Hírek > Gazdaság 2023.10.02.
Egyre nehezebb helyzetben vannak a hazai tejtermelők

Miközben a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, a magas infláció miatt csökken a kereslet a tejtermékek iránt. Ráadásul az import is új erőre kapott.
Miközben a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, a magas infláció miatt csökken a kereslet a tejtermékek iránt. Ráadásul az import is új erőre kapott.
A Bács-Kiskun vármegyei állattartó telepen illegális állattartás gyanúja miatt tartott ellenőrzést az illetékes kormányhivatal.
Az elsődleges célja nem a mézértékesítés, hanem a beporzás biztosítása. A biodiverzitás fenntartásához ugyanis szükség van a méhekre - mondta Nagy István agrárminiszter.
Szeptemberben a méhészek elkezdték a teleltetési munkákat.
Egy Csongrád-Csanád vármegyei vágóhídon és a hozzá tartozó húsüzletben tartott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A rókák veszettség elleni őszi immunizálása 2023. szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben.
A holland kormány a Wageningen University & Research, az Utrechti Egyetem és a Royal GD együttműködésével megkezdte első, valós madárinfluenza elleni vakcinázási kísérletét.
Bár még majdnem nyári időnk van így ősz elején, nem árt már most végiggondolni, hogy állatainknak mire lehet szüksége az időjárás megváltozásával.
Az új sertéstelepen éves szinten 25 ezer vágósertés értékesítésével számolnak – közölte a beruházó Hajdúsági Agráripari (HAGE) Zrt. az MTI-vel.
Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legnagyobb megyéje, és itt található az ország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek mintegy ötöde. Tökéletes síkság lévén kedvezőek a mezőgazdasági adottságai, azonban szélsőséges vonásokat mutató éghajlata - kevés és egyenetlen eloszlású a csapadék, gyakori a szárazság és az aszály - és az évente visszatérő belvízprobléma miatt az itteni gazdáknak keményen meg kell küzdeniük a jövedelemért.
Erõsen közhely, de igaz, hogy megfelelõ tömegtakarmány csak megfelelõ növényi alapanyagból készíthetõ és az pedig csak életteli, egészséges termõtalajon termeszthetõ. A takarmánynövények termesztéstechnológiája óriási fejlõdésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, de ez a fejlõdés elsõsorban a gépesítést, a fajtahasználatot és a kemizálást érintette, és a biológiai megoldások fejlõdése illetve azok gyakorlatban való meghonosodása nem tartott lépést a technológia többi elemével. Ez a mondhatni megbomlott egyensúly egy nagyon súlyos problémához vezetett. A mûtrágyasók (nitrogéntartalmú mûtrágyák), talajfertõtlenítõ-, gyomirtó- és csávázószerek intenzív használata miatt a termõtalajokban élõ hasznos mikroorganizmusok – elsõsorban hasznos talajbaktériumok – száma nagyjából a tizedére csökkent annak, mint ami korábban volt és ami optimális lenne.
Ma, a BIOMIN cég a nemzetközi takarmány-adalékanyagpiac egyik meghatározó tényezõjeként ismert. A BIOMIN hírneve az utóbbi években a kemény munka és a törekvõ szemlélet következtében folyamatosan nõtt.
A vitaminok az anyagcserefolyamatokban nélkülözhetetlen szerepet játszó szerves vegyületek. Közös jellemzõjük, hogy mivel a szervezet általában nem képes szintetizálni, jellemzõen a takarmánnyal kerülnek a szervezetbe.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.
A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.
