Dancs Katalin, köszöntőjében az elmúlt időszakra emlékezve beszélt arról, hogy az évek alatt felépített tudatos tervezés, és a folyamatos piaci jelenlétük tette lehetővé a számukra, hogy olykor egy-egy merészet álmodjanak. Ilyen volt például, mikor a Renault traktorgyárral folytatott tárgyalásaik eredményeképpen rövid időn belül megkapták az erőgépek forgalmazási jogát – ehhez viszont a korábbihoz képest újabb kihívásnak kellett eleget tenniük. Rövid idő alatt meg kellett oldaniuk a szerviz- és értékesítési hálózatot, illetve az alkatrész utánpótlást. A francia erőgépek forgalmazását 2001–2003 között végezték, mégpedig olyan jó eredménnyel, hogy az időszak végére az országos márkaforgalmazásban a 3-4. helyen szerepeltek – akkor még Agroker Kft. néven. A fejlődést azonban megtörte, hogy a Claas és a Renault fúzióját követően elvették a márkát a társaságtól. Rövid időn belül viszont megkapták a Valtra forgalmazási jogát, de az idő tájt nehezebb évek követték egymást a gépforgalmazásban, hiszen nem voltak támogatások – ilyen piaci környezetben kellett az új márkával a piacon megjelenniük, s még így is vezető maradt a gépüzletág a jelenlegi cég elődjénél.
A nagy váltás 2007-ben következett, amikor az Agroker tulajdonosai elhatározták, hogy végelszámolják a társaságot. A tulajdonosok az addig befektetett munkát nyilván nem akarták megtörni, s a meglévő márkák forgalmazását a korábbi helyszínen maradva ekkor vette át az Odisys Bt. ez idáig. A nehéz gazdasági körülmények között végzett hatévnyi kemény munkának meglett az eredménye: az önállóvá vált társaság immáron saját, új telephelyen végzi tevékenységét.

Baráti szavakkal köszöntötte az ünnepi rendezvény résztvevőit Urbán Imre a Kartali Mezőgazdasági Szövetkezetet képviseletében. Cégük kapcsolata közel hat évre nyúlik vissza, ennyi ideje annak, hogy az Odisys tulajdonosaival, Hernek Zoltánnal, és fivérével, Gáborral megalapozták kiváló együttműködésüket. Az Odisys megjelenésével olyan cég jelent meg a hazai gépforgalmazók sorában, amely a nagy és ismert integrátorok és gépkereskedők mellett egy barátibb, emberközpontúbb kicsi, nagy és közepes gépeit tartalmazó palettájával tűnt ki – ma már egyre nagyobb területen vannak jelen az Odisys logóval ellátott gépek. A fivérek példaértékű munkát végeztek, s bár igen korán a saját lábukra kellett állniuk, bebizonyították a szűkebb és tágabb körökben, hogy meg tudja állni a helyét ebben az országban az, akiben együtt van a szorgalom és kurázsi – s ha olyanokkal van körülvéve, akik bíznak benne.

A kartaliak gépparkját egyébként ma már az Odisystől származó gépek alkotják, a John Deere traktorok mellé most tervezik a kombájnok lecserélését. A beruházás előkészítésében is természetesen a Hernek fiúkra hallgatnak, a baráti-szakmai beszélgetések egy-egy gépbeszerzéssel kapcsolatos dilemma megvitatását, körbejárását célozzák. Rendkívül fontos egy jó előkészítő beszélgetés, mert ma nem egyszerű jól választani a széles kínálatból. Az előadó minden gazdatársa nevében is gratulált a már igazi arculattal megjelenő Odisysnek, hozzátéve, hogy ismerve üzletpolitikájukat, és tudatos jövőképformálásukat, biztosan képesek még tovább is fejlődni.

 Dancs Katalin és Hernek Zoltán

Hernek Zoltán házigazdaként szeretettel üdvözölte a nagyszámú vendégsereget, akik a mezőgazdasági munkák dandárja idején is fontosnak tartották a közös ünneplést. Sok törzsvásárló jelent meg a rendezvényen, hiszen a kapcsolat már a barátságról is szól – igaz, a kiváló munkakapcsolaton nyugszik. Ez pedig nagyon sok és igen komoly fizikai, illetve szellemi munka eredménye!

