A nagyvállalatok és a startupok közös munkája ad lendületet a magyar agráriumnak: így a Bonafarm, az Axiál és a Syngenta is startupok segítségével kereste a megoldást nagyvállalati kihívásokra a NAK TechLab második inkubációs programjában – közölte az Agro Naplóval a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Omega-3 zsírsavat is tartalmazó, tojást tojó tyúkokat nevelnek a Szent István Egyetemen (SZIE), mindez elsősorban a várandós kismamák és születendő gyermekeik egészségét szolgálja – írja a felsőoktatási intézmény legfrissebb közleményében az Agro Naplónak.
Okos tojás, vegetáriánus zöldség „szalámi”, speciális takarmány – csak néhány a Szent István Egyetem (SZIE) legújabb szabadalmai közül, amiket a Blue Seven Group Zrt-vel együttműködve fejlesztett ki: ez az együttműködés újdonságnak számít a Területi Innovációs Platform működésében, ugyanis a felsőoktatási intézmény regionális tudásközpontként vesz részt benne – tájékoztatta lapunkat a SZIE.
A Horizont 2020 program az év végén befejeződik, ám jövőre ugyanez Horizont Europe néven folytatódik tovább, a véget érő időszak hazai, agrár- és élelmiszeripari vonatkozású kutatási, fejlesztés és innovációs (KFI) eredményeit Szűcs Viktória, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető KFI szakértője értékelte, hozzátéve a legfontosabb célkitűzés: a nemzeti KFI érdekek egységesebb és hatékonyabb képviselete.
A Start it @K&H inkubátorban fejlődő magyar startup vállalkozás, olyan környezetbarát, automatizált, vertikális beltéri növénytermesztési rendszert dolgozott ki, aminek segítségével az időjárási körülményektől és szezontól függetlenül, az év minden napján magas minőségű zöldségekkel képes ellátni a hazai éttermeket – közölte lapunkkal a K&H Bank.
Az egyik legégetőbb problémájára keres környezetvédelmi szempontból innovatív, Magyarországon pedig egyedülálló megoldást Kecsmár Gergő, a K&H a Fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat díjazottja: mindez pedig azt célozza, hogy a műanyaghulladék hőbontásával előállított folyékony üzemanyagot lehessen előállítani, gyártani, ami a hulladékgazdálkodás egyik legígéretesebb területe lehet a jövőben a szakértők szerint.
Az agrárium jelenét és jövőjét két tényező alakíthatja: egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása, másrészt a technológiai eszközök széles körű használata utat nyithat a robotikának és a mesterséges intelligencia agrárcélú felhasználásának, és mindemellett a koronavírus-járvány hatására ezek a fejlesztések most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak – állapítja meg a K&H Bank legfrissebb, a témáról készült összegzése, amit lapunk is megkapott.
Az emberi táplálkozásban a tojás kiegyensúlyozott, szinte nélkülözhetetlen forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének, ennek alapján figyeltek fel Szent István Egyetem (SZIE) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói a tojásban rejlő lehetőségekre: így jelenleg is számos kutatás foglalkozik például a tejtermék-helyettesítő termékek tojás felhasználásával történő előállításával – közölte a felsőoktatási intézmény az Agro Naplóval.
Új sütőüzemet alakít ki debreceni központi telephelyén a Hajdúsági Sütödék Zrt. az okos élelmiszerek fagyasztott verzióinak gyártására – közölte a társaság a napokban.
Hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfaj termeléstechnológiájáét dolgozták ki a Szent István Egyetem (SZIE) kutatóinak szakmai munkája nyomán és vezetésével valósult meg ez az akvakultúra ágazatot érintő komplex kutatási tevékenység és infrastruktúrafejlesztés – közölte lapunkkal a felsőoktatási intézmény.
A Caussade Semences több, mint 50 éves nemesítői munkájával segíti a világ minden táján tevékenykedő Caussade fajták, hibridek termesztésével foglalkozó termelőket.
Partnerség – Innováció – Teljesítmény
Visegrádon, nagy plénum előtt, egy rendhagyó program keretében mutatta be a KWS legújabb gyöngyszemét a KWS 2482-t.
Új eszközzel bővül a vidékfejlesztés eszköztára a 2020-ig tartó programozási időszakban. Az Európai Innovációs Partnerség révén szervezett módon és újult erővel tud a vidékfejlesztés és az agrárium is hozzájárulni az EU kutatási és innovációs célkitűzéseihez. A termelők és a kutatók közötti kapcsolat erősítése révén gyakorlat- orientált fejlesztésekre és kutatásokra nyílik mód.
Magyarország gazdasági növekedése szempontjából az innováció stratégiai terület. A tudásalapú, innovációra építő, versenyképes gazdaság megteremtése vidéki térségeink fejlődése szempontjából is létfontosságú. A gazdasági hasznok mellett az innováció társadalomfejlődést, átalakulást befolyásoló szerepe is meghatározó. A cikk az Agrárgazdasági Kutató Intézetben lezajlott kutatás (Biró et al. 2013) alapján az innováció agrár- és vidékfejlesztési kapcsolatainak bemutatására, valamint az ágazatban rejlő innovációs lehetőségek áttekintésére irányul.
TERMÕKÉPESSÉG - VÍZLEADÁS - STRESSZTÛRÉS
A teljes mértékben magyar tulajdonban lévő, az egyedi műtrágyák piacvezető gyártójaként ismertté vált Fertilia Kft.-t működésének 22 éve alatt az innovatív, korszerű technológiai megoldások folyamatos keresése és azok piacra történő bevezetése jellemezte, Partnereink magas szintű kiszolgálása tükrében.
