A Közös Agrárpolitika reformjának jóváhagyása elérkezett végső fázisához, amikor a 2013. június 24-25-i Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsának ülésén elfogadták a politikai megállapodást a KAP-reform- csomagról. Ezt az Európai Parlament 2013. novemberi 20-i plenáris ülésén hagyták jóvá.
A megállapodás elhúzódásának egyik oka az uniós tagállamokat érintő változások körül kialakult vita tisztázása volt. A késedelemre amiatt is sor került, hogy 2014 és 2020 közötti uniós intézkedések alapját jelentő közös költségvetésről sem sikerült időben megegyezni. Végül csak 2013. február 8-án határozta meg az Európai Tanács az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésének sarokszámait, amit az Európai Parlament 2013. novemberi ülésén szentesített. Az uniós költségvetésről szóló megállapodás révén az EU közös költségvetésének főösszege, ami 7 évre 960 milliárd euró, 3,5%-kal csökkent. Ez hatással volt a mezőgazdaságra fordítható költségvetésre is, ami a tervezést nehezítette. Végül 11%-kal lett kevesebb az elkölthető keret a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest. Fontos megemlíteni, hogy – több tagállammal ellentétben – Magyarország nyertese lett a költségvetési tárgyalásoknak. A hazai közvetlen támogatások keretösszege évente 1,27 milliárd euró lesz. Ez a teljes időszakra vetítve 35%-kal több, mint az előző költségvetési időszakban volt. A vidékfejlesztés forrása némileg csökkent, de így is közel 490 millió euró fordítható évente erre a célra a következő pénzügyi időszakban. Összességében hazánk részesedése a KAP költségvetésből 2,4%-ról 3,2%-ra emelkedett.
A korábbi döntések megerősítéseként 2013. december 16-17-i uniós agrárminiszteri ülésen megtörtént az elkövetkezendő évek agrárpolitikájának kereteit meghatározó négy alaprendelet (közvetlen támogatások, az egységes piacszervezés, a vidékfejlesztés, illetve a horizontális rendelet), illetve az átmeneti intézkedésekről szóló rendelet végső formális és egyben ünnepélyes jóváhagyása.
Ez utóbbira azért volt szükség, mert a tárgyalások elhúzódása miatt egyik tagállam sem tudja azt megvalósítani, hogy az új periódus elejétől lépjenek életbe a megváltozott szabályok. Amellett, hogy az uniós alapjogszabályok működési környezetét és technikai részletszabályait további uniós rendeletekben kell rögzíteni, ami szintén hosszas egyeztetéseket igényel, a szükséges magyar jogszabályok megalkotása is csak ezek ismeretében lehetséges. Ezért az új jogi keretekre való átállás megkönnyítése céljából, az átmeneti intézkedésekről szóló rendelet felhatalmazása alapján csak 2015-től fog elindulni az új KAP rendszere. Emiatt a 2014-től induló új költségvetés terhére, de még a régi feltételek szerint fog működni a támogatások rendszere.
Azért felmerül a kérdés: mi várható a 2014-es támogatási évben? Lényegében jelentős változás nem lesz.
Ugyanis a KAP I. pillérében, azaz a közvetlen támogatások esetében, a 2014-es egységes kérelem beadásakor a 2013 éven meghirdetett közvetlen és nemzeti támogatási jogcímekre lehet kérelmet benyújtani. Uniós forrás terhére az egységes területalapú támogatáson (SAPS) kívül az elkülönített (pl. elkülönített cukortámogatás), a különleges (rizs és tej esetében) támogatási jogcímek valamint szerkezetátalakítási jogcímek (pl. kérődző, zöldség-gyümölcs és dohány) lesznek meghirdetve. Az átmeneti évet szabályozó, 2013. december 20-án megjelent uniós rendelet rögzítette, hogy csak az előző évben megismert feltételek alapján működhetnek e jogcímek, azaz új vagy a korábbi feltételektől eltérő szabályok alkalmazására nem kell számítani.
Az előbbi jogcímeken túl a 2013-ban meghirdetett átmeneti nemzeti támogatást (ÁNT – ez követte a korábban top up néven ismert kiegészítő nemzeti támogatást) is lehet alkalmazni. A következő évi magyar költségvetés mozgásterétől függő mértékben várhatóan a tavaly meghirdetett jogcímek lesznek elérhetőek az ÁNT rendszerében. Ezek esetében sem változnak a támogatási feltételek.
A közvetlen támogatásoknál a jogszabályi alapok továbbra is lehetővé teszik az előleg fizetését. Így a 2014-ben benyújtott kérelmekhez kapcsolódóan október 16-tól lesz lehetőség előleget fizetni egyes közvetlen kifizetések legfeljebb 50%-ának mértékéig. Számos gazdálkodót érint az a változás, hogy az idei évben a moduláció – az 5000 EUR-t meghaladó közvetlen kifizetésekre vonatkozó elvonás – megszűnik.
A KAP II. pillérét alkotó vidékfejlesztés esetében meghatározó elv, hogy az új vidékfejlesztési program elfogadásáig a tagállamok az intézkedéseiket a meglévő vidékfejlesztési programok keretében működtethetik. Így a korábban megismert jogcímekre és azokhoz kapcsolódó forrásokra lehet számítani az év során. Ennek fedezetét – a legtöbb vidékfejlesztési jogcím esetében – a források maximális felhasználása érdekében a 2007 és 2013 közötti időszakban fel nem használt összegek jelentik 2014-ben is. A többéves programok (pl. erdészeti jogcímek) során biztosítani kell a program tervezése során kialakított prioritások megőrzését, így emiatt várhatóan e programok feltételeiben jelentős változások nem várhatóak.
Végül a 2014-es naptári év vonatkozásában, függetlenül az átmeneti szabályoktól, még megemlítést igényel egy intézkedés. A 2013-ban igényelt, de teljes mértékben csak 2014-ben kifizetendő uniós közvetlen támogatások esetében ugyanis némi csökkenésre kell számítani. Az EU költségvetési egyensúlyának elérése érdekében, minden tagállamban 2,45%-os mérséklést kell alkalmazni. A kiigazítás Magyarországon azt a közel 63 ezer gazdálkodót fogja érinteni, akiknek a 2013. évre vonatkozó összes, uniós forrásból kifizetett, közvetlen támogatásának összege meghaladja a 2000 eurót, hozzávetőleg 596 000 forintot. Ez az intézkedés nem érinteni a nemzeti költségvetésből finanszírozott ÁNT összegét.
Dr. Vásáry Miklós, adjunktus
SZIE Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