A rostban gazdag melléktermékek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan jelentősen különbözhetnek potenciális energiaforrásként való hasznosításuk, valamint a bélre gyakorolt élettani hatásuk miatt a gazdasági állataink takarmányozásában. Ezen tényezők korlátozzák a különböző rostforrások felhasználhatóságát a növendék sertések takarmányozásában. A takarmánykeverékek rostban gazdag melléktermékkel történő kiegészítése, a megnövelt NDF- (neutrális detergens rost) és ADF- (savdetergens rost) tartalom miatt, a bélbaktériumok számára megfelelő táptalajt biztosít a bakteriális fermentációhoz, és az ebből adódó illózsírsav-szintézishez, melynek köszönhetően ezen alapanyagok az állatok energiaellátásához is hozzájárulnak.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Immár hatodik alkalommal gyűlt össze az állattenyésztési szakma színe-java a Szent István Egyetem Tudásközpontjában, hogy közel 40 szakmai előadás keretében vitassák meg az állattenyésztés, a genetika, a biotechnológia és a takarmányozás kérdéseit.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
A vásárlók részéről mutatkozó elvárások, a termelékenység és versenyképesség növelésének kényszere, valamint a globalizálódó piac okozta eredet- és minőségbiztosítási kihívások következtében egyre nagyobb igény mutatkozik újszerű technológiák bevezetése iránt. Ezekkel szemben alapvető követelmény az egyes termékek bizonyos tulajdonságainak gyors és megbízható jellemzése a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat bármely szakaszában. Jelen cikkünkben a közeli infravörös (near infrared, NIR) spektroszkópia bemutatása mellett körüljárjuk ennek, az egyébként igen gyors, automatizálható, roncsolásmentes és nem invazív technikának néhány érdekes részletét.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
Az ÁT Kft. februári Szarvasmarha-ágazati Szeminárium c. rendezvényén átadtuk az ’Év takarmánya 2017’ díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok/szénák kategóriáiban. A győztes takarmányokat a laboratóriumunkba 2017. május 1. és 2018. február 1. között beérkezett minták közül választottuk ki, négy kategóriában.
A legutóbbi számban röviden összefoglaltuk, hogy a közeli infravörös (NIR) spektroszkópiára alapozott technológia milyen kihívásokat támaszt a kezdő felhasználókkal és a fejlesztőkkel szemben. Folytatásként bemutatjuk a NIR technika napjainkban elérhető alkalmazási lehetőségeit, illetve felvillantjuk azokat az irányokat, amelyekkel jelen ismereteink alapján a közeli jövőben találkozhatunk majd a piacon.
A canola (alacsony erukasav- és ciánglükozid tartalmú repce) darája (CM) költséghatékony fehérjehelyettesítőként használható más fehérjeforrások, mint például a szójadara helyett a sertések takarmányaiban.
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
Életünk során számtalan inger ér bennünket. Ha azt mérlegeljük, hogy a táplálkozás vonatkozásában melyik a legfontosabb ezen ingerek közül, nagy valószínűség szerint legtöbben a szagokra, illatokra fogunk szavazni. A nagymama almáspitéje feltehetően látványra sem rossz, de már az ajtóban érezzük kellemes illatát. A romlott hús szaga pedig azonnal felhívja a figyelmet a veszélyre, pedig még nem is látjuk a probléma tárgyát. Hasonlóan kellemes vagy kellemetlen illata lehet egy jól vagy rosszul érett szilázsnak, formulázott késztakarmánynak. Az illatnak mint érzékszervi tulajdonságnak igen jelentős szerepe van az élelmiszeriparban éppúgy, mint a takarmányiparban, és az illatok objektív műszeres vizsgálata számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt a szakemberek számára.
Jót tett a sertéságazatnak az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése, ugyanis javította a versenyképességet, mivel jelentősen, mintegy a felére csökkentette az ágazatban a feketegazdaság jelenlétét. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy csökkent a hazai versenyhátrány az import húsokkal szemben.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az EuroTier 2018 állattenyésztési szakkiállítást november 13–16. között rendezték meg Hannoverben, amelynek fókuszában az idei évben a digitalizáció állt. A világ vezető állattenyésztési rendezvényén 62 ország 2526 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait több mint 260 000 négyzetméteren. A kiállításnak több mint egy évtizede az Agro Napló is kiemelt figyelmet szentel, mert az itt tapasztalható tendenciák, és az itt bemutatott újdonságok hamar elterjednek széles körben.
A sertéstartás elmúlt csaknem fél évszázadát hazánkban is a termelés mennyiségi növelésére való törekvés jellemezte. Csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a minőségi követelmények, miután a világpiacon – részben a mennyiségi szemlélet eredményeként – túltermelés alakult ki. A túltermelés a sertéstartás technológiáját is gyökeresen átalakította. Mivel már nem volt cél a termelés mindenáron való növelése, előtérbe kerültek az „állatjólléti” követelmények, illetve az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelőség.
A hazai baromfiállomány nagysága a 2000-es évek eleje óta 40 millió darab közelében mozog, az állomány 77%-a tyúkfélék, 11%-a kacsa, 6–6%-kal a pulykák és a ludak részesednek. Magyarország hústermelésének és fogyasztásának 90%-át a sertés- és baromfihús teszi ki.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék és füvek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét sem (különösen a növendékállományok esetében).