A mezõgazdasági termelés eredményességét az idõjárás alakulása alapvetõen meghatározza. Ez a megállapítás különösen helytálló napjaink repcetermesztésére. Mivel idõjárásunkat befolyásolni nem tudjuk, ezért a termesztés sikere érdekében technológiánk fejlesztése jelentheti az egyik utat a termésbiztonság és a jövedelmezõség növelése felé. A siker másik kulcsa a tapasztalatokon alapuló fajtaválasztás lehet.
2011. Szeptember 20, Enying2011. Szeptember 23, Biharkeresztes
Látogatóban a BASF központban
A 2008. évi Agrár Innovációs Díjat az IKR Zrt. a „Precíziós gazdálkodási rendszer” pályázatával nyerte el, így hivatalosan cégünket a Magyar Innovációs Klub tagja közé sorolhatjuk.
A hibridnemesítés eredményeként jelentkezõ heterózis hatás tudományosan igazolt tény.
A jelenleg felvázolható trendek szerint a káposztarepce piaci helyzete az Európai Unióban továbbra is kedvezõnek, stabilnak ítélhetõ meg.
A hibridnemesítés eredményeként jelentkezõ heterózis hatás tudományosan igazolt tény. A hibrid növények – kukorica, napraforgó vagy akár repce – a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezõtlen elõvetemény stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlõ genetikai potenciál realizálására.
A csúcstechnika alkalmazása az agrárium fejlődésének is egyik meghatározó tényezője, így mindenképpen indokolt az ilyen jellegű monstre találkozók nagyszabású menedzselése. Kiemelkedő jelentőségűnek számít ezek sorában a Hannoverben kétévenlént megrendezett Agritechnika szakkiállítás. A fõszervezõ DLG (Német Mezõgazdasági Társaság) a közelmúltban nemzetközi sajtótájékoztató keretében hívta fel a média figyelmét az eseményre. Sokoldalú programján tizenhárom ország képviseletében közel negyven újságíró vett részt.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
EGY SIKERES VÁLLALAT SZÁMÁRA ELENGEDHETELEN A FOLYAMATOS FEJLŐDÉS, ÚJ PIACOK MEGHÓDÍTÁSA, INNOVATÍV TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE. MÉG A VILÁG VEZETŐ VEGYIPARI VÁLLALATA IS AZON DOLGOZIK NAP MINT NAP, HOGY MÉG TÖBBET NYÚJTHASSON ÜGYFELEI SZÁMÁRA.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal, ugyanakkor példátlan lehetőségekkel is szembesül. A vidéki innováció az egyik legégetőbb téma a falusi konyhaasztaloknál és az Európai Bizottság brüsszeli irodáiban egyaránt. Az innováció vidéken nemcsak az új termékek és szolgáltatások átvételéről, hanem a közös gondolkodásról is szól. A résztvevők együtt dolgoznak, hogy megoldást találjanak a kihívásokra. A sikeres partnerségek a vidéki innováción keresztül használják ki a felmerülő új lehetőségeket.
A hazai agrárkutatás 2014-ben került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá, és azóta is a szóban forgó ernyőszervezet működteti Magyarországon az ágazati kutatóintézeteket és a területhez szorosan kapcsolódó kutató munkát végző gazdasági társaságokat – mondta a NAIK főigazgatója az Agro Naplónak.
A budapesti PREGA 2019 Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai konferencián tartottak gyakorló termelők részvételével kerekasztal-beszélgetést a precíziós gazdálkodás következő szintjéről.
Globálisan – és így Magyarországon is – technológiai forradalom zajlik, amihez hazánknak igazodni, alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság ugyanis a most zajló változások révén csúcstechnológiai ágazattá vált – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szeptember elején a Sumi Agro Hungary Kft. XIX. – szokásos, éves – Kalászos Gabona Fórumán Visegrádon.
„A gazdálkodók, a szabályozók és a fogyasztók körében világszerte egyre nagyobb az igény arra, hogy a BASF értéket teremtsen a társadalom számára” – mondta október végén Saori Dubourg, az Ügyvezető Igazgatók Tanácsának tagja a BASF Mezőgazdasági Innovációs Központjában rendezett tőkepiaci napon a belgiumi Gentben.
Ahhoz, hogy egy vállalat a mai világban sikereket érhessen el, elengedhetetlen tényező a termékének vagy szolgáltatásának teljes körű ismerete. Nincs ez másképp az RAGT Vetőmag Kft.-nél sem. Sikerünk kulcsa a hibrideinkben való magabiztosság, melyet azok kereskedelmi forgalomba való kihelyezése előtt komoly befektetés és még komolyabb fejlesztői munka előz meg.
Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot, mivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.
A hosszútávon fenntartható korszerű és versenyképes mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése az általános digitalizáció. Az intelligens gépek átalakítják a termelési folyamatot és megváltoztatják gépesítésről alkotott eddigi képet, újra kell értelmeznünk az ember-gép kapcsolatát. Nem mellékesen felvetik a szakember utánpótlás kérdését is, hiszen az „okos technológia” felkészült és minőségileg új kompetenciákkal rendelkező szakembereket igényel. Ikerinterjúnk e havi számában a témákat érintően Dr. Szabó István egyetemi tanár és Horváth János az AGCO Corporation menedzsere válaszol kérdéseinkre.
A Malagrow Kft. az idén megrendezte első országos gazdasági konferenciáját, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogy: Tényleg zöldebb a szomszéd kertje?
Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is. A hét második felében tovább hűl az idő, a hétvégén és hétfőn a legtöbb helyen napközben sem melegszik fagypont fölé a levegő, keddtől azonban enyhülés kezdődik. forrás: omsz.hu
Növényvédő szer vásárlási, forgalmazási és felhasználási engedélyek
