Aki nem fejleszt, az lemarad, sőt ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás – mutatott rá a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kecskeméti Portfólió Agrárium 2020 konferencián.
A SMARTPROTECT elnevezésű projektet az EU finanszírozza a Horizont 2020 programok keretei között, legfontosabb célkitűzése: a tudás áramlásának ösztönzése az EU egész területén, a regionális AKIS (Agrártudás és Innovációs) Rendszerekben – tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a programot ismertetve.
Magyarország vezetésével magas szintű egyeztetés zajlott le február 20-án Brüsszelben, a közép-kelet-európai országok zöld agrárgazdaságának kutatási és innovációs alapú fejlesztési lehetőségeiről; az Agrárminisztériumot (AM) Feldman Zsolt, a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára képviselte a megbeszélésen.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szervezésében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával tavaly októberben indult útjára a Területi Innovációs Platformok (TIP) kezdeményezése.
A magyar agrárgazdaság legjelentősebb szakmai rendezvénye minden évben az AGROmashEXPO – AgrárgépShow, melyet 2020-ban január 22-25. között rendeznek meg. Az Agro Napló szerkesztősége a kiállítók innovációira fókuszáló online szakmai magazint állított össze.
Korunk varázs szava az innováció, amely azt a folyamatot jelöli, amíg egy újszerűséget hordozó ötlet eljut a megvalósításhoz. Az innovációnak nincs kötött helyszíne, bárhol előfordulhat és megvalósulhat, de azért az egyetemeknek kívánatos ebben elöl járnia. Felismerték ezt a Szent István Egyetemen is és fél évvel ezelőtt létrejött egy Hallgatói Innovációs Munkacsoport, elősegítendő a hallgatói innovációs élet fejlődését. Hallgatói ötletversenyt hirdettek és a nemrég zárult kari tudományos diákköri konferenciák résztvevőit is díjaztuk innovációs szemmel. November 29-én Innopool Kickoff hallgatói innovációs minikonferenciára került sor a Summa Uni Cafeban, amelyen az eddig végzett munkát is értékelték.
A fenntarthatóság eszméje csak akkor válhat a termelők hétköznapi valóságává, ha gazdaságilag is megvalósítható megoldások születnek, ehhez pedig szükség van az innovációra, a digitalizációra és a megfelelő szabályozó környezetre.
Az agrár- és élelmiszeripari szereplők innovatív megoldásait a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati források is ösztönzik: jelenleg is fut a Horizont 2020 keretprogram, 2021-től pedig megemelt költségvetéssel Horizont Európa néven indul az újabb hétéves pályázati ciklus – hangzott el a témában szervezett sajtó-háttérbeszélgetésen.
A magyar agrárium sikerét tradícióinak megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A XXI. század mezőgazdaságának hatékonysága – a termeléstől a feldolgozásig – nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén és azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.
2019 novemberében indul a NAK TechLab inkubációs programja. A 3 hónapos programban résztvevő startupok üzleti képzésekkel, intenzív workshopokkal, valamint agráripari, üzletfejlesztési és nagyvállalati mentorokkal dolgozva tökéletesíthetik digitális fejlesztésüket.
A Caussade Semences több, mint 50 éves nemesítői munkájával segíti a világ minden táján tevékenykedő Caussade fajták, hibridek termesztésével foglalkozó termelőket.
Partnerség – Innováció – Teljesítmény
Visegrádon, nagy plénum előtt, egy rendhagyó program keretében mutatta be a KWS legújabb gyöngyszemét a KWS 2482-t.
Új eszközzel bővül a vidékfejlesztés eszköztára a 2020-ig tartó programozási időszakban. Az Európai Innovációs Partnerség révén szervezett módon és újult erővel tud a vidékfejlesztés és az agrárium is hozzájárulni az EU kutatási és innovációs célkitűzéseihez. A termelők és a kutatók közötti kapcsolat erősítése révén gyakorlat- orientált fejlesztésekre és kutatásokra nyílik mód.
Magyarország gazdasági növekedése szempontjából az innováció stratégiai terület. A tudásalapú, innovációra építő, versenyképes gazdaság megteremtése vidéki térségeink fejlődése szempontjából is létfontosságú. A gazdasági hasznok mellett az innováció társadalomfejlődést, átalakulást befolyásoló szerepe is meghatározó. A cikk az Agrárgazdasági Kutató Intézetben lezajlott kutatás (Biró et al. 2013) alapján az innováció agrár- és vidékfejlesztési kapcsolatainak bemutatására, valamint az ágazatban rejlő innovációs lehetőségek áttekintésére irányul.
