Hírek > Gazdaság 2023.09.20.
Lótartók, figyelem! Újra támad itthon a nyugat-nílusi láz

Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma.
Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma.
Régóta és egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók megjelenése számos településünk belterületén, hiszen a nagytestű vadállatok félelmet keltenek és gyakran kárt okoznak a rendezett környezetben.
Ahogy arról az elmúlt napok híradásaiból mindenki tájékozódhatott, a világban jelenleg egy új koronavírus (2019-nCoV) okoz járványt. Nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szeretnénk szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A cikk megírására a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) Virológiai Kutatócsoportjának kiváló szakembereit, dr. Kemenesi Gábort és prof. dr. Jakab Ferencet kérte fel az mta.hu.
A Nébih aktív részvételével sikeresen lezajlott április 15-16. között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közös közszolgálati gyakorlata. A „Vírus 2019” fedőnevű gyakorlaton egy, az emberekre és az emlősökre egyaránt veszélyes járvány terjedésének megakadályozását modellezték az egyetem öt karának hallgatói.
A Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének Biotechnológiai Laboratóriumában olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a vírusfertőzött burgonya-alapanyagokból nagy hatékonysággal lehet vírusmentes szaporítóanyagot előállítani.
Egy erősen fertőző betegség szedi áldozatait a tenyésztett és vadon élő tilápia halak között, amely a világ egyik legfontosabb emberi fogyasztásra szánt hala. Bár az emberre nem veszélyes, a vírus komoly problémát jelenthet a világélelmezésben – írja a FAO közleményében.
Újabb két Bács-Kiskun megyei telepen mutattak ki madárinfluenzát, a vírus továbbterjedése érdekében mindkét helyen megkezdték az állatok leölését.
Megállítani az afrikai sertéspestis terjedését Kelet-Európában sem könnyű feladat. Azonban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a svájci Safe Food Solutions tanácsadó cég által bevezetett innovatív megelőző módszerek már éreztetik pozitív hatásukat.
Brussels, 17 November 2014 Today, the Commission adopted two emergency safeguard Decisions addressed to The Netherlands and the UK that define the areas that have been placed under stringent veterinary restrictions by those Member States, and where measures according to EU legislation are applied. The measures aim at quickly bringing the disease under control and at preventing the spread of the highly pathogenic avian influenza within the affected Member States, to other Member States and to third countries while minimising the disturbance to trade.
Tizenhárom gazdaságban, összesen 36 jószágnál mutatták ki a kéknyelv-betegség vírusát Csongrád megyében, a leölt, illetve kényszervágott állatok esetében a gazdáknak minden alkalommal állami kártalanítás jár – tájékoztatta a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője kedden az MTI-t.
Sertéshús világpiaci ára csökkent 2014 végéreMagas elhullási arányú H5N2 madárinfluenza vírus a kereskedelmi pulykaállományokban Missouri államban
Kirobbanása és azonosítása 2011 nyarán Észak-Rajna-Vesztfália területén szokatlanul elszaporodott a tejelõ tehenek körében a magas lázzal, étvágytalansággal, csökkenõ tejtermeléssel járó tünetegyüttes, majd ezek néhány nap alatt elmúlni látszódtak. A juhtelepeken pedig gyakorivá váltak a méhen belüli fejlõdési rendellenességek úgy, mint súlyos ízületi deformitások, az agy satnya fejlõdése, a gerincvelõ hiánya. Mindezekkel együtt járt a nehéz ellés, és az elégtelen méhösszehúzódások. 2011 novemberében a Friedrich-Loeffler Intézetben laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy egy vírus okozza a szimptómákat. Diagnosztikai vizsgálatokkal kizárták a kéknyelv-,
Fogyasztható a magyar sertéshús a világszerte számos országban megjelent úgynevezett sertés- vagy más néven új influenzának nevezett megbetegedések ellenére is, noha sokan attól tartottak, hogy a sertésinfluenza kórokozója a sertéshússal is terjed.
Magyarország a napraforgó termésátlagok és a mag olajtartalma tekintetében világviszonylatban az elsõk között szerepel.
Újabban olyan faktorokat tesztelnek, amelyek lehetséges beindítói egy láncreakciónak – amely azután fiatal sertések úgynevezett sorvadásos, az angol nyelvterületen PMWS elnevezésként elterjedt – betegségéhez vezet.
A termesztett gabonafélék betegségeit okozó kórokozók között jelentõs számban (közel 50) találhatók a gabona patogén vírusok. Hazai búza, durum búza, árpa, rozs, tritikálé és zab vetéseinket károsító vírusok közül a jelentõsebbeket az 1. táblázatban gyûjtve mutatjuk be.
II. A sertés dermatitis nephropathia syndromája (PDNS) A korábbi, 8. számban tájékoztattuk az olvasókat a választott malacok circovírusok okozta sorvadásának (a PMWS-nek) hazai elõfordulásáról, a kórkép jellegzetes klinikai tüneteirõl és kórtani elváltozásairól. A jelen közleményben a circovírusok okozta másik kórkép (a sertések dermatitis nephropathia syndroma – PDNS) jellegzetességeit ismertetjük.
Sertésekbõl circovírusokat közel 30 éve már kimutattak szövettenyésztésre használt PK-15-ös sertésvese sejttenyészetbõl. A megbetegedést elõször 1991-ben írták le Kanadában. A porcine circovírusok (PCV) antigénszerkezetileg és genetikai tulajdonságait tekintve 2 csoportra oszthatók (PCV-I és PCV-II). A két víruscsoport PCR módszerrel elkülöníthetõ. A circovírusok nagymértékû ellenálló képességgel rendelkeznek. A PCV-I megbetegedést nem okoz. A PCV-II két kórkép jelentkezésével hozható összefüggésbe. A választott malacok circovírus okozta sorvadása (postweaning multisystemic wasting syndrome – PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia syndromája (porcine dermatitis nephropathia syndrome – PDNS). A PCV-II okozta kórképek 1999. óta Magyarországon is elõfordulnak.
Magyarországon a burgonyatermesztés legjelentõsebb problémája a vírusok által okozott terméscsökkenés. A burgonya több mint 30 vírussal fertõzhetõ, melyek közül hazánkban a burgonya levélsodródás, Y-, A-, X-, M- és S-vírusok rendszeres elõfordulásával számolunk. A felsorolt vírusok közül járványos megbetegedést a burgonya levélsodródás és a burgonya Y-vírusok okoznak, ezért a dolgozatban ezekkel a vírusokkal foglalkozunk. Vegetatív szaporításából adódóan a burgonya a vírusokat csaknem mindig átviszi a következõ generációba, ezért a fertõzés erõssége évrõl-évre növekszik. A vírusfertõzés által kiváltott tünetegyüttest és terméscsökkenést vírusos leromlásnak nevezzük, amely vírusfogékony fajták esetében egyik évrõl a másikra 25-30 %-os terméscsökkenést is okozhat. Ez a leromlás az elsõdleges oka annak, hogy a hazai 15-18 t/hektáros termésátlag az Európai Uniós országok átlagának (35 t/ha) felét is alig éri el.