Bort dicsérni nem nehéz

Agro Napló
Az értelmes élet és a borfogyasztás között szorosabb összefüggés is van, mint gondolnánk. A bor a földet birtokába vevõ ember õsi jelképe. Türelem, hely, idõ, emberi közösség, baráti társaság, értelmes együttlét kelléke a bor.
Már az időszámítás kezdete előtt a kelták is termesztettek itt szőlőt, de a római korból ezzel kapcsolatos tárgyi emlékek is léteznek. A XVIII. században az ide betelepült német lakosság kultúrájának és gondosságának is köszönhető a szőlészet fellendülése. Ma minden bortermő helyet a bortörvény minősíthet borvidékké, tehát önmagában a borvidék besorolást elérni is rang. Valamit sejtet: hozzáértő emberek, remek természeti adottságok, hagyományok kellenek egy pohár jó borhoz. Utazásunk során tekintsünk ki a Szekszárdi Borút állomásaira!





ZOMBA



A Szekszárdhoz közeli Zombán takaros porták és a borvidék sajátos ízét, aromáját adó borpincék fogadják a vendéget. Ez már a Szekszárdi borvidék határa, érdemes felkeresni a neves borházak valamelyikét, vagy a mûemlékként megőrzött Rozsnyai-patikát, melynek belső berendezése igazi látványosság.





SZENTGÁL-SZŐLŐHEGY



Szekszárd közelében, az 56-os útról leágazva érhető el Szentgál, melynek nevezetessége a felújított egykori Komlósy kastély. Ma korabeli bútorokkal felújítva fogadja a vendégeket. A kastély borházában a látogató a kandalló tüze mellett ízlelheti a finom borokat és a tájjellegû ételeket.





HARC



A főút felé terjeszkedő falucska múltját a végvári vitézek alapozták meg. A Sió-Sárvíz egykori mocsárvilágban a XIV. században még egy főúri család, a Bodók uradalma állt. Az Anyavárban, ma Janyapusztán néhány kőmaradvány tanúskodik a múltról. A két folyó völgyében kirándulva a történelmi nevezetesség mellett csodálatos panorámában is részünk lehet. A festői lankákon jófajta borokat kínálnak a gazdák.





SZEKSZÁRD





A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A fároszi márványból készült szekszárdi szarkofág, melyet 1845-ben találtak meg, mitológiai jeleneteket ábrázol, egy kettős kehelyből ágazó szőlőtőt, néhány levéllel, fürttel. Az 1061-ben alapított szekszárdi apátságban I.Béla monostorául jelölik meg a települést. Az apátság romjait a régi Vármegyeház udvarán találjuk. A Vármegyeház, amelyet Pollack Mihály tervezett, mûemléki épület, igazi turistalátványosság, külső kertjében található a Szatmári Juhos László szobrász-, és Baky Péter festőmûvész tervezte Borkút. Csapjaiból ünnepnapokon, előre bejelentett alkalmakkor a borvidék legjobb borai folynak.

Szekszárd szívében, a Béla téren magasodik Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma, előtte a Szentháromság, a vidéki barokk egyik remek alkotása. A város nagy szülötte, Babits Mihály, szülőházához a költőfejedelemről elnevezett utcában sokan zarándokolnak el. A Babits Emlékmúzeum eredeti tárgyai és az udvaron Farkas Pál Babits szobra a költő szellemiségét idézi. Szekszárd mûvészeti életét gazdagítják az egykori zsinagógából kialakított Mûvészetek Házában megrendezésre kerülő kiállítások, koncertek, rendezvények. Liszt Ferenc látogatásait őrzi a városközpontban emelkedő Augusz-ház, a mai Zeneiskola.

A város történelme egybeforrott a vörösborral. A kiváló természeti adottságok következtében gazdák ezrei foglalkoznak a borral, úgy tartják, nem is igazi szekszárdi, akinek száz tőke szőlője nincs. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat.





SIÓAGÁRD



A borút egyik gasztronómiai fellegvára az évezredek óta a környék lakosságát védelmező bronzkori földvár, a Sióagárd előtt magasodó Leányvár. A Leányvár több mint 300 pincéjében kiváló borok érnek, melyeket a gazdák szívesen kóstoltatnak a pincéjükbe betérő vendégekkel. A Sárköz mentén található település egyedi népviseletéről is híres. A rendkívül dekoratív öltözet egyes darabjait még ma is magukra öltik a helyiek, Úrnapján, Pünkösdkor, Szüreti Nap alkalmából. Változatos néprajzi értékekkel a sióagárdi tájházban is találkozhatunk. Leányvár ad otthont minden évben az Alisca Bornapok zárónapján a Sió-menti országos halfőző versenynek.





ŐCSÉNY



Népmûvészetéről és repülőteréről nevezetes község. A sárközi viselet rendezvényeken, ünnepnapokon kerül elő, a református templomban megtekinthető az ősi sárközi fekete alapon fehérre hímzett motívumkincs. A borutat madártávlatból is megcsodálhatjuk. A repülőtér a falu szívében található, sétarepülés mellett vitorlázó- és sárkányrepülésre is mód nyílik.





