Az idén 11. évfolyamába lépett Nufarmer Magazin friss, 28. száma minden eddiginél gazdagabb tartalommal jelentkezik: januártól egészen a betakarítási munkák utánig mutatja be a növényvédelmi feladatokat, valamint a Nufarm által forgalmazott növényvédő szereket.
Az utóbbi három évben mintegy 2909 parcella, összesen több mint hétezer hektár után járó agrártámogatástól estek el a gyommentesítést hanyagoló gazdák.
Július elsejével idén is megkezdődik majd a parlagfűvel fertőzött területek hatósági ellenőrzése, a parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság növényvédelmi bírságot szab ki – olvasható a nak.hu portálon.
Az ajánlat a következőket nyújtja: 1. Széles hatásspektrum, 2. Hosszú hatástartam, 3. Szelektivitás, 4. Rugalmas felhasználhatóság, 5. Költséghatékonyság.
Alkalmas a herbicid toleráns napraforgó és a hagyma alap gyomirtására is.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon. Szabó Roland, a Sumi Agro szakmai és termékmenedzsere az eddigi öt országos gyomfelvételezés során összegyűjtött adatokat elemezte őszi búza és kukoricakultúrában, a gyomnövények dominanciájára fókuszálva.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon. A rezisztenciaproblémákról szóló előadását követően Labant-Hoffmann Évával beszélgettünk.
Több, mint 20 gyomfajt vételeztek fel a Bayer Farm tiszagyulaházai kísérleti parcellájának kezeletlen kontrolljában - tájékoztatott bennünket Nagy Lajos a BAYER fejlesztője.
A tarlók gyommentesítése a jó mezőgazdasági gyakorlat fontos része, mivel meghatározó szerepe van az évelő fajok elleni védekezésben, illetve meggátolja a magrólkelő gyomok magérlelését. Ezen túlmenően a gyomirtó célú mechanikai műveletek helyettesítésével szerepe lehet a talaj nedvességének megőrzésében.
A felderítés hatékonysága és a szigorúbb jogszabályi környezet segíti a parlagfűmentes területek növelését, illetve a fertőzött területek csökkentését – mondta a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője csütörtökön a tököli repülőtéren tartott sajtótájékoztatón. Közel 500 hektáron már elrendelték a közérdekű védekezést.
Kukoricatermesztésünk jelenleg hemzseg a növényvédelmi beavatkozásoktól. A korábban egy gyomirtással megoldott technológia az utóbbi években jobbnál jobb elemekkel bővült. A gyomirtás azonban – tág térállású kultúráról lévén szó – továbbra is a technológia alapját képezi. A gyomkonkurencia kikapcsolása elengedhetetlen feltétele a sikeres termesztésnek és a genetikai potenciál kihasználásának.
Az elmúlt évek megváltozott időjárási körülményei nagyban befolyásolják a kukoricatermesztés eredményességét. Ez a változás az átlaghőmérséklet emelkedésén túl az időjárási szélsőségek intenzitásában is megmutatkozik. A csapadékos éveket egyre gyakrabban követik az extrém aszályos időszakok, és ez a tendencia minden prognózis szerint tovább fokozódik. A kukorica biológiailag is nagy vízigényű növény, ehhez hozzáadódik, hogy a fejlődése az egész nyáron átível, így ki van tévé az aszályos és az igen meleg periódusoknak is. A hektikus csapadékeloszlás különösen érzékenyen érinti a hazai öntözés nélküli termesztést. Fel kell készülnünk arra is, hogy a kártevők mellett a gombakórokozók jelenléte is egyre több problémát fog okozni a jövőben. Kukoricatermesztésünk technológiáját ezért érdemes átgondolnunk, keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jövőben is eredményesen és jövedelmezően tudunk kukoricát termeszteni.A Syngenta Kukorica Program ehhez szeretne útmutatást nyújtani.
Az aratás a szójatermesztés egyik legkritikusabb munkája. Meleg őszi napokon a szója gyorsan szárad. Akkor tekinthető érettnek, és arathatónak a legkisebb veszteséggel, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben a magvak teljesen kifejlődtek, a fajtára jellemző színűek és a növény levelei mind lehullottak (1. kép). A szója magja ebben az állapotban 14–18% vizet tartalmaz. A betakarításkori veszteség nagyságát a talaj felszíne, a tábla gyomossága, az időpont helyes megválasztása, az aratott fajta valamint a kombájn szakszerű beállítása határozza meg.
