A Nemzeti Zsűri döntése alapján, a közszférában működő szervezetek minőség-innovációi kategóriában az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) ProPlanta Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanácsadási Rendszere nemzeti díjnyertes lett, és jogot szerzett a nemzetközi pályázaton való részvételre – közölte az ATK internetes híroldala.
Életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodás szabályozása annak köszönhetően, hogy a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik, így a gazdák termelési feltételei ezzel is tovább javulnak – közölte az agrártárca lapunkkal.
Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára a legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg, de ennek teljesítéséhez a nitrátrendelet módosítása szükséges, amihez az Európai Bizottság (EB) további kutatási eredményeket kért – jelezte a köztestület legfrissebb tájékoztatásában.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a 150 éves NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a „A TRÁGYA RENESZÁNSZA” című jubileumi konferenciára és az azt követő hagyományos TRAKTORBEÁLLÁSRA.
Az érintett gazdálkodóknak április 1-ig teljesíteniük kell a trágyázásra, trágyafelhasználásra vonatkozó adatszolgáltatást – hívta fel a figyelmet az agrárkamara.
A trágyázási tilalmi időszak február 15-én ér véget, ugyanakkor a termésnövelő anyagok kijuttatása továbbra is az időjárástól függ – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Idén az időjárás kedvezett az őszi földmunkáknak, így a legtöbb helyen már a vetésen is túlvannak a termelők, de azért érdemes észben tartani: a nitrátérzékeny és akg-s területeken október végétől február 15-ig tilos a trágyázás.
Bár véget ért a hivatalos trágyázási tilalmi időszak a nitrátérzékeny területeken, ugyanakkor az időjárás miatt továbbra sem szabad a termésnövelő anyagokat kijuttatni – figyelmeztetett a nak.hu.
A koncentrált állattartás egyik legnagyobb gondja a nagy mennyiségű trágya tárolása és hasznosítása. E két feladatot úgy kell megoldani, hogy a keletkező trágya ne fertőzze a talajvizet, ne terjesszen kórokozókat és gyommagvakat, kellemetlen szagával ne szennyezze a környezetét.
A szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági felhasználása a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartó, engedélyhez kötött tevékenység – írja a nak.hu. Az engedélyt az I. fokú talajvédelmi hatóság adja ki, akik a megyei kormányhivatal járási hivatalához tartoznak.
2015-ös évben megkezdődnek Magyarországon az Európai Unió 2014-2020. költségvetésének a Közös Agrár Politikával kapcsolatos kifizetései. Ezzel egyidőben életbe lépnek azok a jogszabályok, amik meghatározzák a magyarországi gazdálkodás egyre szigorodó követelményeit, amelyek eddig nem tapasztalt kihívást jelenthetnek a termelők részére. A Dow Agrosciences Hungary Kft., jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a Magyar Termelők hatékonyan eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
A 2014. évben rekord szintű termést takarítottak be a világban kukoricából. Ez a termésmennyiség váratlanul a mélybe lökte a kukorica elmúlt években stabilan magas árát, mely az előző évhez képest 1/3-val csökkent. A jelenlegi kilátások alapján az árak jelentős visszaerősödése nem is várható a közeljövőben, mivel nem csak a hazai, de a világszintű kukorica készletek is magasak. A termesztési költségek hasonló szintű mérséklődésére viszont nem számíthatunk. Ilyen körülmények között ismét aktuális kérdés, hogyan tudjuk megtartani vagy javítani kukoricatermesztésünknek az elmúlt években viszonylag könnyen elérhető jó jövedelmezőségét? Például úgy, hogy megalapozott döntést hozunk a felhasznált input anyagok vonatkozásában!
A BOREALIS L.A.T Közép-Európa vezető mű- trágyagyártó és -kereskedő vállalata jogelődeit is beleértve több mint 70 éve van jelen a műtrágyapiacon, ásványi alapú műtrágyák és technikai nitrogéntermékek kereskedelmére szakosodva. Összesen 11 országban több mint 300 alkalmazottal az L.A.T cégcsoport évente 5,2 millió tonna műtrágya és technikai nitrogéntermék értékesítésével törekszik európai vezetői pozícióra. Sajtótájékoztató keretében – az AGROmashEXPO-val egy időpontban – mutatták be a szakmai közönségnek a tápanyag-utánpótlás tervezését segítő új eszközt, az N-Pilot®-ot.