A fiatal ügyvezető kis gazdasági beszámolóval kezdte felszólalását, a nagy ugrással jellemezhető 2008-as esztendőről szólva, amikor is az árbevételük a portfólió kialakulása eredményeképp eredményesen megindult. Két, nagyjából azonos, kiegyensúlyozott gazdasági évet követően 2010-ben mintegy 15%-os árbevétel-növekedést könyvelhettek el, majd két forgalomduplázó évvel büszkélkedhetnek, amelyhez természetesen az invesztíciójuk (fejlesztés és létszámbővítés) nagyban hozzájárult.
A megnövekedett számú gépkiszolgálás jelentős egyéb feladatot is jelent a vállalkozás számára, mint a szervizelés, az alkatrészellátás, és a gépek utógondozása. A családi vállalkozás ráadásul fuvarozási tevékenységgel is bővült, idén hat új kamiont szereztek be, amelyek mindegyike a legkorszerűbb Euro6-os normákat teljesíti.

A telephely igen komoly hosszabb távú beruházás, s maga a terület ugyanakkora, amelyet korábban is béreltek, de itt minden a megálmodott funkciók szerint valósult meg. Az 1,1 ha felületen 5600 m2 a belső, és mintegy 5400 m2 a külső terület. A korábbi adottságoktól eltérően lényegesen kedvezőbb például a szervizcsarnok közelsége, amely gazdaságosabb logisztikát tesz lehetővé. A tárolókapacitásuk (a főépület csarnokkal együtt) közel 400 m2, a műhelycsarnok 360 m2, a külső fedett tároló 140 m2-es.
A kisebb festési, illetve javítási munkákra a 60 m2-es kis műhelyben kerül sor. A lefedett területük így összességében majd 1500 m2 a korábbi 700 nm-hez képest.

A dolgozói létszám 22 aktív saját alkalmazottat, 6 a fuvarozásban részt vevő, és 2 a leányvállalatokban (Szlovákia és Németország) foglalkoztatott munkatársat jelent, éves árbevételük 5,5 Mrd forint.

Zoltán beszélt arról is, hogy a céljuk az volt, hogy idáig eljussanak. Nagyon rövid idő alatt futották be ezt az utat, és örül annak, hogy végre a saját telephelyükön vannak, és önmagukért, önmaguknak építenek. Igen sok olyan partnerük van, akivel még az „agrokeres” korukban szövődött a barátságuk, hiszen nem mindig az értékesítés volt a cél, és az, hogy vásárlással indítsanak el egy kapcsolatot. Számukra rendkívül fontos az emberi tényező – az volt mindig az alap, de a bizalmat nyilván ki kellett érdemelni a sok év munkájával.

S ahogy az eredményekből is látható, rengeteget dolgoztak azért, hogy eljöjjön az a pillanat, amikor egy ilyen közös ünnepléssel osztozhatnak megérdemelt örömükben a partnereikkel. Magát a rendezvényt is maguk szervezték egyébként – nem kaptak hozzá sem támogatást, sem segítséget –, mindent a saját munkájukkal és csapatukkal hoztak létre.

Az Agro Napló is hivatalos volt az Odisys telephelyavató ünnepségére, ahol rövid interjúra kértük a cég fejlődését a kezdetektől fogva figyelő és támogató ismert gazdálkodót, Urbán Imrét (képünkön), a Kartali Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnökét.

Kérjük, mutassa be röviden a gazdaságukat!

Pest megye észak-keleti határán, 1260 ha-on gazdálkodó, 13 embert foglalkoztató társas gazdálkodás a miénk.

Az Önök kapcsolata igencsak hosszú időre nyúlik vissza a mostani vendéglátójukkal.

Örömmel mondom, hogy így van, mert az Odisys közel hat éve az egyik legfontosabb gépbeszerzési forráshelyünk. A korábbi években sem vásároltunk nagy cégektől, és ezentúl sem szándékozunk – a kisebb kereskedelmi egységek jobb kondíciókkal tudják magukat érvényesíteni ezen a piacon, ahol az egyik szereplő az Odisys. Ezelőtt hat évvel az első gépünket is tőlük vettük (alapos körültekintés után), és akkor láttuk, hogy az ár/érték arány igen jó. Használt traktorról volt szó – de az Angliából beszállított, zömében csak reprezentációs bemutatókon szereplő traktorok 100–200 üzemóra után is kiválóak. Kissé már kipróbáltak, s az idő alatt jelentkezett hibákat már kijavítva jelentek meg az Odisys telephelyén. Az első gép bevált, azt követte a második, és azóta is náluk vásárolunk.

Ezek szerint a szolgáltatásaikkal is elégedettek.

Valóban rendkívül megbízhatóak a szükséges karbantartási és esetleges szervizelések esetén is. A kiszámíthatóság rendkívül fontos számunkra, és a gépeink a napi munkavégzés közben gyakorlatilag csak a sofőrcsere, illetve tankolás idejére kell, hogy megálljanak. Az Odisys olyan gazdasági környezetben kezdett el fejlődni, amikor ez nem volt könnyű. Éppen a magyar mezőgazdaság szétdarabolódása, a vásárlóerő csökkenése, az ágazati és egyéb gazdasági válság közepette sikerült megtalálniuk portékájukkal egy jelentős vevői kört. Nagyon fontos, hogy a kis, közepes és nagyméretű erőgépek kategóriájában is a piacon vannak, jó a marketingjük – minden fontos hazai, és a közeli országokban szervezett nemzetközi kiállításon ott vannak. Jó választékosságot tudnak biztosítani akár erőgépben, akár eszközökben, és a korábbi használt eszközök mellett egyre több új eszköz jelenik meg a palettájukon.