A vegyszeres gyomirtás nehézségét ma is elsősorban a kultúrnövénnyel rokon gyomfajok irtása adja. Egyszikű kultúrából egyszikű gyomnövényt, illetve kétszikűből kétszikűt nehéz kivenni.
A napraforgó biztonságos termesztésének egyik sarkalatos pontja a tábla gyommentesen tartása. Számos kísérlet és tanulmány, no meg sok-sok fájó tapasztalat is igazolja, hogy a nem megfelelő hatékonyságú gyomirtás komoly termésveszteséggel jár.
A Dow AgroSciences (DAS) öt helyszínen (Hajdúszoboszló, Bikal, Cserkeszőlő, Egerszalók, Sümeg) átívelő nagy sikerű rendezvénysorozaton mutatta be a cég megújult arculatát és lendületes csapatát – a növényvédő szer és a vetőmag-kereskedelmi csoportot –, amely 2013 szeptemberétől már szervezetileg is egy csapatban dolgozik.
A kukorica gyomirtásában az elmúlt években a legnagyobb sikert a korai posztemergens gyomirtás érte el, mely a gyomnövények szik-2 leveles állapotában történő kezelést jelenti. Sikerének feltétele, hogy kikelt gyomok legyenek a területen, illetve a tartamhatást adó készítmény használata, mivel későbbi csapadék esetén a kezelt terület újra gyomosodhat.
Az elmúlt tél folyamán bõséges csapadékmennyiség hullott az egész országban, ezért kedvezõnek mutatkoznak a körülmények a szántóföldi növénytermesztés számára. Az utóbbi években jellemzõen gyors felmelegedéssel jön a tavasz, ami a talaj magas nedvességtartalmával együtt elõsegítheti a gyomok tömeges korai megjelenését.
A Kiss testvérek gazdasága (Multikáp Kft.) Jánoshalmán található. 400 hektáros területükbõl 300 hektáron termesztenek, illetve további 300 hektáron integrálnak kukoricát. Ez is mutatja, hogy a térségükben ez a legfontosabb kultúrnövény. A kft ügyvezetõje Kiss Árpád, aki növényorvosként irányítja a gazdaság növényvédelmét.
…a növényi stressz kezelésének és a termésbiztonság növelésének legújabb eszköze
Az õszi káposztarepce változatlanul az egyik legjövedelmezõbb növényünk, jóllehet a 2011/12-es szezon idõjárása kedvezõtlenül alakult. Az õszi szárazság, a téli fagyok, végül az aszályos tavasz eredményeként hazánkban a becslések szerint az idén az elõzõ évi 70–75%-ára csökkent a betakarítható terület. Hasonló csökkenés figyelhetõ meg az EU többi repcetermesztõ országában is. Világviszonylatban a repcemag-termést az elõzõ évinél valamivel többre becsülik, a jelentõs importigény azonban várhatóan magasan tartja az árakat.
A repce hazánkban a megbecsült növények közé került, bár 2012-ben a betakarított terület nagysága jóval elmaradt az elõzõ évekhez képest, ami egyértelmûen az idõjárás számlájára írható.
Az immár hagyományosnak számító szezonnyitó rendezvénysorozat második állomása idén Kakasd volt, ahol a vállalat stratégiai átalakulása – a növényvédelmi és a vetõmag ágazat összeolvadása – után a 2012-es év újításairól, illetve a várható növényvédelmi kihívásokról esett szó.
Repce-búza fajtabemutató és agrárfórum a Nyugat-Dunántúlon
I. rész – Táplálék-, gyógy-, festõ-, dísznövények és méhlegelõk
Az õszi káposztarepce fejlõdésének kezdeti idõszakában, amikor még nem rendelkezik megfelelõ gyomelnyomó képességgel, szükséges alkalmazni a vegyszeres gyomirtást. Ha a vegyszeres gyomirtást elhagyjuk, akkor a nyár végén, õsszel hulló csapadék hatására nemcsak az elvetett repcemag indul fejlõdésnek, hanem a gyomok is hatalmas tömegben jelennek, jelenhetnek meg, a talajunk gyommagkészletének függvényében.