Mindannyiunk előtt ismert a nagy visszhangot kiváltó Európai Bizottság 2013. május 24-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentősen szabályozta és redukálta az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. A szabályozás következtében gyakorlatilag megszűnt a napraforgó, a kukorica és az őszi káposztarepce vetőmagok rovarölő szeres csávázása és ezen túlmenően csökkent a felhasználható talajfertőtlenítő mikrogranulátumok száma is. Ezen növényvédelmi hiányosság következtében 2015-ben is komoly növényvédelmi problémákra számíthatunk az eddig jelentéktelen mértékben tapasztalt kártevő fajok erőteljes fellépése miatt.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élő kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát. A szárazföldi növények megjelenésével differenciálódtak ezek a funkciók, de a föld feletti növényi részeknek is megmaradt a tápanyag- és vízfelvevő képessége. A levél- trágyázás hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben.
Cégünk a Jó Gazda Program keretében évek óta foglalkozik helyspecifikus gazdálkodással és Sileno és N-micro márkanéven speciális mikroelemes műtrágyák gyártásával. Az előző lapszámban ezen a szakterületen elismert szakemberektől, egyetemi tanároktól olvashattunk nagyon hasznos véleményeket a tápanyag-gazdálkodás elméletéről és gyakorlatáról. Vállalkozásunk tevékenysége viszont a tápanyag-utánpótlás három olyan kérdéskörére ad választ, amelyeket a nyilatkozók nem tárgyaltak részletesen pedig a jövő szempontjából fontosak.
Új, mikrobiológiai lombtrágya, amitől a növény stresszmentesen fejlődik és többet terem
Műtrágyadózisok az intenzív növénytermesztésben A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása címen futó, kéthavi rendszerességgel jelentkező sorozatunk 2014-ben részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. A sorozat első cikke a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyalta, most pedig ennek folytatásaként – és egyúttal felvezetve a témával kapcsolatos körkérdést – a műtrágyadózisok meghatározásával foglalkozunk.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Kérjen talajértékelést és javaslatot szaktanácsadónktól! Telefonszámát keresse közvetlen a http://www.hu.timacagro.com/ertekesitesi-teruelet/szaktanacsadok.html linken. Vagy hívja központi telefonszámunkat: +36 23 889 719.
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt az õsz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Sok gazdának okozott gondot a rendkívüli õszi szárazság, szép számmal vannak, akik nem tudták elvégezni az õszi szántást, így elmaradt az õszi alaptrágyázás, azaz a foszfor, a kálium kijuttatása. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e, lehet-e tavasszal a zöldségfélék alá az említett tápanyagokat még kijuttatni, okozunk-e kárt, rontjuk-e a csírázást, van-e még hatása az ilyenkor adott foszfornak és káliumnak.
A búza termesztéstechnológiájának legfontosabb kérdéseirõl már sokat és sokszor írtunk, nem véletlenül, hiszen legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényezõ befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, mennyit aratunk a következõ nyáron. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.
Talajaink termõképességét nagymértékben meghatározza a talaj biológiai aktivitása. A talajban élõ mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így optimális feltételeket teremtve a termesztett növények számára.
A jövedelmezõ, minõségi búzatermesztés csak nitrogén mûtrágya használatával hosszú távon nem képzelhetõ el. Lehetnek olyan évjáratok, fõleg tápanyaggal jól ellátott talajokon, ahol ideig-óráig ez a stratégia is kifizetõdõ lehet. A növényeknek azonban nem csak nitrogénre van szüksége, zavartalan mûködésükhöz 12 féle ásványi tápelemet igényelnek. Ezeknek a tápelemeknek más-más szerepe van, így egymással nem helyettesíthetõk.
A magas malomipari minõségû búza elõállítása folyamán a nitrogéntrágyázás nem csak a termésmennyiség szempontjából fontos, hanem nagyban hozzájárul a kívánt minõség eléréséhez is.
A talaj termõképességének megõrzéséhez, az optimális termésmennyiség és minõség eléréséhez nélkülözhetetlen az okszerû trágyázás. Ehhez a talaj tápanyag-szolgáltató képességének felmérése, növényélettani ismeretek, a termesztés körülményeinek számbavétele szükséges. Mindezek analízisével készülhet trágyázási javaslat. Cikkünk betekintést nyújt a trágyázási szaktanácsadás munkafolyamataiba.
Az elmúlt napokban zárta kapuit a Szõlészet Pincészet kiállítás, mely 2010.01.27-30. között az Agro + Mashexpo-val párhuzamosan került megrendezésre. A kiállításon a termelõkkel folytatott beszélgetések tanulságaiból adunk közre néhányat.
