A legelő- és réthasználatnak jelentős szerepe van az állattenyésztésben, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül gyepgazdálkodási munkacsoport alakult, amely egyebek mellett a gyepgazdálkodás feltételeit hivatott javítani – közölte a köztestület lapunkkal.
Az idei év első felében ritkán tapasztalt hosszúságú aszály volt jellemző, ami megviselt minden szántóföldi növénykultúrát. Ennek ellenére nagyon sok növénynél, így a múlt ősszel telepített füveknél is tapasztaltunk nagyon szép hozamokat. Ez, meggyőződésem, annak volt köszönhető, hogy a múlt ősszel jól sikerültek a telepítések.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a projekt partnerei fotópályázatot hirdetnek, amelynek célja a gyepes élőhelyek értékeinek, jellemző növényfajainak bemutatása, népszerűsítése, és ezen keresztül a figyelem felhívása védelmük, megőrzésük fontosságára.
Csökkent ugyan a lendület, de továbbra is az árnövekedésé volt a főszerep a hazai termőföldpiacon. Így már 2010 óta folyamatos drágulás jellemzi a hazai földeket, amiben a jelentős korlátozást hozó földforgalmi törvény 2014-es bevezetése sem hozott változást. A TAKARÉK Index elemzőinek várakozása szerint a földárak az elmúlt évekhez képest kisebb ütemben ugyan, de továbbra is emelkedni fognak.
A több cég szervezésével megvalósult Szarvasmarha-ágazati Szeminárium keretein belül megrendezésre került egy különleges Gyepápolási Nap, ahol a tantermi előadások mellett terepi gépbemutató is gazdagította a programot.
Több mint 5 milliárd forintot fordít természetvédelmi célokra a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt, emellett számos célkitűzést valósít meg – emelte ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a nyitókonferenciáján a Herman Ottó Konferencia Központban.
Az Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások című pályázati lehetőség 2018. július 31-ig nyitott, mely időpontot követően támogatási kérelem nem nyújtható be – hívta fel a figyelmet a nak.hu portál.
Az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportjának vizsgálata szerint a kontrollált égetés egyes természetvédelmi területeken hasznos és kíméletes gyepkezelési módszernek tűnik.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tanulmányt adott ki, melyben az ökológiai szemléletű gyeptelepítés elméletével és gyakorlatával foglakozik. A 9 fejezetből álló kiadványt, nemzetközileg is elismert, korábban hasonló témájú tudományos és ismeretterjesztő anyagokat már megjelentető szakemberek írták. A tanulmányt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) segítségével jelentették meg.
Csak pár lépés és Ön is büszkélkedhet egy tökéletesen ápolt, zöld oázissal
A Food Analytica Laboratóriumi és Innovációs Kft. „Élelmiszerbiztonság és innováció a Dél-Alföldi régióban” címen 2008. május 30-án Gyulaváriban a Wenckheim-Almássy kastélyban regionális élelmiszerbiztonsági konferenciát szervezett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával.
Az elmúlt évtizedek a mezõgazdasági termelést érintõ, elsõsorban a szarvasmarha-tartásra vonatkozó változások nem kerülték el az amúgy sem jó helyzetben lévõ hazai gyepgazdálkodást. A gyepterületek az elmúlt idõszakban folyamatosan és viszonylag egyenletesen csökkentek, az állatlétszám csökkenésére is ez volt jellemzõ, azonban 1990 és 1995 között ez rohamosan csökkent, így az 1 ha-ra jutó kérõdzõ létszám 1,2–1,4 közötti értékrõl mostanra 0,76-ra csökkent (1). Valószínûleg ennek tudható be, hogy a viszonylag alacsony hazai 1,5 t/ha szénahozam mellett is, és a csökkenõ gyephasználat mellett is biztosítható a szarvasmarhatartás gyepszéna igénye.
Fenntartható fejlõdés, multifunkcionális mezõgazdaság, agrár-környezetvédelmi program, élelmiszer-biztonság – ezekkel a fogalmakkal egyre többször találkozhatunk és találkozunk e rendezvény keretei között is.
A gyep nem más, mint a különbözõ évelõ növényfajokból (fûkeverékek, pillangósok és egyéb takarmányozás szempontjából értékes növényfajok, pl. vadontermõ gyógynövények) létrejött, vagy mesterségesen kialakított növénytársulás, mely a talaj – növény - és a legelõ állat bonyolult egymásra hatása, kölcsönhatása következtében a folyamatos változás állapotában van.
Az extenzív húsmarhatartás eredményességének elõfeltétele a jó minõségû, lehetõleg nagy súlyban választott borjak, másrészt a költségtakarékos termeléstechnológia. E kettõs követelménynek eleget tenni nem könnyû feladat.
A húsmarhatartással kapcsolatos sorozatunk e havi tanulmányában kiemelten foglalkozunk a legeltetéssel. Úgy véljük, hogy a legeltetés elõkészítése és megszervezése érdekében szükséges naprakész ismeretanyag segítséget nyújt azok számára, akik ezt a természetszerû és olcsó takarmányozási formát választják és alkalmazzák az év nagy részében.
Az idei év első felében ritkán tapasztalt hosszúságú aszály volt jellemző, ami megviselt minden szántóföldi növénykultúrát. Ennek ellenére nagyon sok növénynél, így a múlt ősszel telepített füveknél is tapasztaltunk nagyon szép hozamokat. Ez, meggyőződésem, annak volt köszönhető, hogy a múlt ősszel jól sikerültek a telepítések.
A Natura 2000 egy olyan, az Európai Unió által létrehozott ökológiai rendszer, melynek legfontosabb céljai közé tartozik a biodiverzitás védelme, növelése, és egy adott ország védett növény-, illetve állatfajai természetes élőhelyeinek fenntartása. Az érintett területek kijelölését nagy gonddal végezték, előzetes adatfelvételezéseket és terepbejárásokat tartottak.
Indul a mindenki számára ingyenes Digitális Agrárakadémia
