalmazni.
A jövedelmező szójatermesztés sarkalatos pontjaival ismerkedhettek a gazdák a Gabonakutató Szója Akadémia néven futó idei rendezvénysorozatán. Az ország négy helyszínén – Pécsen, Mezőhegyesen, Szerencsen és Bükön – a BASF és Nitrogénművek Zrt. közreműködésével megtartott előadássorozatok fő üzenete a következő volt: a sikeres szójatermelés kizárólag tudás alapon valósulhat meg.
Extrém szárazságtűrés, magasabb fehérjetartalom, mint a szója vagy a kukorica Nincs szükség nitrogén-utánpótlásra, tökéletes összetevője tömegtakarmányainknak
Három kontinens tíz országából érkeztek szakemberek a Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvényére Hédervárra.
A szemes fehérjetakarmányok (szója, lóbab, csillagfürt szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó esetén) után termeléshez kötött támogatást igénylő gazdáknak a betakarítás után két héttel, de legkésőbb tárgyév november 15-éig meg kell küldeni a Kincstár részére elektronikusan a gazdálkodási napló másolatát, a betárolás esetén a tárolási naplót, és az értékesítés igazolására a számlát, felvásárlási jegy másolatát.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében a tavalyihoz hasonlóan hat helyszínen (Újmohács, Bak, Bóly, Kiszombor, Prügy, Hédervár) rendezték meg a fajtabemutatókat.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
A borsó termesztésének hazánkban hagyománya van. 1590-ben már bizonyítottan termesztették, de valószínűleg már korábban ismerték és termelték. Mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra kiváló tápértékű értékes és magas fehérjetartalommal rendelkező növény.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
A fehérje a legfontosabb tényező a marhahús és a tejelő állományok szempontjából. A megfelelő fehérjekomponensek aránya és a fehérjetartalom növelése a takarmányban egyszerűen szükségszerű és elkerülhetetlen feladat a gazdaságos termelés és az elérni kívánt magasabb profit érdekében.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara társszervezésében decemberben hatodik alkalommal tartották meg a Szója Fórum rendezvényt. A program ismertetése előtt a magyar szójaágazat meghatározó alakjára, dr. Bódis Lászlóra emlékeztek a résztvevők.
Szakmaközi szervezetté alakul a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, erről döntött az egyesület idei közgyűlése – mondta az Agro Naplónak Vadász Attila, az egyesület elnöke. Vele és Popovics Tamással, az egyesület elnökségi tagjával – a szóban forgó elhatározás kapcsán – beszélgetett lapunk munkatársa.
A különféle környezeti anomáliák okozta növényi stresszfaktorokat nemcsak a termőterület helyes megválasztásával, a megfelelő kemikáliák használatával, a jó agrotechnikai eszközök használatával csökkentheti a gazda, hanem a megfelelő fajtaválasztással is.
A nagy fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója-, repce- és napraforgódara) árának világpiaci emelkedése és a génmódosított takarmány alapanyagok Európai Unió által előirányzott részarányának csökkentése, illetve egyes országokban (pl. Magyarországon) fennálló tiltása alternatív fehérjeforrások alkalmazását teszi szükségessé a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. A Magyarországon jelenleg kevésbé elterjedt fehérjeforrások, mint pl. a csillagfürt takarmányozási értékéről csak korlátozott számú publikált eredmény áll rendelkezésre, mivel a különböző adottságú termőterületek függvényében a növény táplálóanyag-tartalma nagyon eltérő lehet.
2023-tól jelentősen növekedni fog a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás – közel 100.000 Ft/ha támogatásra számíthatnak a termelők. Ebben óriási szerepe volt a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek, ennek apropóján az egyesület elnökével, Vadász Attilával és alelnökével, Bányai Tiborral beszélgettem.
Az elmúlt egy hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó esett hazánkban. Sokfelé van jelentős hótakaró, közben az Alföldön egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága. A folytatás is hoz csapadékot, vasárnap északon havat is, de keddig nagyobb mennyiség már nem valószínű. A jövő héten a délnyugati országrészben jelentősen megenyhül az idő. forrás: omsz.hu
Megvan az Év Talaja!
