A Nature című, vezető tudományos folyóirat 2013 szeptemberi számában „Mezőgazdaság és szárazság” címen megjelent cikkben a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az elkövetkező 10 évben világszerte aszályos évekre kell felkészülnünk, ezért sokkal hatékonyabban kell felhasználnunk a vizet és csökkenteni kell az olyan drága és környezetszennyező termékek használatát, mint a műtrágyák és a növényvédő szerek. Természetesen a csökkenő csapadék kihat a talajművelés és a fajtahasználat gyakorlatára is, de itt most csak a műtrágyahasználattal foglalkozunk.
A kevés csapadék felértékeli azoknak a területeknek a jelentőségét, ahol a tenyészidőszak alatt a növény vízellátása folyamatos, vagy azért, mert jó a kapilláris vízemelő képessége és magasan van a talajvíz, vagy jó a vízmegtartó képessége, esetleg öntözhető. Ezek a talajok elszórva lelhetők fel a táblákon belül és hagyományos módszerekkel nehezen körülhatárolhatóak. Ebben segít a távérzékelési módszerek használata, amelyekkel nagy területekről nagy mennyiségű, operatívan használható információt lehet begyűjteni és feldolgozni.
A rendszeresen vízhiányos területeken csökkenteni kell a műtrágya-kijuttatást, hiszen nedvesség hiányában a növények úgy sem fogják felvenni a hatóanyagot és az csak a költségeinket növeli, és a környezetet szennyezi. A differenciált kijuttatásnak ma már elérhetők az eszközei, a GPS-vezérelt műtrágyaszórók, amelyeket vagy megvásárolnak a partnereink és mi biztosítjuk a szórástérképeket, vagy az egész szórást mi végezzük el saját GPS-vezérelt szórógépeinkkel.
A jobb vízellátású területekre történő koncentrálás mellett, ha meg akarjuk őrizni az eddigi termelési színvonalat, ezeken a területeken maximális termést kell elérni. A maximális termés eléréséhez választékban és mennyiségben is kifogástalan tápanyagellátás kell, hiszen akár egyetlen mikroelem hiánya is meghiúsíthatja a céljainkat. A tápanyag- ellátás tervezésénél minimálisan 11 féle táp- anyag szintjét kell figyelembe vennünk, amelyekből csak a nitrogén-, a foszfor- és a kálium- ellátást tudjuk mintatér szinten differenciáltan biztosítani, a kén, magnézium, kalcium, vas, mangán, bór, réz, cink és molibdén biztosítása csak maximum táblaszinten oldható meg. Az általunk gyártott Sileno® műtrágyák erre a problémára jelentenek megoldást, hiszen akár 5 tonnánként is képesek vagyunk különböző tápelemarányokat előállítani (akár a mikroelemek szintjén is). A Sileno® műtrágyák hidegen kevert mikroelemes bevonattal ellátott mű- trágyák, amelyeknek a szemcsemérete egyenletes, jól szórható (lásd a fenti képen). A technológia alkalmas alap és starter műtrágyák gyártására, illetve mikroelemet tartalmazó nitrogén műtrágya előállítására, fejtrágyázási célra. Előnyük, hogy összetételük rugalmasan alkalmazkodik talajvizsgálatokhoz és a növény igényeihez (lásd a táblázatot). A Sileno® N-micro® néven gyártott mikroelemes nitrogén mű- trágya a MAS 27% „tuningolt” változata, amely elsősorban a bokrosodást és a szemszámnövekedést segíti elő. Első és második fejtrágyaként ajánljuk 100–300 kg/ha dózisban. Az őszi vetés előtti kijuttatás eredményei jól láthatók a fejlett gyökérzeten, búzában (lásd a lenti képet).
A dr. Szabó Agrokémiai Kft. által létrehozott, sikeresen működtetett Jó Gazda Program® (JGP®) a távérzékelési információk, a helyszíni megfigyelések, talajvizsgálati eredmények feldolgozásával és ezeknek az eredményeknek a technológiába történő beintegrálásával segíti partnereit, hogy meg tudjanak felelni a jövő kihívásainak.
dr. Szabó Balázs
ügyvezető
