Az európai mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a társadalom környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés, ezért hazánkban is a fenntartható mezőgazdaság a célkitűzés.
A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének – közölte lapunkkal a vállalazcsoport.
Két agrárszakember, több évtizednyi tapasztalat, egy cél. Összesen mintegy 50 éve erősíti a Syngenta csapatát Kalmár Ferenc és Tóth Bertalan. Magyarországon új szervezeti struktúrában kezdte meg a 2020-as szezont a Syngenta, amely nemcsak folyamatos fejlődéséről és fenntartható mezőgazdasági megoldásairól ismert, hanem arról is, hogy hosszú évtizedekre előre gondolkodik. Mi áll a döntés háttérében? Hogyan látja a jövőt a Syngenta? Erről kérdeztük a két szakembert.
A Corteva Agriscience vezérigazgatója a Financial Times csúcskonferenciáján a klímapozitív mezőgazdaság fontosságát hangsúlyozta.
A Corteva Agriscience 2021 júniusában fogja ismertetni a működéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló tervét, hangzott el egy kiemelt jelentőségű rendezvényen, amelyen politikai döntéshozók és a mezőgazdasági ágazat képviselői voltak jelen.
A Corteva Agriscience bejelentette az elkövetkezendő 10 évre szóló kötelezettségvállalásait a fenntarthatóság előmozdítására a globális élelmiszerellátási rendszer minden területén.
A fenntarthatóság eszméje csak akkor válhat a termelők hétköznapi valóságává, ha gazdaságilag is megvalósítható megoldások születnek, ehhez pedig szükség van az innovációra, a digitalizációra és a megfelelő szabályozó környezetre.
Ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő népességet a Földön elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel el lehessen látni, átfogó és fenntartható átalakításokra van szükség az agrárgazdaságban – állapították meg az OTP Agrár szakértői legfrissebb elemezésükben.
Magyarország aktív szerepet vállal a nemzetközi mezőgazdasági és környezetvédelmi segítségnyújtásban, mert nemzetközi összefogásra van szükség a fenntartható fejlődési célok eléréséhez – hangsúlyozta Szinay Attila, az Agrárminisztérium (AM) közigazgatásért felelős államtitkára a Zöldgazdasági Világszervezet (WGEO) által szervezett magas szintű szakértői konferencián az Egyesült Arab Emírségekben.
A Bayer 2019. évi Future of Farming Dialogue konferenciáján gazdálkodók, felsőoktatási szakemberek, vezető nemzetközi iparági szakértők, újságírók és a terület egyéb érdekeltjei sorakoztak fel, hogy együttműködésen alapuló párbeszédet folytassanak az éghajlatváltozásról, a mezőgazdaság jövőjéről és a fenntartható fejlődésről.
Október 14-én publikálásra került a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza alapú gazdaság” 2016/2017-re szóló munkaprogramja. A pályázatok első benyújtási határideje 2016. február 17-e. Addig van néhány hónap arra, hogy a tagországok, illetve a potenciális szereplők felkészüljenek a pályázati forrásokra. A 2016/2017 munkadokumentum a 2014/2015-höz képest 70%-kal növeli a kiírások számát, így 49 projektkiírás 83-ra emelkedik, továbbá nő az SC2-re allokált források nagysága is, az előző munkaprogramhoz rendelt 482 millió euró 727,5 millió euróra bővül. Tehát átszámítva, hozzávetőlegesen 218 milliárd Ft lesz elérhető a következő két évben agrárkutatási, fejlesztési és innovációs forrásokra az EU által.
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Magasabb támogatást kapnak az ökológiai gazdálkodók
