A Sumi Agro palettáján a legkorábbi éréscsoporttól a legkésőbbi éréscsoportig találunk szójafajtát, így minden termelő kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet.
A tavalyi év tapasztalatai alapján a korai fajták még az ún. szójatermő vidékeken is – a túlságosan kevés csapadék és a túl magas hőmérséklet miatt – kimondottan „szenvedtek” az aszálytól.
A későbbi éréscsoportú fajták – elsősorban a Sponsor és az Isidor esetében – ott, ahol még az augusztus végi, szeptember elejei esőzések zöld állományt találtak, egyöntetûbben értek be és még aránylag elfogadható 1,5–2,0 t/ha közötti termést produkáltak.
A vetőmag-előállításokban – ugyancsak a korai fajták esetében – egész Közép-Európában probléma van, mert az időjárási körülmények miatt nem volt tökéletes a fehérjebeépülés, a magok összetöpörödtek, alacsony lett az ezerszemtömeg, a szárazság miatt a betakarítás során jobban sérültek a magok, így e fajták gyengébb csíraeredményt produkáltak.
A Sumi Agro fajtaválasztékának gerincét a középkorai Sponsor és a középérésû Isidor fajták alkotják. Ezeknél a fajtáknál a későbbi esők még lehetővé tették a normális beérést és a sérülésmentes betakarítást, így az ebbe a csoportba tartozó fajtákból az idei évben is a szabványnak megfelelő, jó csíraképességû vetőmagot tudunk a szójatermesztők részére biztosítani, igény esetén oltva és csávázva is!
GYOMIRTÁS
A szójatermesztés biztonságát és jövedelemtermelő képességét alapvetően meghatározza a jól megválasztott, hatékony gyomirtási technológia. A szója ismert kezdeti gyenge gyomelnyomó képessége és a szûkös hatóanyag-lehetőségek miatt az állományok – kimondottan a kétszikûekre koncentráltan – preemergens gyomirtása nem nélkülözhető.
A későbbiekben egyre nehezedő módon gyéríthető magról kelő kétszikû gyomnövény-konkurencia minél korábbi kiiktatása céljából ajánlott vetést követően preemergensen 80 g/ha Pledge 50 WP kijuttatása. A Pledge különösen a parlagfû és a libatopfélék ellen bizonyul már évek óta kihagyhatatlan megoldásnak szójában. Az így alapkezelt területek minden esetben többlethozamot adtak az alapkezelések elhagyásával összevetve, ráadásul csak így van reális esélye a bírságot „vonzó” parlagfû és a betakarítást megnehezítő libatopok elleni eredményes védekezésnek!
ATKAKÁRTEVŐK, ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGE
A szója gyakorlati növényvédelmének másik fontos területe a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) elleni védekezés. A tömeges megjelenésére elsősorban a száraz, meleg évjáratokban és általában június közepétől kell számítani. Mozgó alakjai leveleken, virágokon és a termésen egyaránt szívogatnak. A károsított levelek színén kezdetben apró, halvány foltok jelennek meg, amelyek később összeolvadnak. A levél torzul, „kanalasodik”, bronzbarnává válik, fonáki részét az atka finom szövedéke fedi be. A kártétel nyomán fokozódik a párologtatás és csökken az asszimilációs felület, amely végső soron jelentős termésveszteségben nyilvánulhat meg. A kártétel kiterjedhet a virágzatra és a termésre is, amely sárgásbarna színûvé válik, torzul és idő előtt lehullik a növényről (lásd képek).
A közönséges takácsatka kátétele szójában (Fotó: Steiner István)
Ortus 5 SC-vel kezelt, takácsatka kártételtől mentes állomány (Fotó: Steiner István)
Mivel Magyarországon jelenleg erre a célra nem áll rendelkezésre engedélyezett készítmény, ezért a Sumi Agro Hungary Kft. 2013-ban is szükséghelyzeti felhasználási (eseti) engedélyt kért és kapott az engedélyező hatóságtól az Ortus 5 SC és Nissorun 10 WP atkaölő szerekre. Engedély száma: 04.2/435-2/2013. Részletes információ a Sumi Agro honlapján.
Steiner István
www.sumiagro.hu