Mi egy vízgazdálkodási társulat feladata

A vízgazdálkodási társulatok olyan szerveződések, melyek a 1995. évi LVII. törvény
IX fejezet 35. § szerint, közhasznú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhatnak létre, továbbá azokhoz kapcsolatos talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhetnek, és az alapszabályában meghatározott közfeladataikat elősegítő vállalkozási tevékenységet folytathatnak.

Tehát egy vízgazdálkodási társulat működtethet akár belvízelvezető műveket, emellett a csapadék vízelvezető csatornák rendben tartását is végzi, továbbá szivattyútelepeket is hozhat létre és működtethet. Ez azért fontos, hogy akik tagként szerepelnek egy ilyen társulatban, ne kelljen a belvíz okozta károk miatt aggódniuk a csapadékos években.

A társulat tagjai

A társulat tagjai azon természetes, jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek, akik az adott érdekeltségi területen ingatlannal rendelkeznek, vagy ingatlant egyéb jogcímen használnak.

Természetesen ehhez közös megegyezés, illetve Szervezeti és Működési Szabályzat szükséges, melyben a már fent említett törvény által meghatározott elemeknek szerepelni kell.

Ebből az következik, hogy egy ilyen társulat nincs állami vagy magán kézben. A fentebb említett tagok hozzák létre, és a belőlük összeállt küldöttgyűlés hozza a döntéseit. De emellett állami tulajdonú közműveket kezelhetnek.

Finanszírozás

Az idei év nekik is komoly problémákat okozott, mivel az éves átlag 550 milliméter csapadék idén már augusztus 24-éig lehullott, jelentős mennyiségű belvizet eredményezve. Az ez elleni védekezés pedig óriási összegeket emésztett fel.

Hazánk legnagyobb ilyen szerveződése a Berettyói Vízgazdálkodási Társulat (BVT). Egy átlagos évben a szervezet 10 és 20 millió forint között költ védekezésre, az idén ez már meghaladta a 88 millió forintot, és még nincs vége az évnek. Ez ennek a cégnek még nagyjából kigazdálkodható, mivel 53 ezer taggal bír, melyek társulati hozzájárulásával elegendő tőkéjük van. Egyébként a BVT közel 250 ezer hektárról gondoskodik 12 szivattyútelepével és több mint 1800 kilométeres belvízelvezető művével.

A kisebb társulatok viszont komoly gondok elé néznek, mivel nem számlálnak ennyi tagot, így a bevételük is csekélyebb, ellenben a belvíz hasonló mértékben sújtja őket. Ezért ezek a cégek állami hitelek felvételével próbálják megoldani a védekezést.

A dolgukat az sem könnyíti, hogy az idei évtől a tagok már nem kötelesek tagsági hozzájárulást fizetni, így a társulatok valószínűleg nem bírják fenntartani tevékenységüket és megszűnnek.

Az állam sajnos közel fél évtizede semmivel nem támogatja a társulatokat, holott az eddigi tagsági befizetések is csupán egyharmadát fedezték az egyébként állami tulajdonban lévő védművek fenntartásának.

A cégek egyetlen esélye, ha EU-s pályázatokat próbálnak nyerni. A BVT idén 110 millió forint elbírálására vár. Ha az unió támogatja a védekező cégeket, akkor a befolyt tagsági pénzeket, melyek ugyan már nem kötelezőek, de fizethetők, belvíz elleni védekezés helyett fejlesztésekre is el lehetne költeni, ezzel is csökkentve az éves kiadásokat.