A növények számára nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket makro- és mikrotápelemekre osztjuk fel. Makrotápelemeknek – melyek a növényi szárazanyagban 0,01%-ot meghaladó mennyiségben találhatók – a következõ növényi tápelemeket tekintjük: N, P, K, Ca, Mg, S. Makrotápelemekbõl viszonylag nagy mennyiségre van szükségük a növényeknek, a mikrotápelemekbõl viszont már sokkal kevesebbre.
A fejtrágyázás meghatározó az õszi vetésû szántóföldi kultúrák termesztése során abban az esetben is, amikor az alaptrágyázással a termelési ciklushoz szükséges foszfor és kálium kijuttatásra került. Az elmaradt vagy nem elégséges alaptrágyázáskor a fejtrágyázás szerepe megnõ, helyes megválasztásával a várható jövedelemkiesést mérsékelhetjük.
Magyarországon a XIX. sz. közepén még ugaros földmûvelési rendszer és az ennek megfelelõ termelõeszközök használata volt általános.
Szakszerû talajmintavétel + Innovációs Nagydíjas trágyázási szaktanácsadási rendszer = maximális jövedelem a gazdának
A legfontosabb tudnivalók
Az elmúlt években a dinnyetermõ felület 5000 és 10000 ha között ingadozott, 2007-ben az elõzõ évhez képest újra emelkedett, és meghaladta a 7000 ha-t.
Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetõk, 5%-ig terjedõ többlet szemterméssel reagálnak a keserûsó-oldat permetre, esetenként 8% terméstöbblet is elérhetõ.
Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelem pótlást.
A repceolajnak a hagyományos felhasználási területek mellett az alternatív energiaforrásként való felhasználása is egyre nõ.
Ha csak a termesztési adatokat figyelnénk azt is gondolhatnánk, hogy Magyarországon a burgonyafogyasztás megszûnõben van, tekintettel arra, hogy jelenleg az 1960-as évek termõfelületének tizedén (25 000 ha) termelnek burgonyát.
A szántóföldi növénytermesztésben a gyomnövények felszaporodását a terméscsökkentõ tényezõkhöz soroljuk.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
Az évelõ pillangósok és füves társításaik egyrésze a szántóföldi tömegtakarmány termesztésben és a talajtermékenység fenntartásában fontos.
A kora tavaszi foszformûtrágyázás NPK-mûtrágyák felhasználásával többlethozamot eredményezhet a tradicionális P-trágyázással szemben.
A növények táplálkozásában közel húsz tápelem vesz részt, amelyet csoportosíthatunk a növényekre gyakorolt hatásuk alapján (vegetatív növekedést elõsegítõ, generatív hatást kiváltók stb.), a növényen belüli mozgásuk szerint (reutilizálhatók és nem átépülõk) kémiai tulajdonságaik alapján (fémes és nem fémes elemek, egy- és kétvegyértékûek stb.) vagy a növényi szervezetben elõforduló mennyiségüktõl függõen (makro-, mezo- és mikroelemek). Ez utóbbi csoportosítás tekintetében igen nagy az eltérés, nagyságrendekkel több vagy kevesebb lehet egy-egy táplálkozást szolgáló elembõl a növény szervezetében (táblázat).
A búza termelõi ára az elmúlt szezonban nem volt kielégítõ. A nem megfelelõ nyersfehérje-tartalom gyakran további árcsökkenést eredményezett a búzaárakban.
Már a régi szerzõk – köztük Cserháti is –, kifejezetten „zsaroló” növénynek tartották, a napraforgót és ezzel a növény kitûnõ tápanyag- és vízfelvevõ képességére is utaltak. A jó tápanyagfelvevõ-képesség mellett, (illetve annak ellenére) ki kell emelnünk, hogy a napraforgóval végzett trágyázási kísérletek az esetek többségében nagyon rossz trágyareakcióról árulkodnak.
A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények talajra gyakorolt jótékony hatásáról, amely hatás a terméseredmények növekedésében egyértelmûen jelentkezett.
A hazai publikált tartamkísérletek adatbázisán kapott összefüggésekre alapozva költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszert hoztunk létre. A számítógépes szaktanácsadási rendszerrel segítséget kívánunk nyújtani a növénytermesztõ szakembereknek a rendelkezésükre álló tápanyagforrások ésszerû és gazdaságos felhasználásához. A 30 legfontosabb szántóföldi növényünk új trágyázási szaktanácsadási rendszerét az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, és az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár szakemberei dolgozták ki. A 38 legfontosabb szántóföldi zöldségnövény új, környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerét a Budapesti Corvinus Egyetem KTK Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék (növényblokk), valamint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, és az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár (talajblokk) vezetésével egy 10 tagú konzorcium 2003/2004-ben dolgozta ki.
