Többen kérdezték, hogy elegendő-e, ha csak levéltrágyázzák szőlőjüket?

A szőlő a tápanyagokat elsősorban a gyökerein keresztül veszi fel, míg a levélen keresztüli tápanyagfelvételnek a tápelem-hiány gyors és átmeneti megszüntetése esetén van jelentősége, mivel levélen keresztül nagyságrendekkel kisebb mennyiségû tápanyagot képes a növény felvenni, ezért a levéltrágyázás alapvetően nem pótolja a talajon keresztüli táplálást.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyiben függ a bor minősége a szőlő trágyázásától? Voltak, akik radikális véleményüknek adtak hangot és véleményük szerint nem függ össze. Azonban bizonyított tény, hogy a jó minőségû bor alapja a szakszerûen trágyázott ültetvény. Így a harmonikus növénytáplálásnak elsődleges célja a fürttermés mennyiségének és minőségének optimalizálása, ami változhat a termesztési cél függvényében (rosé, vagy fehér, asztali, vagy minőségi bort akarunk készíteni). Ennek a célnak az eléréséhez biztosítanunk kell, hogy a talajban a makro-, és mikro tápanyagok könnyen felvehető formában és a szőlő igényének megfelelően álljanak rendelkezésre. A tápelem hiányok és aránytalanságok sok esetben klorózishoz, kocsánybénuláshoz, növekedési és minőségi zavarokhoz vezethetnek.

A szőlő trágyázásának mellőzése végzetes következménnyel járhat, mivel jelentősen csökken a talaj tápanyag készlete, ezáltal csökken a tőkék teljesítménye, a növények stressz tûrő képessége, a tőkék betegség ellenállása, valamint romlik a borok minősége.

Ezért a telepítést megelőző alaptrágyázás, s azt követően a fenntartótrágyázás nélkülözhetetlen a kiegyenlített, jó minőségû nagy termés biztosításához.

Általános trágyázási szokásokról is esett szó, sokak sokszor elmondták, hogy bevett szokásként 3x15-ös mûtrágyát szoktak szórni nitrogén kiegészítéssel. Igazából nekik érdemes megfontolni, hogy milyen haszonnal járna, ha nagyobb összhang lenne a kijuttatott tápanyagok között.

Nézzük meg, milyen kedvező hatása van a káliumnak a gyakorlati termesztők számára:

- növeli a fagyvédelmet, azaz csökkenti az ültetvény fagykárosodását,

- növeli a szárazsággal szembeni ellenálló-képességet,

- részt vesz a savanyagok tompításában, a pufferképesség kialakításában, ezáltal javítja az íz és zamatanyagok arányát.

- növeli a kártevők és a kórokozókkal szembeni ellenálló-képességet, különösen a lisztharmattal szembeni ellenálló-képességet, továbbá szerepe van a peronoszpóra és a szürkerothadás kialakulásának csökkentésében is.

Többen jelezték, hogy élni szeretnének a szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatással és meg szeretnék újítani ültetvényüket. Nekik már a telepítés előtt gondolniuk kell a talajok tápanyaggal történő feltöltésére, aminek számos hatása van:

- elősegíti a tőkék korai termőre fordulását,

- szakszerû talajerő-gazdálkodással a terület fajlagos hozama és a termésminőség egyaránt növelhető,

- növeli a termésbiztonságot, a termésingadozást csökkenti,

- kedvezően befolyásolja a must minőségét és a bor organoleptikus értékét,

- fokozza a szőlővesszők beérését, a tőkék stressz-tûrését (aszály, fagy),

- számottevő a hatása a tőkék élettartamára,

- az alaptrágya, mint beruházás, a második termőév többletjövedelméből kamatostól megtérül,

- növeli a minőségi borszőlőtermesztés versenyképességét.

Mint tudjuk, a szőlőtalajok többsége Magyarországon évszázadok óta szőlőtermesztéssel hasznosított erodált területen található, vagy sovány homoktalajokon, ahol az okszerû K trágyázás elengedhetetlenül szükséges. A szőlő határozottan klorid érzékeny növény, így új ültetvény létesítésekor ezt figyelembe kell venni. Készlettrágyázásra káliumszulfát tartalmú trágyát célszerû választani. Amennyiben gazdasági meggondolásból erre nincs lehetőség, a klórtartalmú káliumot a telepítés előtt legalább két évvel kell a talajba juttatni, hogy a téli csapadékkal a klór a mélyebb talajrétegekbe mosódjon. De ha a szulfát tartalmú trágyát választottuk, essék néhány szó a kénről is, mely a nitrogéntrágyázás hatékonyságát javítja és kiemelt szerepe van a klímastressz tûrésben. Ezen túlmenően termelői tapasztalatok szerint a szulfát formában adott K készlettrágya:

- javítja a szőlő egészségügyi állapotát (főleg botrytis ellen)

- növeli a must cukortartalmát

- kékszőlőben növeli a tannin és a színanyag-tartalmat

- kijuttatása esetén elkerüljük a klorid okozta problémákat.

Igazából megvallva, kénhiány ritkán fordul elő szőlőnél, mivel trágyázására túlnyomórészt szulfát-tartalmú trágyákat használnak. Azonban a gombaölő szerek hatóanyagaként kijuttatott kén önmagában nem képes biztosítani a szőlő számára szükséges mennyiségû kénpótlást.

Dr. Zsom Eszter

A cikk szerzője: Dr. Zsom Eszter