De azért kezdjük a termesztéstechnológia legelején. A repce növényvédelme már a tarlóhántással elkezdődik. Fontos szem előtt tartani, hogy a tarlót ne engedjük elgyomosodni, mivel a gyomok csalogathatják a rovarkártevőket, emellett megtelepedhetnek a gombák és tápanyagot, vizet vesznek el a későbbi kultúrnövényünktől.
Érdemes a tarlóhántást a vízmegőrzés miatt hengerrel lezárni, ráadásul ezzel a művelettel elősegítjük a gyomok tömeges kelését. Annak függvényében, hogy mennyi idő telik el a vetésig és mit tapasztalunk a gyomosodás tekintetében, akár még vegyszerrel is védekezhetünk. A tarlókezelés készítménye a koncentrált glifozát tartalmú TRUSTEE-HI-ACTIVE. Magágykészítésnél arra törekedjük, hogy az legyen aprómorzsás, nyirkos, kellően tömörödött, amiből a repce gyorsan és egyöntetűen tud kikelni.
Vetés után az egyenletes csírázás érdekében célszerű preemergens gyomirtással is segíteni állományunkat. Javaslatunk a RAPSAN PLUS (333 g/l metazakór, 83 g/l quinmerak). A kombináció eredményes a repcében előforduló T1, T2-es gyomokkal szemben. Amennyiben el tudjuk érni, hogy a repce egyszerre keljen, fejlődjön, virágozzon, és beérjen, miáltal minden munkaművelet egyszerűbb lesz és ezáltal a kártevők ellen is eredményesebb lesz a védekezés.
Az ősz folyamán, a kelési időszakban gyakran kell szemlézni az állományt, mert itt alapjaiban sok minden eldőlhet. Visszatekintve a 2013-as év is bebizonyította, hogy nem lehet lazítani kelés környékén, mivel olyan nagymértékű kártevőnyomás volt, hogy a védekezéseket nem lehetett a bevált módon alkalmazni. Kártevők tekintetében tavaly a repcedarázs álhernyója, majd a földi bolhák okozták az első, de kisebb mértékű károkat, de véleményem szerint a legnagyobb kárt a kis káposztalégy lárvája okozta és okozza! Területbejárásaink alkalmával megállapíthattuk, hogy Somogy megye középső területein alakult ki a legnagyobb fertőzési nyomás. A védekezés azért is volt nehézkes, vagy sok esetben be sem következett, mert eddig nem foglalkoztunk a kártevővel. A tavaly őszi időszak nagyon kedvezett a kártevők felszaporodásának és ennek komoly látható tünetei voltak és maradtak! A kártevő életmódjáról fontos tudni, hogy a káposztalégy 3. nemzedékének lárvája károsítja a repcét, amely augusztus végén, szeptember elején (jó idő esetén októberben is) általában a 2–4 leveles repce gyökérnyaki részére vagy mellette lévő rögökhöz rakja tojásait. A nyűvek a gyökérnyaki részt sértik meg elsősorban, majd befúrnak a gyökérbe, és ott járatokat rágnak. Első tünetként azt lehetett látni, hogy az állomány foltokban világosodott, fakult, majd lemaradt a fejlődésben. A kiásott növények gyökerein már szeptember végén jól láthatóak voltak a nyűvek rágta járatok, ráadásul nem volt ritka a 3-4 nyű/gyökér sem. A tavalyi évben az inszekticides csávázó szerek nem biztosítottak kellő védelmet a kis káposztalégy nyűivel szemben. Így fontos volt az ellenük való védekezésben a jó időzítés. Ezt ellenük is a legeredményesebben – tavasszal már jól ismert – sárgatálas módszerrel alapozhattuk meg.
Meglátásom szerint a kis káposztalégy elleni védekezésben nagyon fontos az eddig ismertetett technológiai elemek betartása (tarlóhántás és lezárás, gyomirtás szükség szerint, ideális magágy és preemergens gyomirtás). Mindezeket követően a célzott kémiai védekezésben a Sumi Agro portfóliójából három készítmény közül is választhattunk.
Ezek a következők:
- MOSPILAN 20 SG (0,2 kg/ha), mint a repcetechnológia leghosszabb hatású inszekticidje,
- INAZUMA (0,2 kg/ha), ami a gyors, taglózó lamda-cihalotrin és a hosszú hatást biztosító acetampirid gyári kombinációja,
- NAGOMI (0,3 kg/ha), amely gyorstaglozó hatású készítmény.
A termékek választásánál és kijuttatásánál figyelembe kell vennünk a fertőzési nyomás mértékét, amiről leginkább a sárgatálas minták elemzése tájékoztat minket. Ha korai fázisban (szík 2–4 levélben) szükséges már védekeznünk, célszerű a MOSPILAN 20 SG-t használni, mivel kipermetezve gyorsan végez a kártevőkkel és felszívódva hosszasan védi a növényeket a kártevőkkel szemben. Ha az időjárás kedvez a növényeknek, akkor csak később – 2-4-6 leveles állapot környékén – történik meg a betelepedés és tapasztalunk károkat. Ekkor az INAZUMA használata javasolt, mely gyorsan letaglózza a kártevőket és felszívódó hatása révén hosszan megvédi a később betelepedő egyedektől is. A tavalyi évben – az évnek ebben a szakában – már a TOLEDO regulátor kijuttatása is javasolt volt. Ezen meleg őszön nem volt ritka a kétszeri regulátorozás sem. A termék retardáló hatásával a gyökérnyakat meg tudtuk vastagítani, így a kártevők nem tudtak olyan könnyen bejutni. Az ideális azonban az volt, amikor a regulátorral egy menetben kijuttattunk rovarölő szert is. Így biztosítottuk a megfelelő védelmet a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. Sok helyütt ezen őszi védekezések alkalmával a növényvédő szerek mellé FOSFONIN FLOW növénykondícionálót is tettünk, annak reményében, hogy ezáltal jobb télállóságú, egyöntetűbb, erőteljesebb állományt tudunk beteleltetni.