Hazánkban a napraforgó a legfontosabb olajos növényünk. 2009-ben a vetésterület nagysága 536 ezer hektár volt, a betakarított átlagtermés hektáronként 2,34 tonna. Az olajos növények, így a napraforgó piaci helyzete elõreláthatólag továbbra is kedvezõ lesz, így várható, hogy a termelési kedv a következõ években sem fog csökkeni.
A Bayer CropScience két vezetõ kalászosvédelmi terméke elõször a 2007-es szezonban jubilált Magyarországon. A Falcon gombaölõ szerrel kezelt terület valamikor az év májusában elérte a 2 millió hektárt, a Sekatorral védett terület pedig már áprilisban az 1 milliót. Ennek méltó megünneplésére készült a Jubileum csomag, ami jelentõs kedvezményt tartalmaz a két szóló termék árához képest. A nagy sikerre való tekintettel a csomagot megtartottuk, majd 2009-ben új összetételûvé alakítottuk a Sekator OD bevezetésének kapcsán.
Az õszi búza gyomirtásában évrõl évre fokozódó problémát jelent az egyszikû gyomnövények elleni védelem. Ki kell emelnünk a nagy széltippan, vadzab, parlagi ecsetpázsit és az egyre feljövõben lévõ rozsnok fajok fertõzését, amelyek megjelenése bár az ökológiai és talajtulajdonságoktól függõen regionális, de annál komolyabb gondot jelentenek a termelõknek.
12 amerikai gyomnövény behurcolásának történetérõl A cikk elsõ részében 14 európai és eurázsiai gyomnövény terjeszkedésének bemutatására került sor, a második rész 12 amerikai faj behurcolásának körülményeit ismerteti.
Magyarországon az õszi káposztarepcében 85–90%-ban kelés utáni gyomirtást végeznek, ennek egy részét korai posztemergensen. A korai posztemergens (ún. early post – a repce 2–4 leveles koráig elvégzett) gyomirtás a preemergens és posztemergens kezelés elõnyeit képes egyesíteni.
Aszályos évjáratban mindig felértékelõdnek azok a növénytermesztési módszerek, amelyek a talajnedvesség-veszteség csökkentését szolgálják. A nyári betakarítású növények tarlóján elvégzett tarlóhántás segítheti, de szakszerûtlenül végezve akadálya is lehet a kedvezõ talajállapot kialakításának.
Magyarországon a napraforgó vetésterülete ismét meghaladta a félmillió hektárt. A termés jó elérésének egyik legfontosabb eleme a jó gyomirtó szer választás.
A hatóanyaga a flumioxazin, amely a herbicid fejlesztések új irányát képviselõ ún. „Protox-inhibitorok” csoportjába tartozik, ezért hatásmódjában eltér az eddig általánosan használt szerekétõl. Perzselõ, tartós hatású szelektív gyomirtó szer, amely hatását a talajon és a levélen keresztül egyaránt kifejti. Hatásmódjára jellemzõ, hogy a kezelés idején a területen lévõ kikelt gyomokat leperzseli, a késõbb csírázó gyomnövények pedig a talaj felszínén kialakuló néhány mm-es filmszerû herbicid réteggel érintkezve pusztulnak el.
A gyomirtó szerek elsõdleges választási szempontja a gyomspektrum, melynek során a minél szélesebb annál jobb elv érvényesül. Fontos tényezõ a rendelkezésre álló gépkapacitás – hiszen az idõzítés behatárolt (preemergens, korai posztemergens, vagy posztemergens kezelés).
A Mospilan 20 SP rovarölõ szer a mezõgazdasági termelõk széles körében ismert és elismert eszköz a rovarkártevõk elleni védekezésben. Számos kertészeti kultúrában és szántóföldi növényben engedélyezett és eredményesen alkalmazható.
Néhány évvel ezelõtt széles körben használt és kedvelt gyomirtási megoldás volt a Solar + Duplosan DP + Granstar kombinációja. 2008-ban a cinidon-etil hatóanyag-tartalmú Solart a Nufarm megvásárolta, így e csomag a Nufarm Hungária Kft. forgalmazásába került.
