A hazai agrártámogatási rendszer egyik legfontosabb alappillére a termeléshez kötött támogatások jogcímcsoportja. Ez ugyanis a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozás típusa.
A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.
Az új Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási időszaka január 1-jén elindult. Az új szabályok tartalmát a gazdálkodók már megismerhették. A részletek a társadalmi egyeztetést követően válnak véglegessé.
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartási támogatások kifizetése. A támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt.
Közel 20 részes videósorozatot indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az új Közös Agrárpolitikáról (KAP).
A Közös Agrárpolitikában megjelenő számos újdonság között meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőségű a tagállami mozgástér keretében kialakítható termeléshez kötött támogatások rendszere.
A juhágazat és tejelő szarvasmarhatartók termeléshez kötött támogatásaiban összesen 11 milliárd forint értékben történik kifizetés
Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat – tájékoztatott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Megnyílt április 6-án az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása – közölte az Agrárminisztérium (AM) az Agro Naplóval.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács legutóbbi ülésén az uniós mezőgazdasági miniszterek egyetértettek abban, hogy további tárgyalások szükségesek az új közös agrárpolitika (KAP) részletszabályairól. Arról pedig csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet megalapozott döntést hozni – fogalmaztak.
A nitrátjelentésre kötelezett gazdálkodók 2018. év március 31. napjáig ügyfélkapun keresztül adhatják be a 2017. évre vonatkozó nitrátjelentésüket. A 2017. évben a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítésének igénylése 2018. év január 20. napjától lehetséges.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Bár már számos termelő el is felejtette az idei kérelembeadási folyamatot, mostanra megismerhetővé váltak az eredmények és ezek alapján néhány tanulság is levonható. Fő szabály szerint az előző évi trendek nem változtak, de némi módosulás éreztette a hatását. A következőkben ezek összefoglalására kerül sor.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
Sok gazdálkodó esetében tapasztalunk olyan hibát, ami miatt az állatalapú termeléshez kötött támogatást részben vagy egészben szankcionálja az Államkincstár. Az általunk tapasztalt leggyakoribb hibákat összesítettük és emeltük ki vastagon az alábbi cikkben.
Idén is kiemelt figyelmet kapott a támogatások igénylésének menete. Noha már szinte rutinszerűnek mondható a beadás, azért nagy figyelemmel kellett kitölteni az elektronikus felület mezőit, hiszen jelentős következménnyel, forrásvesztéssel járhat a figyelmetlenség. De milyen főbb sajátosságokat és trendeket lehet kiolvasni az idei számokból? Az alábbiakban ennek a kifejtésére kerül sor.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
A korábbi években megszokott gyakorlat szerint idén is eljött az egységes kérelem beadási időszaka. Ami akár unalmas és egyszerű is lehet, de a körülöttünk zajló vészhelyzet miatt mindenképpen indokolt különösen körültekintően eljárni.
2023-tól jelentősen növekedni fog a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás – közel 100.000 Ft/ha támogatásra számíthatnak a termelők. Ebben óriási szerepe volt a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek, ennek apropóján az egyesület elnökével, Vadász Attilával és alelnökével, Bányai Tiborral beszélgettem.
Befejeződött az egységes kérelmek beadási folyamata, amely több tekintetben is sajátságos volt. Az eredmények alapján viszont látható, hogy a termelők többsége számára nem okozott jelentős nehézséget az idei beadás.
Figyelem! 2024-től szigorodnak a gazdálkodók számára a területalapú támogatások szabályai
