Sok minden változik majd 2014-től, az előadó ezek sorából elsősorban a területalapú támogatások új lehetőségeire koncentrálva fogalmazta meg gondolatait. Hatékony felkészülésre van szükség, a hátralévő idő pedig nem is olyan hosszú. A brüsszeli agrárpolitikusok 2014-es megfogalmazásai szerint a magyar mezőgazdaság súlyának megfelelő támogatási összegben részesül az unión belül, vagyis a termelés arányában kap a támogatási alapból.



A következő időszakra három új célkitûzés fogalmazódott meg: úgymint életképes élelmiszertermelés, természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és kiegyensúlyozott területi fejlődés. Ezekben az irányelvekben egyébként sok újdonság nincs az idén megalakulásának 50 éves évfordulóját ünneplő KAP programjában.



Az első komoly és egyben jó hír a magyar mezőgazdaság számára az a brüsszeli döntés, amely értelmében a 2013-as nominál értéket befagyasztják. Magyarország helyzete az újraelosztásban a közvetlen támogatások terén szinte alig változik, a hazai mezőgazdasági és termelő pozíciók, illetve a fizetési eszközök nagyjából a mai szinten maradnak. Az 1,3 Mrd euró/év lesz a közvetlen kifizetések bázisa, vagyis a csekély csökkenés ellenére is nagyjából szinten marad.

Sok szó esik arról, hogy a területalapú támogatások összege tagállamonként különböző. Ennek leginkább az az oka, hogy a megállapításnál anno nagy különbségek jöttek létre. A régi tagállamokban nagyságrendekkel több az egy hektárra jutó támogatás – Hollandiában például 450 euró, míg Lettország mindössze 110–130 euró/ha-ban részesül. Ez természetesen óriási vitákat gerjeszt Brüsszelben, ahol az új tagállamok igyekeznek egy igazságosabbnak ítélt elosztást szorgalmazni. Magyarország pozíciója e tekintetben Ausztriáé mellett van, és nagyjából az EU 27-ek átlagát kapjuk. A támogatottságunk nem fog változni, viszont a közvetlen támogatásoknak új rendszere lesz, amelyben lesznek kötelező és önkéntes elemek.



2013 végén megszûnik a SAPS, helyére 2014-től új, ún. Alap Támogatási Rendszer, angol rövidítésével BPS támogatási rendszer lép majd. Az alaptámogatás az AKI modellszámításai szerint a teljes támogatási szintre vonatkozóan 54–60%-a lesz annak a 100%-nak, ami tulajdonképpen 1 ha-ra járna. Kérdés tehát, hol van a különbség, hova tûnik a többi terület. A brüsszeli döntnökök bevezettek egy alaptámogatást, és egyúttal meghatároztak egy zöld komponenst is. A zöldítési elv bevezetésével 30%-nyi támogatási arányt egy zöld komponenshez kötnek, amely elvet muszáj bevezetni. Sok támadás éri egyébként is az EU agrártámogatási rendszerét, amelyet a zöldítési elv bevezetésével lehet elfogadtatni a tagországok adófizetőivel. Ugyancsak kötelező elemként lép be a fiatal gazdáknak juttatott támogatás, és lesznek önkéntes elemek is a termeléshez kötötten.

Tóth Péter

Nézzük meg alaposabban, mi is az alaptámogatás. Tehát 2014-ben, első ízben kiosztják a támogatási jogosultságot. Ez egy új elem – bár a régi tagok ismerik, mert az SPS rendszerben benne volt, csak annak hazai bevezetése maradt el. A támogatási jogosultság vagyoni értékû jog, amelyet az MVH fog kiosztani a május 15-éig benyújtott kérelmek alapján. A támogatási jogosultságot 2014-ben is a föld használója kapja, és az a mezőgazdasági földek hektár darabszámával lesz egyenlő. A támogatás örökölhető, eladható és megvehető, forgalomképes vagyoni értékû jog lesz – ez egy teljesen új elem. Később, 2015-ben jogosultságot már csak a használatban lévő föld birtokában lehet aktiválni! Ha 2015-ben nem rendelkezik az igénylő földterülettel, akkor a támogatási lehetőség nem aktiválható. Ez stabilizálni fogja a földhasználati rendet, és biztosítja, hogy kizárólag az aktív gazdák jogosultak a támogatásra. Óriási vita van azonban Brüsszelben arról, ki is tekinthető aktív gazdának.