A kalászos gabonák gyomfaj összetétele jelentõs változásokon ment keresztül, amelyeket az V. Újvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (2007–2008) adatai is híven tükröznek. A privatizációval, a kárpótlással átalakuló birtokstruktúra, a nagyüzemek átalakulása és a kisparcellák megjelenése jelentõsen befolyásolta a kalászosok gyomviszonyait, területegységre viszonyítva nõtt a gyomnyomás, hiszen a parlagon maradt területek évekre biztosítják a gyommag-utánpótlást. Egyre kisebb arányú a fémzárolt, minõségi vetõmag vetése, aminek szintén szerepe van a gyommagvak terjesztésében.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának (Mosonmagyaróvár) Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomásán 2008. nyarán végeztünk termeltetési kísérletet különféle pohánka fajtákkal. A kísérletben összesen 33 fajta került elvetésre 3 ismétlésben, 7 m hosszú, 1,25 m széles bruttó parcellákba.
Varga Zoltán, a Bóly Zrt. ágazati növényvédelmi mérnökének tapasztalatai az „acatölõ” Taltosról*
Nettó 8,5 t/ha termés, kontra 11 t/ha kukorica 2008-ban! Közhelynek minõsül, de a válasz nem egyszerû. Nem egyszerû, mert nem ismertek a viszonyítási alapok; s ezek hiányában pusztán megérzéseink, intuícióink vezérlik gondolatainkat. Azért, hogy objektív, megalapozott választ adhassunk a feltett kérdésre; bontsuk ki a végsõkig leszûkített információ tartalmat.
A repce idén is profitál a termesztõk többségénél, de extraprofitot csak keveseknek hoz. A termést meghatározó õszi technológiai elemek hatásait tavasszal már nem tudjuk kompenzálni.
A szõlõsorok talajápolására számos megoldás kínálkozik.
Megtérül-e a cink-lombtrágyázással kombinálva?
Hazánkban a kukorica termesztése 1,1–1,3 millió hektáron folyik, így a vetésterület nagyságában a kalászosok után a második helyen áll.
A növénytermesztéssel foglalkozó emberek évtizedek óta vívják permanens küzdelmüket a gyomnövényekkel.
Ma talán alapvetõnek tekinthetõ a tény hogy a kukorica termesztés-technológiájában kulcsfontosságú kérdés a gyomok mielõbbi kizárása. Köztudott az is, hogy a gyomok fényért, vízért, tápanyagokért folyó versengése potenciálisan csökkenti az elvárt termésmennyiséget.
10 éve használhatjuk pre- és korai posztemergensen az izoxaflutol hatóanyagú Merlint.
A kukorica monokultúrás termesztésének agronómiai és agroökológiai vonatkozásai
Immáron második alkalommal hívta tagságát a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara egy szakmai napra, közös dolgaik megbeszélésére és szakmai útravaló megfogalmazására a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar dísztermébe.
Hazánkban az olajos növények közül a legfontosabb a napraforgó és az õszi káposztarepce.
A vetésforgó, vetésváltás és a biológiai diverzifikáció már régóta a sikeres növénytermesztés alapja.
Egy évvel korábban (Agro Napló 2005/08) összefoglaltuk a hosszú élettartamú, nagy életteljesítményû lucernás termesztés- technológiájának alapjait. A fontos tennivalók közé soroltuk a gyomszabályozást, ami a telepítéstõl a minél késõbbi feltörésig (minimum 4 évig) nagy gonddal, szakmai felkészültséget igénylõ munkával jár.
Az õszi búza gyomszabályozása az egyik legfontosabb és a legnagyobb lehetõségeket rejtõ feladat. Vetésterülete hazánkban nagy, az elmúlt években 1,1 millió hektáron termesztették. Szinte minden gazdaságban foglalkoznak a termesztésével, gyomszabályozásával. Termesztésének Magyarországon nagy hagyománya van, a gazdálkodás sikere az egész mezõgazdaság eredményességét befolyásolja.
A repcetermelõk általában akkor kérnek tanácsot, amikor valami baj van a repcével, de akkor már sajnos a legtöbbször nem lehet segíteni. Persze van kivétel is, különösen mostanában, mivel keresett lett a repcemag, sok olyan termelõ akar repcét termeszteni, akik még korábban nem próbálkoztak vele, és a jobb és biztonságosabb eredmény érdekében tájékozódnak, igyekeznek tapasztalatokat szerezni az eredményes repcetermesztés érdekében.
