Egy mezőgazdasági üzem vagy egyéni vállalkozás szempontjából hosszú évekre meghatározó döntést jelent a szárítóberendezés cseréje, illetve új beruházás esetén a megfelelő típus kiválasztása, melyhez e cikk keretén belül szeretnénk áttekintést adni, kiemelve a beruházással és később az üzemeltetéssel kapcsolatos legfontosabb szempontokat, nevezetesen:
Fenti szempontoknak leginkább a hengeres kialakítású, torony rendszerû, folyamatos üzemû, vékony (25-30 cm) termény-rétegû szárítást megvalósító berendezések a legalkalmasabbak, melyek örvendetes módon már megjelentek a magyar mezőgazdasági üzemekben, illetve a vállalkozók telephelyein.
I. Telepíthetőség:
Akár meglévő szárítóberendezés cseréjéről, vagy új telepítéséről van szó, fontos szempont a berendezések hely igénye és technológiai folyamatba illesztésének lehetőségei.
A vékony rétegû szárítást megvalósító berendezések egyszerû felépítésûek, 4-4,5 m átmérőjû alapterület szükséges telepítésükhöz, továbbá előnyt jelent, hogy a berendezést nem kell hőszigetelni, mivel a termény réteg egyben hőszigetelésként is funkcionál. Ezeknél a berendezéseknél a szőnyeg égő a hengeres szárító belső palástjába van beépítve, ami biztosítja az egyenletes hő eloszlást és a pontos szabályozás feltételeit.
A torony rendszerû kialakítás a termény be- és kitárolása a berendezésből könnyen adaptálható a már meglévő, vagy kialakítás alatt álló telepi anyagmozgatási rendszerekhez. A szárítóberendezések egyaránt üzemeltethetők földgáz vagy LP gáz betáplálással.
II. Környezetvédelem:
A vékony (25-30 cm) rétegû terményoszlop szárítása 0,4-0,6 m/s légsebességgel történik, amely biztosítja a termény kíméletes, kiporzás mentes szárítását. Gyakorlati mérések igazolják, hogy a felületi porkibocsátás mértéke –még előtisztítás nélküli termény esetében- sem haladja meg a 15-20 mg/m3 értéket. A szárítóberendezés mûködéséhez szükséges légmennyiség szállítására alkalmazott centrifugál ventillátorok zajszintje 65 dB (stand by), amely még zajterhelés szempontjából kritikus környezetben is lehetővé teszi a berendezés telepítését.
III. Energia igény:
Az előző fejezetben említett 0,4-0,6 m/s szárítólevegő légsebesség biztosítása -25-30 cm vastag terményoszlop esetében- nagyságrenddel kisebb teljesítmény igényt jelent a ventilátorhajtásnál, mint a korábban telepített toronyszárítóknál. Míg egy hagyományos -10 % vízelvonás mellett- 15 t/óra teljesítményû toronyszárító esetében a ventilátor teljesítmény igénye 100-120 kW, addig ez a teljesítmény igény egy ugyanilyen kapacitású, vékony (25-30 cm) terményrétegû szárítóberendezésnél, csak 45-50 kW.
Az alacsonyabb légsebesség (0,4-0,6 m/s) mellett a szárítás kíméletes módon jó hatásfokkal történik, melynek alapján ezeknél a szárítóberendezéseknél üzemi viszonyok között 780-850 kcal/kg víz fajlagos energia felhasználás érhető el.
IV. Szárítási folyamat szabályozása:
A terményminőség megőrzése szempontjából a szárítóberendezés szabályozhatóságának alapvető fontossága van. A vékony (25-30 cm) termény rétegû berendezésekben, nagyságrenddel kevesebb (kb.1/3-a) mennyiségû termény van a szárítási folyamat alatt, mint a hagyományos toronyszárítókban, amely a mindenkori szárítási viszonyokhoz (termény nedvességtartalom, levegő páratartalom, hőmérséklet stb. változása) jobban alkalmazható szárító vezérlést tesz lehetővé. A belépő nedves- és a kilépő száraz termény nedvesség tartalmának folyamatos érzékelése és a beprogramozott szárítási üzemmód paraméterei vezérlik a szárító levegő hőmérsékletét és a termény kitárolás mértékét, melyek biztosítják, hogy változó nedvesség tartalmú belépő termény esetében is a kimenő termény nedvesség tartalma- és hőmérséklete állandó, tárolás szempontjából optimális értéken legyen.
Ily módon elkerülhető a termény túlszárítása és a párakicsapódás, melyek meghatározó tényezők a termény minősége, tárolhatósága és beltartalmi értéke szempontjából. A vékony (25-30 cm) termény rétegû folyamatos üzemû toronyszárítókban lejátszódó szárítási folyamat számítógépes vezérlése lehetővé teszi úgy a nedvesség-, mint a hőmérséklet alapú folyamatszabályozást a különböző szárítási igényeknek megfelelően.
VI. Különböző terményféleségek, szárítási üzemmódok:
Nagyon kevés olyan szárítóberendezés van a piacon, melyek az adott termény vagy szárítási folyamatnak megfelelően kompromisszum- mentesen és biztonságosan üzemeltethető. A vékony (25-30 cm) termény rétegû, folyamatos üzemû terményszárítók e kevesek közé tartoznak. Az egyszerû szerkezeti felépítés mellett az egyes üzemmódok nagyon gyorsan és könnyen beállíthatók, ugyanúgy, mint az egyes szárítási módokhoz tartozó folyamatvezérlés. Az alkalmazható szárítási üzemmódokat az alábbi ábrák szemléltetik:
Az egyes üzemmódok lehetővé teszik ezen szárítóberendezések hatékony és biztonságos üzemeltetését, a magas nedvességtartalmú kukorica, szárítás szempontjából kritikus olajos magvak és vetőmagok, valamint speciális szárítást igénylő termény féleségek (pl.pop corn) szárításánál egyaránt, melynek eredménye a piacon jól értékesíthető minőségi termény.
Címlapkép: Getty Images