Bevezetik a mezőgazdasági üzem fogalmát, és megjelenik egy mezőgazdasági üzem rendelet is. A mezőgazdasági üzem az adott mezőgazdasági vállalat által kezelt, adott területen található mezőgazdasági üzemek egysége. Bár kidolgozatlan még, de a szakértők úgy ítélik meg, hogy szükség van a mezőgazdasági adórendszer új alapokra helyezésére, és meg kell változtatni az őstermelői adórendszert is.

Nehéz lesz egyébként az új szabályozást beilleszteni. A zöld komponenstől a támogatási pénzek 30%-a függ. Három feltételnek kell megfelelni: diverzifikálás (legalább háromféle növényt kell termeszteni, minimálisan 5%-ban kell lennie mindegyiknek, és egyik sem csökkenthető), állandó legelőt kell fenntartani üzemi szinten, és a benyújtott kérelemben szereplő terület 7%-át ökológiai célterületnek kell fenntartani – vagyis ki kell vonni a termelésből. Ha európai szinten kiszámoljuk, akkor ez a 30% kivonás hektáronként átlagosan 81 euró mínuszt jelentene. Ez a zöldítési kötelezettség csak 3 ha feletti területre vonatkozik, de így is mintegy 35 ezer gazdálkodót érint, a zöldterület kivonása pedig közel 100 ezer gazdálkodóra vonatkozik. Az AKI mintegy 20–30 eurót számolt ki költségtöbbletként hektáronként azért, hogy a 81 megszerezhető legyen!



Ezt a tervezetet mindenki támadta, amikor a bizottság októberben előállt vele, a miniszterek novemberi ülésén maga a német miniszter is. A viták azonban 2013-ra nyilván lezárulnak.

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy támogatási kérelmet 2014-ben csak az lesz jogosult benyújtani, akinek 2011-ben már volt kérelme. Ezt fordulatként mindig beépíti a bizottság, hogy elejét vegye a trükközésnek, a gyors és érdek vezérelte cégalapításnak.

Mivel azonban lesznek fiatal gazdálkodók, akik akkor kívánnak indulni egy vállalkozással, de nincs és nem is lehet még múltjuk (ergo jogosultságuk), ezért 3% tartalékképzést kell beállítani fedezetként a program teljesítéséhez. A termeléshez kötött támogatások az állattartóknak kedveznek majd, de sajnos abból ismét a baromfi- és sertéstenyésztők maradnak ki. Sokakat irritál a nagygazdaságok óriási támogatása, így felmerült, hogy 150 ezer euró/birtok támogatás felett csökkentik akár a teljes elvonásig a támogatás mértékét. Ez mintegy 200 hazai gazdaságot érintene.

Összefoglalásként elmondható, hogy a közvetlen támogatások rendszerének változása Magyarország számára elfogadható, a kistermelők egyszerûsített átalánytámogatása előzetes számítások szerint akár 32 millió eurót is kivehet a nemzeti keretből. A 7%-os ökológiai célterület miatt sok gazdaságnál előfordulhat a jövedelmek csökkenése, a termelési szerkezet a 3 hektárnál nagyobb szántóföldi terület kötelező diverzifikálásra tett javaslat esetében nem nagyon változna. Vagyis a támogatási rendszer megmarad, annak büdzséje biztosított lesz. De fel kell készülni a támogatási jogosultságra, a zöldítésre, és figyelemmel kell kísérni az ezzel kapcsolatban megjelenő híreket.

-keresztes-