A jó kondíciójú, optimális tõállományú kalászos gabonák, a repce- és a mustárnövények gyomelnyomó képessége jó, árnyékoló hatásuk miatt a magról kelõ nyomnövények csak a betakarítást követõen kelnek tömegesen. A nyári betakarítású sûrûsoros növények gyomviszonyainak alakulásában három szakaszt különíthetünk el:
Selyemmályva, vadkender, szerbtövis, csattanó maszlag. Ezek a gyomok gyakran becsapják a hagyományos alapkezeléssel védekezõket. Érthetõ, hogy egyre nagyobb területen választják a gazdák a célzott felülkezelé-seket. A tavalyi csapadékos tavasz a már megszokott gyomfajokból is többet csalt elõ. Az amúgy könnyen írtható parlagfû és a kakaslábfû is eltérõ fejlettségnél kerültek gyomirtásra. Erõs gyomnyomásnál és az említett nehezen irtható gyomfajok (1, 2. képek) eltérõ fejlettségû egyedei ellen a legmegbízhatóbb, teljes hatásspektrumot biztosító gyomirtók közül célszerû választanunk.
Mivel, mikor és mennyiért gyomirtsuk a búzatábláinkat? Érdemes alaposan átgondolni a kérdést, hiszen a költség oldalán túl, a rosszul kiválasztott gyomirtó szer miatt a termésbõl is veszítünk. A gyomirtók kiválasztását mindig az adott tábla gyomviszonyaihoz kell igazítanunk!
Hazánkban a napraforgó vetésterülete hozzávetõlegesen 450 ezer hektár, de ez az érték akár ± 25%-kal is változhat az elõzõ évek tapasztalatai alapján. A kukorica termesztése 1,1–1,2 millió hektáron folyik Magyarországon. A megfelelõ idõben és a helyesen elvégzett gyomszabályozás elengedhetetlenül fontos a magas termésátlag és a kiváló termésminõség eléréséhez. Ehhez szükséges a területen elõforduló gyomnövények és az ellenük való optimális védekezési technológia ismerete, és ezek alkalmazása.
A világ mezõgazdasági termelésében az egyik legfontosabb technológiai elem a gyomirtás, mely a termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja.
A burgonya a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó egyéves fejlõdésû növény. Módosult gyökerei a gumók, melyekkel szaporítjuk.
A cukorrépa a libatopfélék családjába tartozó kétéves fejlõdésû növény. Elsõ évben vegetatív részeket (répatest és levélzet) fejleszt, második évben magot hoz.
A Mustang a gabonafélékben és a kukoricában kétszikû gyomok irtására felhasználható készítmény.
A növények – köztük a gyomnövények – magvainak, terméseinek terjedését minden alapvetõ növénytani tan- és kézikönyv ismerteti különbözõ részletességgel.
A szántóföldi növények termesztése ciklikus, az év jól körülhatárolható idõszakához kötõdik. Ugyanakkor a gazdálkodás folyamatos tevékenység és nem fejezõdik be a nyári betakarítású növények aratásával. Más szavakkal, az évenként ismétlõdõ újratermelés évszakokon, éveken átívelõ gondos tervezés és évszakokon, éveken átívelõ gondos gazdálkodás.
A kapásnövények közül hazánkban legnagyobb területen a kukoricát és napraforgót termesztjük. Mind gazdaságossági, mind pedig szakmai szempontból kiemelkedõen fontos a két kultúrnövény termesztésének sikere.
Kalászos gabonák gyomnövényzete Gabonavetéseinkben számos gyomfaj találja meg életfeltételeit. Az úgynevezett hagyományos gabona-gyomok közül a téli egyévesek leggyakrabban elõforduló fajai a tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán-félék (Lamium spp.), veronika-fajok (Veronica spp.), pipacs (Papaver rhoeas), búzavirág (Centaurea cyanus), mezei szarkaláb (Consolida regalis), stb. A nyári egyéves gyomok közül a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), fehér libatop (Chenopodium album) és a szuláklevelû keserûfû (Polygonum convolvulus) tavaszi megjelenésére számíthatunk.