TERMÕKÉPESSÉG - VÍZLEADÁS - STRESSZTÛRÉS
A teljes mértékben magyar tulajdonban lévő, az egyedi műtrágyák piacvezető gyártójaként ismertté vált Fertilia Kft.-t működésének 22 éve alatt az innovatív, korszerű technológiai megoldások folyamatos keresése és azok piacra történő bevezetése jellemezte, Partnereink magas szintű kiszolgálása tükrében.
A mezõgazdasági termelés eredményességét az idõjárás alakulása alapvetõen meghatározza. Ez a megállapítás különösen helytálló napjaink repcetermesztésére. Mivel idõjárásunkat befolyásolni nem tudjuk, ezért a termesztés sikere érdekében technológiánk fejlesztése jelentheti az egyik utat a termésbiztonság és a jövedelmezõség növelése felé. A siker másik kulcsa a tapasztalatokon alapuló fajtaválasztás lehet.
2011. Szeptember 20, Enying2011. Szeptember 23, Biharkeresztes
Látogatóban a BASF központban
A 2008. évi Agrár Innovációs Díjat az IKR Zrt. a „Precíziós gazdálkodási rendszer” pályázatával nyerte el, így hivatalosan cégünket a Magyar Innovációs Klub tagja közé sorolhatjuk.
A hibridnemesítés eredményeként jelentkezõ heterózis hatás tudományosan igazolt tény.
A jelenleg felvázolható trendek szerint a káposztarepce piaci helyzete az Európai Unióban továbbra is kedvezõnek, stabilnak ítélhetõ meg.
A hibridnemesítés eredményeként jelentkezõ heterózis hatás tudományosan igazolt tény. A hibrid növények – kukorica, napraforgó vagy akár repce – a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezõtlen elõvetemény stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlõ genetikai potenciál realizálására.
A csúcstechnika alkalmazása az agrárium fejlődésének is egyik meghatározó tényezője, így mindenképpen indokolt az ilyen jellegű monstre találkozók nagyszabású menedzselése. Kiemelkedő jelentőségűnek számít ezek sorában a Hannoverben kétévenlént megrendezett Agritechnika szakkiállítás. A fõszervezõ DLG (Német Mezõgazdasági Társaság) a közelmúltban nemzetközi sajtótájékoztató keretében hívta fel a média figyelmét az eseményre. Sokoldalú programján tizenhárom ország képviseletében közel negyven újságíró vett részt.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
EGY SIKERES VÁLLALAT SZÁMÁRA ELENGEDHETELEN A FOLYAMATOS FEJLŐDÉS, ÚJ PIACOK MEGHÓDÍTÁSA, INNOVATÍV TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE. MÉG A VILÁG VEZETŐ VEGYIPARI VÁLLALATA IS AZON DOLGOZIK NAP MINT NAP, HOGY MÉG TÖBBET NYÚJTHASSON ÜGYFELEI SZÁMÁRA.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
A hazai agrárkutatás 2014-ben került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá, és azóta is a szóban forgó ernyőszervezet működteti Magyarországon az ágazati kutatóintézeteket és a területhez szorosan kapcsolódó kutató munkát végző gazdasági társaságokat – mondta a NAIK főigazgatója az Agro Naplónak.
A budapesti PREGA 2019 Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai konferencián tartottak gyakorló termelők részvételével kerekasztal-beszélgetést a precíziós gazdálkodás következő szintjéről.
Globálisan – és így Magyarországon is – technológiai forradalom zajlik, amihez hazánknak igazodni, alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság ugyanis a most zajló változások révén csúcstechnológiai ágazattá vált – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szeptember elején a Sumi Agro Hungary Kft. XIX. – szokásos, éves – Kalászos Gabona Fórumán Visegrádon.
„A gazdálkodók, a szabályozók és a fogyasztók körében világszerte egyre nagyobb az igény arra, hogy a BASF értéket teremtsen a társadalom számára” – mondta október végén Saori Dubourg, az Ügyvezető Igazgatók Tanácsának tagja a BASF Mezőgazdasági Innovációs Központjában rendezett tőkepiaci napon a belgiumi Gentben.
Ahhoz, hogy egy vállalat a mai világban sikereket érhessen el, elengedhetetlen tényező a termékének vagy szolgáltatásának teljes körű ismerete. Nincs ez másképp az RAGT Vetőmag Kft.-nél sem. Sikerünk kulcsa a hibrideinkben való magabiztosság, melyet azok kereskedelmi forgalomba való kihelyezése előtt komoly befektetés és még komolyabb fejlesztői munka előz meg.
Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
A Malagrow Kft. az idén megrendezte első országos gazdasági konferenciáját, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogy: Tényleg zöldebb a szomszéd kertje?
Fontos agráriumot érintő intézkedések kerültek a gazdaságvédelmi akciótervbe