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyarországon is), és az USA-ban egyaránt.
Aki sikert ér el ezen a pályázaton, hatalmas publicitást kap, ami eredményesen alkalmazható a marketingtevékenység során – hívta fel a jelenlevők figyelmét a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok termékpályázatának díjkiosztóján április végén a dél-alföldi városban.
A biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa az állattenyésztés körülményeinek, valamint az állattartó telepek kialakításában rejlik. Nagyon fontos, hogy a biológiailag biztonságos környezet ne az anyagi helyzettől függő, választható vagy elhanyagolható probléma legyen!
A tejtermelés növelését célzó gazdaságok számára fontos a takarmányozás optimalizálása, melyben hatékony segítséget nyújthat a telepi körülmények között végzett, közeli infravörös (NIR) technológiára és műszeres aromavizsgálatra alapozott szilázsvizsgálat. Alábbiakban áttekintést adunk arra vonatkozóan, hogy ezek a technológiák mennyire képesek kiszolgálni a napjainkban felmerülő gyakorlati igényeket, továbbá felvillantjuk a nevezett technikák néhány újszerű, jövőbeli alkalmazási lehetőségét.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
Cikksorozatunk előző részében („A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával”, Jócsák és mtsai, Agro Napló, 2019/06) a hőstressz hízósertések termelési eredményeire gyakorolt negatív hatásait ismertettük. Röviden jellemeztük a fitogének fontosabb csoportjait (illóolajok, tanninok, szaponinok), továbbá kiemeltük vírus-, mikroba-ölő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukat. Jelen cikkünkben a növényi kivonatok hízósertések takarmányozásában való alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be, különös tekintettel a környezeti stresszorok káros hatásának enyhítésére.
Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében tudományos konferenciát tartottak a juh- és kecskeágazat helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről. A rendezvényen kilenc előadást hallhattak a résztvevők.
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
Az elmúlt évtizedekben a tejtermelő gazdaságok mérete folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedik az egy tehénre vetített fajlagos tejhozam, míg a minőségi követelmények egyre szigorodnak amellett, hogy a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható. A helyzet megoldását a világszerte egyre elterjedtebben használt automata fejőrendszerek jelenthetik.
Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a tejtermelés technológiai folyamatai közül a fejés és a takarmánykiosztás részbeni illetve teljes automatizálásával kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. A második részben az automatizált technológiákhoz alkalmazkodni képes populációk nemesítésével foglalkozunk. Áttekintjük a legfontosabb tenyésztési célkitűzéseket, a technológiai tűrőképességet meghatározó kiemelt értékmérő tulajdonságokat, illetve a nemesítési célok hatékony elérését támogató korszerű biotechnikai (ET) és biotechnológiai (OPU, IVF) eljárásokat.
A rostban és fehérjében gazdag, hazai eredetű melléktermékek növekvő használata az EU-tagállamok számára alapvető fontossággal bír az import eredetű fehérjeforrások (pl. szójadara) helyettesítésében.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
A közép-európai régióban az április-májusi időszakban előállított olaszperje-gabona keverékszilázsok jól beilleszthetők a szarvasmarhák és egyéb kiskérődző állatfajok (juh, kecske) takarmányadagjába.
Az intenzív, nagyüzemi körülmények között tartott, biológiailag mindenevő sertések takarmányozása napjainkban főként növényi eredetű takarmányokon alapul.
A sertésállományok egészsége és megfelelő teljesítménye növeli a sertéstenyésztés nyereségét. Ennek érdekében a gazdák a lehető legmodernebb technológiával rendelkező istállókat szeretnék üzemeltetni, az állatokat a legjobb minőségű takarmánnyal szeretnék ellátni, és a legkiválóbb genetikájú sertéseket szeretnék tartani.
Több baromfi- és sertéstenyésztő gazdálkodó tapasztalhatta 2020 év második félévében, hogy az illetékes kormányhivatal az egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE)-köteles nagy állattartó telepeken soron kívüli felülvizsgálatot végez.
A termelési eredmények optimalizálása érdekében a baromfitelepeknek magas egészségügyi státuszra kell törekedniük, hogy a betegségmegelőzés költségei kordában tarthatóak legyenek. Ez egy hatékony biológiai biztonsági program helyi viszonyokra adaptált kialakításával, többek között a telep szigorú tisztítási és fertőtlenítési protokolljával valósítható meg.