Az elmúlt években egyre gyakrabban volt megfigyelhetõ a támrendszeres paradicsomon vagy az uborkán az alsó és középtáji levelek sárgulása.
Az egyes növényi részek – elsõsorban a levelek – ásványianyag tartalmának vizsgálata alkalmas lehet a növények tápanyagfelvételének tanulmányozására is. Ez a gyümölcsfák esetén is használható módszer, noha azt figyelembe kell venni, hogy a fás növények többéves részeibõl (tartalékból) átmenetileg jelentõs mennyiség mobilizálódhat. Ugyanakkor hosszabb távon e szövetekben (a relatív vagy átmeneti hiány megszûntével) visszaáll a stabil koncentráció.
A 3,5 tonnányi napraforgómag 100 kg N-t tartalmaz. A szárban ugyanennyi nitrogén található. A mag ezenfelül 60 kg foszfátot és 80 kg kálit vesz fel.
A gyep nem más, mint a különbözõ évelõ növényfajokból (fûkeverékek, pillangósok és egyéb takarmányozás szempontjából értékes növényfajok, pl. vadontermõ gyógynövények) létrejött, vagy mesterségesen kialakított növénytársulás, mely a talaj – növény - és a legelõ állat bonyolult egymásra hatása, kölcsönhatása következtében a folyamatos változás állapotában van.
A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.
Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok változatosságában rejlik. A termõhelyi adottságok figyelembe vétele nélkül nem lehet sikeres gazdálkodást folytatni, mivel ezek alapvetõen meghatározzák a mezõgazdasági termelés lehetõségeit és egyben korlátait.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
A zöldségtermesztésben és általában a kertészeti kultúrákban a környezeti tényezõk szabályozásával jobban tudjuk a növényi táplálkozást irányítani, mint a szántóföldi növények esetében. Ennek ellenére mégis gyakoriak a talaj rossz tápanyag-ellátottságából (abszolút tápanyaghiány) és a kedvezõtlen környezeti tényezõkbõl adódó, valamint a belsõ, növényi okokra visszavezethetõ tápanyag-ellátási zavarok, amikor van elegendõ tápanyag a talajban, csak azt a növény nem tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány). Míg a talajban jelentkezõ tápanyaghiányt hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és mûtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetékben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag adagolás, más néven lombtrágyázás. Ökológiai, környezetvédelmi, és ökonómiai okok miatt, stratégiának elsõ sorban a zavaró tényezõk megszüntetését (megelõzését) kell tekinteni, és csak abban az esetben jöhet számításba a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a zavaró okok megszüntetése nagyon lassú, költséges, vagy éppen megoldhatatlan.
Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.
Debreczeni Béláné, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A gyakorlatban ritkán fordul elõ, hogy a növények táplálkozásához szükséges elemek kielégítõ mennyiségben, felvehetõ(oldható) formában és a szükséges arányban állnak rendelkezésre a termesztés céljára rendelkezésre álló termõtalajban.
A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ termesztési technológiával - terület egységre vetítve - kiemelkedõen magas termés elérésére képes. Genetikai potenciálja meghaladja a 100 t/ha gumótermést. Több országban - mint pl. USA Washington Állama, Skócia, Hollandia - üzemi viszonyok között is 80 t/ha feletti terméseket takarítanak be. A burgonya növény sajátos morfológiai és anatómiai sajátosságaiból adódóan - mint a korlátozott gyökér kiterjedése és a gyökerek alacsony szívóereje stb. - csak akkor képes genetikailag meghatározott nagy teljesítménye kifejtésére, ha a tenyészidõszak alatt mindenkori igényének megfelelõen, felvehetõ formában rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, aránya, összetétele, hatóanyaguk formája, a kijuttatás ideje és módja a termésmennyiség mellett nagymértékben befolyásolja a gumók minõségét és beltartalmi értékét, ezért tápanyagellátása megkülönböztetett figyelmet igényel.
A koncentrált állattartás egyik legnagyobb gondja a nagy mennyiségű trágya tárolása és hasznosítása. E két feladatot úgy kell megoldani, hogy a keletkező trágya ne fertőzze a talajvizet, ne terjesszen kórokozókat és gyommagvakat, kellemetlen szagával ne szennyezze a környezetét.
A nitrogén létszükséglet a növények számára, azonban annak túlzott mennyisége a talajban káros lehet a környezetre és az emberek egészségére is. Ezért az Európai Unió a Nitrát Irányelv keretében szabályozza a szennyezések elkerülése érdekében teendő intézkedéseket.
Már lehet pályázni a 2024. évi Föld- és Talajgazdálkodási Díjra