A XX. század 60-as éveinek végétõl egészen az ezredfordulóig mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben (pl.: IKR, KITE, GITR, stb.) meghatározó szerepet játszottak a termelési rendszerek. Fénykorukban 2,4 millió ha-on szervezték partnergazdaságaikban a szántóföldi növénytermesztést. Sokrétû szolgáltatásaik egyik fontos eleme volt az úgynevezett alap- vagy kerettechnológia és az arra épülõ adaptált (a partnergazdaság adottságaihoz, termelési színvonalához igazított) technológia készítése.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben a szántóföldi gyomfelvételezések az általánosan használt Balázs-Ujvárosi módszerrel történtek. A mintaterek kijelölése általában 4-6 ha mintasűrűséggel, elhelyezése bizonyos elvek figyelembe vételével, véletlenszerűen történt, leggyakrabban a táblák átlói mentén, vagy sakktáblaszerűen, esetleg a terület szélétől kiindulva körben, hurokszerűen.
Az okszerű, gazdaságos és környezetkímélő növényvédelmi kezelésekhez elengedhetetlen a károsítók, azok ökológiai igényeinek, biológiájának ismerete. Totális károsító mentességre az integrált növényvédelem elveinek kialakulása óta nem törekszünk. Csak egy meghatározott előfordulási küszöbérték felett védekezünk, akkor, ha már a várható kártétel az elfogadható szintet meghaladja, illetve a kezelés költségei kisebbek, mint a kártétel miatt bekövetkező mennyiségi és minőségi veszteség. Ezen elvek természetesen a gyomszabályozásban is érvényesek. A hatékony gyomszabályozás tervezéséhez először fel kell állítanunk a diagnózist, vagyis, hogy a kezelendő területen milyen gyomfajok fordulnak elő és milyen egyedsűrűségben. E célt a gyomfelvételezés segítségével tudjuk elérni. A domináns (uralkodó) gyomfajok ismeretében tudjuk a leghatékonyabb gyomirtó szer (herbicid) kombinációt összeállítani.
Kategóriájában a 2002-es esztendő egyik sikerterméke a ROUNDUP BIOAKTIV volt. A termék sikerének a titka a széleskörű felhasználásában és a kedvező tulajdonságaiban rejlik. A szer gyakorlatilag bármely lehetséges szegmensben felhasználható, legyen szó akár szántóföldi vagy lakossági alkalmazásról. Toxikológiai tulajdonságai alapján nemcsak a totális gyomirtószerek között, hanem más növényvédő szereket figyelembe véve is a legkedvezőbbek közé tartozik. A szer a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is megfelel.
A kukorica gyomszabályozásának kérdését vizsgálva megállapítható, hogy nagyban különbözik a kalászos kultúrák gyomszabályozásától. Ennek oka összetett: elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a kukorica tág térállású, kapás növény, az alkalmazott 60-70 000/ha tőszám mellett különösen a tenyészidő első szakaszában gyakorlatilag nincsen gyomelnyomó képessége, de később sem vetekedik a sűrű vetésű kalászosokéval. A nagyobb tõszámmal vetett silókukorica valamivel jobban versenyez a gyomokkal. A gyakorló szakemberek elõtt nyilvánvaló tény, hogy gyomirtás nélkül kukoricát eredményesen termeszteni nem lehet.
A gyomállományok összetételét a fajok közötti konkurencia harc törvényei és az ember határozzák meg. Az agrobiocönózis, ezen belül az agrofitocönózis céltudatos emberi beavatkozással fenntartott életközösség. Ez a definíció akkor igaz, ha az ember valójában céltudatosan végzi növénytermesztõ munkáját. És vajon úgy végzi?
Csillagpázsit – Cynodon dactylon (L.)Pers. Az elmúlt években sok információ, adat tanúskodik arról, hogy a csillagpázsit terjedése figyelhetõ meg. Életerõs telepek kialakulása található legkülönbözõbb országrészeken és helyeken ott is, ahol eddig nem volt jellemzõ a gyomnövény jelenléte. A csillagpázsit gyomként nagyon agresszív, és ott, ahol megtelepszik, rendkívül nehéz mechanikailag vagy vegyszeres úton eltávolítani.
A talaj jó kultúrállapota magában foglalja annak gyommentességét is. A talaj termékenységének fenntartása a talaj fizikai állapota és a pozitív tápanyagmérleg megõrzését, de a gyomfertõzöttség elfogadható szintre szorítását is jelenti. Az utóbbi években e feladat megoldása jelentõs mértékben eltolódott a herbicidek alkalmazása felé, háttérbe szorítva a gyomszabályozás hagyományos eszközeit, az okszerû vetésváltást és a talajmûvelést. Az évek során bebizonyosodott, hogy egyetlen védekezési eljárást alkalmazva, nem várható átütõ siker, ezért a védekezési módok integrálására kell törekedni, amivel nagyobb siker érhetõ el a környezeti terhelés csökkentése, valamint egyes gyomok vegyszerekkel szemben kialakult rezisztenciájának és toleranciájának mérséklése mellett.