A köszöntőjében Ön a szakmaiságon túlmutató faktort is hangsúlyozott.

Ezt érdemesnek gondolom kiemelni, ugyanis nagyon fontos a szakmaiság mellett az emberi tényező. Egy cég csak akkor tud jól működni (és ez minden időszakra igaz), amikor azt a céget olyan emberek vezetik, akik közel ülnek a valósághoz, tapintják és érzik az aktuális problémákat, és ahhoz tudják a kereskedelmi filozófiájukat igazítani. Az Odisys tulajdonosai, alkalmazottai, és dolgozói egyaránt úgy tudnak együttműködni, ami nagyon megfelel a mi elvárásainknak. Mert nem csak kereskedelmi tevékenység során kerül sor egy vásárlásra, de a választék bemutatásával, a gépek kipróbálásával, a szakmai tanácsadással az ember úgy érzi, hogy egy jószándékú ajánlással tudja kiválasztani a számára legmegfelelőbbet – és ebben eddig még nem csalódtunk. A Galga-mente régióban is ma már egyre több társas- és magánvállalkozó keresi meg az Odisyst, és vásárol tőlük.

A mai világban egy új telephelyet nyitni nagy dolog! Mi erről a véleménye?

Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek bíznak a jövőben, hiszen tudjuk, hogy ez az általános költségeket növelő, de mindenképpen a cég megjelenítését és dizájnját segítő forma. Egy saját telephely, ahol megalapozható az üzleti tevékenység, a mi szemünkben azt jelenti, hogy ez a cég erős, meg tudja mutatni a világnak, hogy ebben az ágazati részben letéteményessé vált, és szeretné, ha a jövőben ebben az üzleti körben tudna élni. Mi arról tudjuk a céget és a Hernek testvéreket biztosítani, hogy ha ezt az üzletpolitikát ugyanúgy folytatják, ahogy elkezdték, akkor biztosan a partnereik között leszünk, és ajánlani fogjuk őket termelőtársainknak is.

Ha már a jövőképről van szó, véleménye szerint a magyar mezőgazdaság helyzete milyen jövőképet fest?

Meggyőződésem, hogy az ágazat akkor fog tudni jól működni, ha a mai napra kialakult ágazati szerkezetet (földhasználati, tulajdonosi) hagyják a maga útján haladni. Hadd döntse el az, aki a földet, mint termelő eszközt használja, hogy mire akarja használni – ipari növény termesztésre (nagyobb terület szükséges hozzá), állattartásra (még nagyobb terület szükséges hozzá), avagy primőráru termelésre, amelyhez elég 8–10 ha is. Ezt rá kellene bízni a termelőre. Amiben viszont a politikának súlyos felelőssége van, az mindennek az adó része. Nem kéne megfojtani a magyar ágazatokat, a maradék egyetlen mezőgazdasági ágazatot sem 63% átlag adóval! Aki minden adóját befizeti, és a közterhek vállalásában részt vesz, azt érzi, hogy ilyen mértékű adóhányaddal, és az ebből következő költségtöbblettel képtelenek vagyunk versenyképesek lenni még a volt szocialista országok körén belül is.

A politikának és a gazdaságpolitikának a piacról kellene gondoskodni, hogy legyen magyar feldolgozás, legyen magyar piac. Tudom, hogy megpróbálnak ennek érdekében mindent megtenni, de ez kevés. Be kell vonni azokat az agrárszakmai köröket, akik ebben tudnak segíteni, és ki tudnak alakítani egy olyan agrárközgazdasági politikai környezetet, amely nem azt mondja ki, hogy ki hogyan és hány hektáron termeljen, hanem csökkentett költség- és adókörülmények között megfelelő piacon tudja realizálni a beletett költséget. Akkor azt gondolom, hogy van jövőkép, és van jövője az ágazatnak. Természetesen a kérdés az, hogy a szándék erre irányul-e, vagy csupán csak a magyar föld szétszaggatása, a társas vállalkozások megölésén keresztül a magyar föld gazdátlanná válása kapcsán egy új földkoncentráció, komuláció. Ha ez a szándék, akkor mindaz, amit most elmondtam, süket fülekre talál…

-Keresztes-

A cikk szerzője: Keresztes