Legutoljára tavaly márciusban írtam cikket a témában, akkor Bács-Kiskun megyében a kórokozó egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság egy víziszárnyastartó telepen. Úgy tűnik, hogy 2021-ben is számíthatunk a baromfitartó telepek által rettegett, és komoly gazdasági kárt okozó betegség jelenlétére. Cikkem apropóját a közelmúltban ismét felbukkanó madárinfluenzáról szóló hírek adták – pulykatartó és tojótyúkállományokat érintett.
A tejelő tehenek energia- és táplálóanyag-ellátottsága számos ponton befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatókat.
Számos országban, így hazánkban is, a szarvasmarhák takarmánybázisának alapját a megfelelő fenológiai fázisban betakarított és tartósított kukoricaszilázs adja, kimagasló terméshozama, jelentős tejtermelési nettó energiatartalma (NEl) és táplálóanyagainak jó emészthetősége miatt.
Az omega-3 (n-3) zsírsavak több tekintetben is pozitív hatással vannak a gazdasági haszonállatok teljesítményére és természetesen a humán fogyasztók egészségére is.
Napjainkban a fermentált takarmányok etetése a baromfifajoknál (pl. brojlercsirkéknél) még nem annyira elterjedt, mint a sertéságazatban, ahol a folyékony takarmányozási technológia egyre szélesebb körben alkalmazott módszer.
Tavasszal újra magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti-Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, most éppen Hajdú-Bihar megyében. A madárinfluenzával még nem érintett baromfiállományokban kiemelkedő szerep jut a preventív higiéniai intézkedéseknek, erről írtam a korábbiakban, most az egyes területeken előforduló leggyakoribb hibák kerülnek górcső alá.
Tudjuk, hogy a nyári tejtermelés és a tehén bendőegészségének az alapja a korai betakarítású és jól erjedt rozs-, tritikálé-, olaszperje-, Festulolium-szilázs. Az őszi vetésű tömegtakarmányok tavaszi eredményeit az őszi időjárástól kezdve érdemes elemezni. Nézzük meg, hogyan alakult a téli-tavaszi időjárás és a betakarítási szezon időjárása. Idei hozam- és beltartalmi adatokat még korai lenne mutatni, mert késik a vegetáció, de a tavalyi díjnyertes fű-, rozs- és lucernaszilázs érdekes lehet, a szilázsokat előállító kollégák gondolataival együtt.
Az éghajlatváltozás és következményeinek (pl. hőstressz) vizsgálata jelenleg a növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási kutatások egyik központi témája.
Az elmúlt évtizedekben a világ állattenyésztésének nagyfokú koncentrációját és az állatlétszám növekedését figyelhetjük meg. A FAOSTAT adatai szerint 2016-ban a világon közel 65 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést és tejtermelés céljából 234 millió szarvasmarhát tartottak. Az állattartás intenzitásának fokozása az egy telepre jutó állatlétszám emelkedésével, koncentrált, nagy energia- és fehérjetartalmú takarmányok etetésével, továbbá az állatgyógyászati készítmények (pl. antibiotikumok, vakcinák) és az állattartást kiszolgáló tartási- és eszközrendszer növekedésével jár együtt. Ez fokozott környezeti terhelést okozhat, melynek mérséklése a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik központi eleme.
A gazdasági haszonállatokkal megetetett takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak egy része kiürül a szervezetből, és a nem megfelelő trágyakezelés következtében a talajba, majd a vízkészletekbe juthat, ahol jelentősen ronthatja – többek között – a vízminőséget.
A nagy fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója-, repce- és napraforgódara) árának világpiaci emelkedése és a génmódosított takarmány alapanyagok Európai Unió által előirányzott részarányának csökkentése, illetve egyes országokban (pl. Magyarországon) fennálló tiltása alternatív fehérjeforrások alkalmazását teszi szükségessé a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. A Magyarországon jelenleg kevésbé elterjedt fehérjeforrások, mint pl. a csillagfürt takarmányozási értékéről csak korlátozott számú publikált eredmény áll rendelkezésre, mivel a különböző adottságú termőterületek függvényében a növény táplálóanyag-tartalma nagyon eltérő lehet.
A termelésre veszélyt jelentő kórokozók számos úton érhetik el az állomány egyedeit. Mivel az állattartás rengeteg szállítási feladatot igényel (pl. állat-, takarmány-, elhullott állatok, anyagok és eszközök szállítása), így az akár több állattartó telepet is látogató gépjárművek komoly biológiai kockázatot is jelenthetnek.
Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.
A baromfitenyésztés az egyik leghatékonyabb állattenyésztési rendszer. A brojlercsirkék azon képessége, hogy a felvett takarmányt izomtömeggé alakítsák át, drámai mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben. Amíg 1985-ben egy 35 napos brojler körülbelül 3 kg takarmányt evett meg az 1,40 kg-os súly eléréséig, addig 2010-ben egy 35 napos modern brojler élete során már körülbelül 3,60 kg takarmányból eléri a 2,40 kg-os súlyt!
A hőstressz a nyári időszakban hátrányosan befolyásolja a reprodukciós folyamatokat, ami a romló vemhesülési mutatókban (conception rate) érhető tetten a tejelő tehenészetekben világszerte. A test maghőmérsékletének emelkedése felelős a romló szaporodásbiológiai mutatókért. A hyperthermia kialakulásában nagy szerepet játszik a magas tejtermelés. A tejtermelés folyamata növeli a tehén metabolikus hőtermelését. A 30 kg/nap tejet termelő tehén hőtermelése a duplája a tejet nem termelő tehénének, és az 55 kg/nap tejet termelő tehénnél ez az arány már háromszoros.
A mára rendszeressé vált piaci válságok állandó próbatétel elé állítják az állattenyésztőket, akiknek a váratlan helyzetekre való felkészülés mellett a jövőbeni perspektívák sok esetben kiszámíthatatlanok. A kedvező árak ellenére gyakran alacsony a jövedelmezőség, mivel a költségek is jelentősen megemelkedtek és nehezen jósolható meg a drágulási folyamat vége.
Az idén immár kilencedik alkalommal rendezték meg az Axiál Gyakorlati Akadémiát. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójának előadásából készítettünk összefoglalót.
Magyarországon tartották meg az InterPIG és az agri benchmark Pig Network éves konferenciáját. A vágósertésárak zuhanása és a takarmányárak erőteljes növekedése már 2021-ben is veszteséges termelést okozott a legtöbb országban. A kedvezőtlen piaci környezet hatásait valamelyest enyhíthetné a jó naturális hatékonyság, de hazánk sertéstartói még mindig jelentős lemaradásban vannak a világ élvonalától a takarmányhasznosulás terén.
Az állattartó telep és környezetének magas higiéniai szintje az eredményes gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme. Nem is lehet kérdés, hogy a konzekvensen alkalmazott szigorú higiéniai rendszabályok és eljárások (pl. a fertőtlenítés) segítik megvédeni az állatállományt a kívülről érkező fertőzésektől, illetve meggátolják a telepen belüli terjedésüket is.
A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.
Napjaink egyik legégetőbb problémája a globális felmelegedés, ami nemcsak a Föld túlélési dilemmáit vetíti előre, hanem súlyos gondokat okoz haszonállataink termelésének eredményességében is. Mit jelent az ún. „hőstressz” az élelmiszerek előállításában alapvetően fontos baromfi fajok esetében?
Az első, összefoglaló jellegű, hőstresszel foglalkozó cikkünk Lados doktorral 2006-ban jelent meg a Holstein Magazinban. Ennek már 17 éve. A műszaki megoldások alig változtak azóta, de a takarmányozás a sarkaiból fordult ki, új szemlélet, új technológiák és új stratégiák születtek a 17 év alatt.
A Bonafarm Csoport Magyarország egyik legnagyobb, vertikálisan integrált élelmiszer-gazdasági vállalatcsoportja, melynek mezőgazdasági portfólióját a Bonafarm Mezőgazdaság fogja össze. Ennek részeként működik az a Bonafarm sertésintegrációs rendszer is, amely ma példaértékű munkát végez az ágazatban koca- és hízóintegrációs területen egyaránt.
Az állattartásban alkalmazható digitális eszközök és precíziós megoldások kínálata egyre bővül a piacon. Ezért számos fórumon lehet találkozni ezeknek az új megoldásoknak a bemutatásával és a használatukkal elérhető gazdasági és környezeti hatékonyságnövekedés értékelésével. Sokkal kevesebb figyelem irányul viszont a gazdálkodók – különösen, ami a sertés- és baromfitartókat illeti – fejlett technológiákkal kapcsolatos gyakorlati elvárásaira és tapasztalataira, valamint a technológia alkalmazásának akadályaira.