Szántón a nád jelenléte az õszi búzában a legkellemetlenebb. Érés idejére elérheti a 2-3 méteres magasságot is. Ez a zöldtömeg akadályozza az aratást és jelentõsen megnöveli a szemveszteséget. A felmérések szerint 170-180 ezer hektáron fertõz, és ebbõl több mint 70 ezer hektáron indokolt a védekezés. Megközelítõleg 30 ezer hektáron a búzában fordul elõ. Kevésbé feltûnõ, de legalább ekkora lehet a fertõzés nagysága kukoricában és napraforgóban. A nádas területek túlnyomó része Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megyében található.
AZ AGRO-CHEMIE Kft ( a Chinoin Növényvédõszer Üzletág tevékenységének folytatója) számos jól ismert gomba - és rovarölõ szer gyártója, termék kínálatát 2000-ben egy glifozát-IPA só hatóanyagot tartalmazó gyomirtó szer a FOZÁT 480 forgalomba hozatalával bõvítette. Az AGRO-CHEMIE új terméke a levélen keresztül felszívódó, gyom-, és cserjeirtó készítmény, amely 480 g vízben oldott glifozát- izopropilamin (IPA) sót tartalmaz literenként.
Közhely, de igaz: minden év más. Az õszi kalászosok gyomirtása eltérõ lesz a megszokottól, hiszen a viszonylag korai vetések és a tél hiánya igen nehéz helyzetet teremtett a gyomosodási viszonyok területén. Jellemzõ a T2 - es (a búzáéval azonos fejlõdési ütemet mutató) gyomnövények nagymérvû jelenléte, ráadásul a gyomnövények fejlettsége több helyen szinte elképesztõ. A megszokott megoldások valószínûleg csak részmegoldásokat jelentenek majd, sok termelõnek keserû tapasztalatokat nyújt majd a tradíció. Még van idõ gondolkodni és cselekedni!
Borostyánlevelû veronika (Veronica hederifolia L.) A borostyánlevelû veronika nagyon dekoratív, szép megjelenésû növény. Csodálatosan kéklõ virágaival, hamvas levélszínével, életvidám, terpeszkedõ növekedésével elbûvöli a szemlélõdõt. Ugyanakkor kitartó, makacs tulajdonsága révén kellemetlen gyommá válhat kultúrnövényeinkben.
A búzavetések gyomfajösszetétele jelentõs változásokon ment át, melyeket a IV. Ujvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (1996-97) adatai is híven tükröznek. Egyes gyomfajok felszaporodásában fontos szerepet játszott az egyoldalú vegyszerhasználat, a „hagyományos„ hormonbázisú gabonagyomirtó szerek (MCPA, 2,4-D) széles körû alkalmazása okozta egyes különösen veszélyes gyomfajok (Galium aparine, Matricaria spp., Anthemis spp., Viola spp., Veronica spp., Fumaria spp.) felszaporodását.
A növénytermesztés sikeressége nagyban a talajművelés milyenségétől függ. Emlékszem még gyerekkoromban azt tartották, hogy a legrosszabb őszi szántás is felér a legjobb tavaszival. Azóta viszont nagyon sok víz lefolyt a Dunán, és nemcsak okostelefonunk lett, hanem a talajművelés technológiája is fejlődött.
"A fenyércirok (Sorghum halepense L.) egy rendkívül agresszíven terjedő gyomnövény, a világ legveszélyesebb gyomnövényei között a hatodik helyen áll. Magyarország ugyan előfordulásának északi határán helyezkedik el, de hazánkban is egyre nagyobb területen fordul elő. Terjedésének okai között az enyhe telek, a monokultúrás kukoricatermesztés, a mechanikai talajműveletek számának csökkenése, valamint a fenyércirok kiváló alkalmazkodóképessége emelhető ki." Fejlesztőket kérdeztünk az egyre fokozódó fenyércirok rezisztencia okairól, megoldásairól a hatóanyag-kivonások tükrében.
Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.
Mindjárt kezdődik a tavaszi rókavakcinázás!
