„A talaj és a levegő minél pontosabb megismerése kulcseleme a klímaváltozás megértésének, egyúttal fontos eszköze a globális fenyegetést jelentő tendenciák lassításának, visszafordításának – mondta bevezetőjében Németh Tamás akadémikus, az MTA KÖTEB elnöke. – Adatokból mostanra nincs hiány. A talajról és a levegőről egyaránt nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű és megbízható adat áll rendelkezésünkre, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Akikre viszont a jövőben egyre nagyobb szükség lesz, azok az adatokat szintetizálni és értelmezni képes kutatók.”

Horváth László, az MTA doktora a nitrogén, illetve a nitrogénvegyületek, így például az ammónia kibocsátásával kapcsolatos ismereteket foglalta össze. Mint elmondta, az ammónia körülbelül négyötöde az emberi tevékenység, elsősorban a földművelés és állattenyésztés eredményeként kerül a levegőbe.

A talaj összetételét is megváltoztatja az egyebek mellett a legelő állatok vizeletéből származó ammónia. „Az ammónia és a belőle keletkező ammóniumion számos természeti közegre van káros hatással. Meg kell említeni az egészségügyi hatásokat, az állóvizek tápanyagdúsulását, az eutrofizációt, a talajsavasodást és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatást” – mondta Horváth László. A kutatók tudják, hogy a hőmérséklet-emelkedés nyomán a kibocsátás mértéke is növekszik. Tízfokos hőmérséklet-emelkedés esetén akár háromszor-négyszer nagyobb emisszió valószínűsíthető a mérések és modellek alapján. Horváth László elmondta: kísérletek nyomán kiderült az is, hogy a műtrágyázás után „emissziós csúcsokat” tapasztaltak a kutatók, nem műtrágyázott területeknél viszont ülepedést. Az ammóniaemisszió nagyon sok tényezőtől függ. Hatással van rá az állattartás, a legeltetés módja, a szerves trágya vagy a műtrágya alkalmazási technikája egyaránt. Az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás miatt várható hőmérséklet-emelkedés. „Az évszázad végére akár a duplájára is nőhet az ammóniakibocsátás mértéke” – figyelmeztetett Horváth László, aki szerint ennek megakadályozása érdekében egyebek mellett hatékony kutatási programokra van szükség. Az mta.hu kérdésére elmondta, a klímaváltozást az ammóniakibocsátás növekedése közvetlenül nem befolyásolja, éppen fordítva igaz: a klímaváltozás (elsősorban a hőmérséklet-emelkedés) okozhatja az ammóniakibocsátás növekedését. Pontosabban: az ammóniából keletkező ammónium-nitrát- és ammónium-szulfát-részecskéknek a negatív sugárzási kényszer miatt ugyan kismértékű hűtő hatásuk van, de ez a jótékony hatás eltörpül az ammónia növényzetre, talajra, állóvizekre, biodiverzitásra, emberi egészségre  gyakorolt káros hatása mellett.

Móring Andrea PhD, levegőkémiai szakértő egy általa kidolgozott modellt mutatott be. Ezzel három lépésben lehetséges az ammóniakibocsátás modellezése a legelő állatok vizeletéből. Első lépésként egyetlen vizeletfoltból, második lépésként a teljes legelőre kivetítve sok vizeletfoltból, harmadik lépésként pedig ennek a legelőszintű modellnek az alkalmazásával országos szinten egy levegőkémiai szállítási modell segítségével. Mérései alapján kimutatta, hogy az ammónia kibocsátása nagyon érzékeny a hőmérsékletre. Mint elmondta, a talaj, a víz és a levegő minőségét egyaránt veszélyeztető ammóniakibocsátás előrejelzése és annak sikeres kezelése érdekében elengedhetetlenül fontos az emisszió éghajlatfüggésének alapos ismerete.