Gratulálunk a legújabb díjukhoz, amely ugyancsak azt igazolja, hogy folyamatosan fejlesztenek a kor diktálta igényeknek megfelelően. Beszéljünk kis visszatekintésként a kezdetekről.
Cégünk 1991-ben alakult a volt Debreceni Mezőgép Vállalat privatizációja során a fejlesztési üzem területén, a korábbi dolgozókkal, 100%-os magyar tulajdonú, családi vállalkozásként. Édesapám, mint a fejlesztési osztály irányítója indította el a vállalkozást, és ma is ő a cég első embere. A privatizációs időszak eleje nem volt könnyû, a cég jórészét hitelből vásároltuk ki. Az idő tájt a mezőgazdaságban már nem voltak tsz-ek, és még nem volt kialakult magánvállalkozói réteg – ezért már akkor a külföld irányába is nyitottunk.
Milyen termékekkel indult el a cég a piacon?
Az összes addig meglévő permetezőgépet természetesen megtartottuk, a márkaneveket pedig levédettük, bár többen kissé félnótásnak néztek bennünket. Ugyanis korábban a cég gyártási kapacitásának 70–80%-át a KGST piacra vitte, amelynek összeomlásával az addigi partnerek el is tûntek. Vagyis semmilyen kilátás nem kecsegtetett, hiszen maradt egy olyan termékcsalád garnitúra, amely sok mindent nélkülözött, mert addig a KGST, illetve a szovjet partnerek a fejlesztésekre nem tartottak igényt – csak a régi, bevált gépeket igényelték. A fejlesztési osztály szellemi bázistőkéje viszont adott volt, amely figyelte már akkor is a külföldi fejlesztések irányát, és folyamatosan beépítettük a gépeinkbe az új megoldásokat. Megtartva a márkanevet tehát mindig fejlesztettünk a nevünkhöz híven. Akkoriban 21 fővel dolgoztunk, négy fejlesztőmérnökünk maga is dolgozott a hegesztőgépekkel, és a lakatos munkások többsége is egy-két szakmával rendelkező, akár technikusi illetve főiskolai végzettségû szakemberként erősítette a csapatot. Jó kis garnitúra volt, amelyre lehetett építeni bármilyen újat.
Különös találkozás lendített a cég sorsán 1997-ben az Agro+Mashexpón.
Addigra a gazdaság már beindult, a Kertitox-nak persze mindig is volt neve. Ukrajna és akkor még Csehszlovákia irányába ment a forgalmazás, szépen lassan haladtunk előre, közben folyamatosan fejlesztgettünk. Az említett kiállításon egy érdeklődő angol úr elmagyaráztatta magának a termékeinket – majd kiderült, hogy ő a Case IH egyik szakembere, aki azt a partnert keresi, akihez ki lehet helyezni gyártást, illetve aki maga is rendelkezik olyan termékkel, amelyet át is lehet venni. Így '98-tól már a Case IH-nak gyártottuk a saját termékeinket, illetve az ő termékeikből gyártottuk le az ide kihelyezett megrendeléseket. Ez idő óta termelünk tehát az angol piacra. Időközben a Case IH beolvadt a New Hollandba, és megszüntették a permetezőgép-gyártási ágazatot – az angol dealerek így permetezőgép nélkül maradtak. A forgalmazás azonban nem szûnt meg, csak más néven érhetők el a gépek, mi pedig azóta is kint vagyunk az angol piacon, sőt rajtuk keresztül nagyon sok helyre eljutottunk.
Időközben a globális piaci igény is átalakult…
Valóban, mára már szinte azonos gépeket kell gyártani Angliának és Magyarországra is. Ugyanazok a hazai igények és elvárások a gépekkel szemben, mint a legfejlettebb nyugati országokban – ezért nincs is szükség külön export kontingens gyártására. Ma már 54 fővel dolgozunk, és jelentős számú alvállalkozóval. A belföldi piac ciklikussága viszont nem engedi, hogy teljesen kibővítsük a létszámot, ráadásul a kisebb vállalkozások más forrásokat érhetnek el, mint egy nagyobb cég. Tapasztalatom szerint az igazán innovatív permetezőgép- illetve növényvédő gépgyárak a kisebbek, amelyek hamarabb tudnak „fordulni”. Ráadásul éppen most érkezett el a pillanat, amikor egy angliai kereskedő cég Farmgem néven kívánja meghódítani a keleti piacokat is – került már ki így a Farmgép gépe Ausztráliába, Szaúd-Arábiába vagy Nigériába rajtuk keresztül.
Visszaérkezve a jelenbe, beszéljünk a sikereikről és az elismeréseikről is – no meg természetesen a gépekről!
Nagyon örülünk az elnyert OMÉK díjnak, az előző kiállításon is dobogósok lettünk, és a Magyar Termék Díj birtokosai is vagyunk. Olyan gépeket próbálunk a köztudatba csempészni, amelyek a mai gazdálkodási igényekhez alkalmazkodnak. Kifejlesztettünk például egy permetezőgépet a gyümölcsösökbe, amely érzékeli a gyümölcsfát, és csak azt permetezi, a közt nem. Ezt már tíz éve gyártjuk, de eddig egy-egy darabot tudtunk értékesíteni, most viszont megnőtt az igény. Ezek a költségmegtakarító korszerû gépek már a másfajta, környezettudatos termelés eszközei, és magasabb kvalitású kezelő személyzetet is igényelnek. Van olyan partnerünk, amelyik már a tizedik gépét rendeli ezzel a berendezéssel. Tapasztalati adatok támasztják alá a költségmegtakarítás mértékét, egy kajszibarackos területen pl. az első félévben megtérült a két vásárolt gép!
A legmagasabb minőséget tudjuk biztosítani kínálatunkkal a nagynevû cégek termékeihez képest mintegy 30%-kal olcsóbban. Hazai piaci pozíciónk a vontatott ültetvény-permetezőgépek sorában jelentős, ahol akár 30–40%-os részesedést tudunk a magunkénak.
Idén az új szántóföldi gépcsaláddal nyertük el a termékdíjat, amelyből a 4200 literes gépünket elsősorban nagyobb területre ajánljuk. A másik kiállított friss fejlesztésû 3000 literes permetezőgépünk teljesen környezetbarát, hiszen a permetlé tartályban nincsen növényvédő szer – csak külön, rozsdamentes vegyszertartályokban, ahonnan egy adagoló szivattyúpár és a megfelelő szoftver segítségével sebességtől függően – a megkívánt mennyiséget – a szórócsőbe juttatja. Itt nincs a tartályban maradó növényvédő szer, amelyet valahova ki kell engedni. Jövőbe mutató elgondolás alapján született, ezé lesz a jövő talán!
–Keresztes–
