A Nemzetközi Gyapottanácsadó Bizottság (ICAC) elemzése volt az utolsó nagy nemzetközi szervezet által kiadott figyelmeztetés az árkilengésekkel kapcsolatban. Az ICAC szerint extrém szinteket öltött már az árváltozás mértéke, amekkorára utoljára 24 éve volt példa. Hazánkban a búza drágulása miatt a pékek, a takarmányárak emelkedésére hivatkozva pedig a különféle állattartók - baromfitól a sertésig - szervezetei is áremelés szükségességére hívták fel a figyelmet.
Ezzel szemben a A Chicagói Árutőzsdén (CME) vaj határidős ára közel egy hónapja változatlan, igaz rekord szinten, fontonként 2,1 dolláron állapodott meg. Egy tejtermelőket tömörítő szervezet, a Milk Producers Council szerint beragadtak az árak: immár 20 egymást követő kereskedési napon keresztül nem történt semmi a piacon.
A stabilitás azért is meglepő, mert a legfrissebb adatok alapján az Egyesült Államokban 25 millió fonttal több vajat termeltek decemberben, 13 millió tonnával pedig a forgalom is bővült, beleértve az exportot is. Ennek ellenére a raktárakban december végén mintegy 49 millió fonttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban - állítja a Milk Producers Council - melyet elsősorban azzal magyaráznak, hogy számos országban a tejtermelők vaj helyett egyéb termékek előállításában érdekeltek.
A legnagyobb exportőrök Új-Zélandtól Európáig inkább sajtot, illetve tejport állítanak elő, a korábbi évek keresletnövekedésére reagálva. A teljes tejpor ára átlagosan 7,2 százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónapban a világ legnagyobb tejtermékeket exportáló vállalata, a Fonterra online aukcióin, mely megközelítette a tonnánkénti 4 ezer dolláros árat.
Az áremelkedést elsősorban az új-zélandi kedvezőtlen időjárással, és az európai és amerikai termelésben mutatkozó fennakadásokkal magyarázzák a szakértők, melynek következtében idén akár 2 százalékkal is csökkenhet a legnagyobb exportáló országok termelése.
Hazai helyzet
Itthon a nyerstej termelői átlagára tavaly 71,3 forint volt kilónként, amely 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi történelmi mélypontot, és 12 százalékkal marad el a 2008-as történelmi csúcstól. Decemberre az ár elérte a 80,48 forintos kilónkénti szintet. A vaj és vajkrém egy főre jutó fogyasztása stagnált, míg a fogyasztói tejé 0,6 százalékkal, a sajté, túróé 1,8 %-kal, a savanyított tejtermékeké pedig 3,1 százalékkal csökkent - a KSH adatai szerint.
A hazai termelők és kereskedők nyerstej kivitele 14 százalékkal, a feldolgozóké 17 százalékkal nőtt decemberben, egy hónap alatt, miközben a nyerstej nyugat-európai azonnali (spot) ára csökkent - derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzéséből.
A nyerstej hazai felvásárlása 10 százalékkal csökkent tavaly, miközben a teljes nyerstej kivitele 2 százalékkal nőtt. Kiviteli ára 20 százalékkal volt magasabb, mint 2009-ben, és 11 százalékkal haladta meg a hazai árszintet.
Tavaly a vaj és vajkrémek értékesítésének 2007 óta tartó növekedése megállt, melyet elsősorban a vaj árának 8 százalékos, a vajkrémek 3 százalékos emelkedése magyaráz. Egy főre jutó fogyasztásuk 2009-ben nem változott az előző évihez képest -a KSH adatai szerint - az EU átlagától még mindig 74 százalékkal marad el. Hazánknál egyedül Görögországban és Spanyolországban fogyasztanak kevesebb vajat. Ennek hazai oka a nyerstej alacsony zsírtartalmában, illetve az emiatt magasabb vajárakban keresendő, mely inkább margarinfogyasztásra ösztönzi a lakosságot.