DECS



A település a Sárköz fővárosa. A fehérre meszelt tájháza az építészeti örökség mellett az egykori életmódról is tanúskodik. A tisztaszoba, füstös konyha, lakószoba, valamint a teljes decsi viselet megtekinthető a tájházban. Ma is élő mesterségekkel, mint a csipkeveréssel, gyöngyfûzéssel, hímzéssel, szövéssel, babakészítéssel, fazekassággal ismerkedhetnek meg a gyermekek a Decsi Faluház által szervezett egyhetes kézmûves táborokban. Az idősebbeket a decsi szőlőhegyen festői környezetben minőségi borok, hûs pincék és vendégmarasztaló gazdák csalogatják.





SZÁLKA



A Szekszárdi-dombság festői környezetében bukkan fel a látogató előtt az apró település, amely a vizet, a természetet, a kultúrát és a falusi vendéglátást kedvelők ideális üdülőhelye. Közvetlen közelében a Szálkai-tó 57 hektárnyi területével, mesés, zegzugos partjával ideális üdülő- és horgászhely. A kulturális kínálat központja a „Szálkán a Mûvészetért” Alapítvány alkotótábora, ahol szívesen fogadják a mûvészet minden ágában tevékenykedőket és a népi kismesterségekkel foglalkozókat.





BÁTASZÉK



A kisváros kiemelkedő régészeti kincse a II. Géza által alapított cikádori apátság, melynek feltárása folyamatos. A Sárköz fölé magasodó neogótikus templom bátaszéki mesterek munkáját dicsérik. A jófajta vörösek mellett itt nagyszerû fehérborok készülnek.





BÁTA



A Sárköz déli peremén fekvő Duna-parti falucska folklórjáról és tojásfestőiről nevezetes. Ipartörténeti emlék, de ma is mûködőképes az 1800-as évek végéről származó, fagázzal hajtott vízszivattyú, amely előzetes bejelentkezéssel látogatható.





MÓRÁGY



Erdők rengetege, a dombok szelíd vonulatai, a kultúra, a szőlő és a finom borok adnak hangulatot a fenséges tájnak. A falu földtani nevezetessége a mórágyi rög, mely a mélyben húzódó gránit felszínre bukkanása. A település másik nevezetessége a jó állapotban lévő pincesor, melyben a gazdák szívesen kóstoltatják boraikat a betérőkkel.





A BORVIDÉK JELLEGZETES BORAI



Magyarország egyik legrégebbi vörösboros vidékén a kadarka és a bikavér a mai napig megmaradt, és az idelátogatók kedvencévé vált a többi kiváló bor mellett, mint az olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, kékfrankos, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon.





SZEKSZÁRDI KADARKA



A bor világhírét annak köszönheti, hogy színe csodálatos, a világos rubinszíntől a sötét bíborszínig szinte minden árnyalat fellelhető benne az évjárattól függően. Fûszeres illata szinte egyedülálló, mely több éves érlelés után ad különleges élményt. Zamatgazdagsága már fiatal korában is élvezhető, amit szép savai, diszkrét tanninja, valamint az átható fûszeresség, a gyümölcsízek tesznek kerekké és hosszantartóvá.





SZEKSZÁRDI BIKAVÉR



Több fajtából állítják össze a hozzáértő gazdák, színében sötétebb rubin, illetve bíborszín jellemző. Illat- és zamatanyag gazdagsága szinte egyedüli és nagyon változatos. Fiatalon tele gyümölcsösséggel, majd több év után egyensúlyba kerülnek, és koncentrálódnak a savak és gyümölcsízek, melytől felejthetetlenné válik.





Ahol a szőlő- és borkultúrának több mint kétezer éves hagyománya van, ott nem csak a hagyományok, hanem a mindennapi dolgok is kötelezik az itt élőket, akik szőlővel és borral foglalkoznak, hogy sokat tegyenek e kultúra fennmaradásáért. Az évezredes hiteles dokumentumok e tradíciókat erősítik, és ennek köszönhetjük, hogy világszerte megismerték a szekszárdi vörösborokat.

A kereskedelmi tevékenység, a mûvészeti és kulturális események szintén e hírnevet erősítették. A szekszárdi vörösbor vidámító, inspiráló tüze átível borok, s évszázadok között. Ezt bizonyítja IX. Pius pápa, aki névnapjára 1865-ben szekszárdi vörösbort kapott ajándékba Liszt Ferenctől, s levelében a fenséges italról megjegyezte: „ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet”.





INFORMÁCIÓ:

Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület

7100. Szekszárd, Dózsa Gy.u.1. Tel.: 74/311-628

Szekszárdi Borvidék Szőlő és Borkultúra Alapítvány

7100. Szekszárd, Béla tér 8. Tel.: 74/411-133
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Kiváló évjárat lesz az idei

Kiváló évjárat lesz az idei

A vártnál kevesebb borszőlőt szüreteltek, de az már látszik, hogy kiemelkedő évjárat lesz az idei – mondta a Világgazdaságnak Légli Ottó, a Hegyközség...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?