Csökkent ugyan a lendület, de továbbra is az árnövekedésé volt a főszerep a hazai termőföldpiacon. Így már 2010 óta folyamatos drágulás jellemzi a hazai földeket, amiben a jelentős korlátozást hozó földforgalmi törvény 2014-es bevezetése sem hozott változást. A TAKARÉK Index elemzőinek várakozása szerint a földárak az elmúlt évekhez képest kisebb ütemben ugyan, de továbbra is emelkedni fognak.
A több cég szervezésével megvalósult Szarvasmarha-ágazati Szeminárium keretein belül megrendezésre került egy különleges Gyepápolási Nap, ahol a tantermi előadások mellett terepi gépbemutató is gazdagította a programot.
Több mint 5 milliárd forintot fordít természetvédelmi célokra a GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt, emellett számos célkitűzést valósít meg – emelte ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a nyitókonferenciáján a Herman Ottó Konferencia Központban.
Az Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások című pályázati lehetőség 2018. július 31-ig nyitott, mely időpontot követően támogatási kérelem nem nyújtható be – hívta fel a figyelmet a nak.hu portál.
Az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportjának vizsgálata szerint a kontrollált égetés egyes természetvédelmi területeken hasznos és kíméletes gyepkezelési módszernek tűnik.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tanulmányt adott ki, melyben az ökológiai szemléletű gyeptelepítés elméletével és gyakorlatával foglakozik. A 9 fejezetből álló kiadványt, nemzetközileg is elismert, korábban hasonló témájú tudományos és ismeretterjesztő anyagokat már megjelentető szakemberek írták. A tanulmányt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) segítségével jelentették meg.
Csak pár lépés és Ön is büszkélkedhet egy tökéletesen ápolt, zöld oázissal
A Food Analytica Laboratóriumi és Innovációs Kft. „Élelmiszerbiztonság és innováció a Dél-Alföldi régióban” címen 2008. május 30-án Gyulaváriban a Wenckheim-Almássy kastélyban regionális élelmiszerbiztonsági konferenciát szervezett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával.
Az elmúlt évtizedek a mezõgazdasági termelést érintõ, elsõsorban a szarvasmarha-tartásra vonatkozó változások nem kerülték el az amúgy sem jó helyzetben lévõ hazai gyepgazdálkodást. A gyepterületek az elmúlt idõszakban folyamatosan és viszonylag egyenletesen csökkentek, az állatlétszám csökkenésére is ez volt jellemzõ, azonban 1990 és 1995 között ez rohamosan csökkent, így az 1 ha-ra jutó kérõdzõ létszám 1,2–1,4 közötti értékrõl mostanra 0,76-ra csökkent (1). Valószínûleg ennek tudható be, hogy a viszonylag alacsony hazai 1,5 t/ha szénahozam mellett is, és a csökkenõ gyephasználat mellett is biztosítható a szarvasmarhatartás gyepszéna igénye.
Fenntartható fejlõdés, multifunkcionális mezõgazdaság, agrár-környezetvédelmi program, élelmiszer-biztonság – ezekkel a fogalmakkal egyre többször találkozhatunk és találkozunk e rendezvény keretei között is.
A gyep nem más, mint a különbözõ évelõ növényfajokból (fûkeverékek, pillangósok és egyéb takarmányozás szempontjából értékes növényfajok, pl. vadontermõ gyógynövények) létrejött, vagy mesterségesen kialakított növénytársulás, mely a talaj – növény - és a legelõ állat bonyolult egymásra hatása, kölcsönhatása következtében a folyamatos változás állapotában van.
Az extenzív húsmarhatartás eredményességének elõfeltétele a jó minõségû, lehetõleg nagy súlyban választott borjak, másrészt a költségtakarékos termeléstechnológia. E kettõs követelménynek eleget tenni nem könnyû feladat.
A húsmarhatartással kapcsolatos sorozatunk e havi tanulmányában kiemelten foglalkozunk a legeltetéssel. Úgy véljük, hogy a legeltetés elõkészítése és megszervezése érdekében szükséges naprakész ismeretanyag segítséget nyújt azok számára, akik ezt a természetszerû és olcsó takarmányozási formát választják és alkalmazzák az év nagy részében.
Lesznek uniós és átmeneti nemzeti támogatások is 2021-től