Tavaszi munkálatok a repce termesztésében
A tavaszi intenzív növekedésben lévő repcét folyamatosan visszavethetik a kórokozók, kártevők. Nagyon fontos ismerni a rovarkártevők betelepedési ütemét, amit általában sárgatálak kihelyezésével és ellenőrzésével tudunk megtenni.
A Sumi Agro Kft. teljes tavaszi technológiát kínál a repcetermesztők számára. Tavasszal, mikor a napi hőmérséklet eléri a 8–100C-ot, számíthatunk az ormányos bogarak – nagy repceormányos és a repceszár-ormányos – betelepedésére. Ha a napi hőmérséklet eléri a 15 0 C-ot, akkor már tömeges betelepedésre, károsításra is számíthatunk. Tavaly az elhúzódó tél miatt – március közepén még intenzíven havazott – az egész tenyészidőszakban nagy volt a rovarok inváziója, szinte állandóan védekezni kellett. A repceszár-ormányos az egyik legfontosabb szárkár- tevő ma is. Az imágó és a lárva is károsít. A kifejlett bogarak a növény különböző részein – levélen, száron, rejtett bimbókon – károsítanak táplálkozásukkal. A táplálkozó rágásukat befejezve pedig alkalmas helyet keresnek a repcén tojásrakás céljából.
A lárvák kikelésük után a levélnyélben károsítanak, majd a szár belsejében folytatják fejlődésüket, ahol a szövetet károsítva gyengítik, életképtelenné teszik a növényeket.
A védekezési eljárások időzítéséhez folyamatosan figyelnünk kell a hőmérsékleti adatokat, a sárga csapdákat, így láthatjuk a betelepedés ütemét. A megfigyeléseket ne a reggeli, vagy esti órákban végezzük, ugyanis ekkor a kártevők még az avar szintben, repce esetében a tőlevélrózsa közt húzzák meg magukat. A védekezés során részesítsük előnyben a hőmérsékletre és szélre sem érzékeny felszívódó készítményeket. Ezzel az eljárással így a később betelepedő egyedek ellen is védett a repce. Erre a célra, ebben az időszakban az ideális választás az INAZUMA. Kiváló kombinációja a gyorsaságnak és a tartamosságnak, időjárástól függetlenül!
Ebben az időszakban felértékelődő növényvédelmi beavatkozás a regulátor kijuttatása is. Nagyon jól technológiába illeszthető ekkor a TOLEDO teljes dózissal, mivel növeli az elágazások számát, több oldalhajtásra számíthatunk, ami nagyobb termést eredményez majd. Emellett a készítmény a korai gombakártétellel szemben is védelmez, ami ezen a tavaszon kiemelkedően fontos lesz a kórokozók számára a kedvező ősz és tél miatt!
A Sumi Agro termésnövelő készítménnyel is áll a partnerei rendelkezésére. Tudjuk, hogy a bór eszenciális elem a termesztés során, mivel nemcsak a virágzáskori bórhiány okoz terméskiesést, hanem a korai hiány is. Ez utóbbi esetben a gyökerek üregesek maradnak és ezáltal nem tud megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni a növény és fejlődése heterogénné válhat. Ezen károsodásokat megelőzően kell kijuttatni a BORTRAC-ot.
Következő beavatkozás a zöldbimbós állapot környékéhez köthető.
Ebben az időben is a rovarok és a gombák okozhatják a legnagyobb terméskiesést az állománynak. A zöldbimbós állapotú repcében jelennek meg az első repcefénybogarak. A repcefénybogár a repce legismertebb kártevője, de az egyik legfontosabb, közvetlen termésveszteséget okozó faj mind a mai napig. A fő kártevő az imágó, amely a még bimbós repcében érési táplálkozásához pollent keres, ezért a bimbók oldalát megfúrja, miközben megsérti a belső virágrészeket, a termőt és a porzókat. A károsodott virágban mag nem kötődik, gyakran ki sem nyílik, lehull. A virágzati tengely felkopaszodik. A virágok kinyílásával az imágók kártételi jelentősége csökken, sőt tevékenységük a megporzást segíti. A lárvák is a virágban élnek, virágporral táplálkoznak. A lárvák a virágrészek megsértésével szintén kárt okoznak.
A tavalyi védekezési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy olyan nagy és folyamatos volt a gradáció, hogy ez folyamatos védekezést igényelt. Nem volt ritka az sem, hogy kétszeri, bizonyos helyeken (erdősávok közötti állományban) háromszori kezelés oldotta meg a problémákat. Természetesen a beavatkozások számát a hatóanyagok – egymáshoz viszonyított kedvezőbb, kedvezőtlenebb – tulajdonságai is befolyásolták.
Ezek tükrében a repcefénybogarakkal szembeni küzdelemben, a folyamatos betelepedést is szemmel tartva, tökéletes megoldásnak bizonyult rovarvédelem mellett fontos a harmonikus tápanyag biztosítása a növények számára. Mint az ábra is mutatja, a növények a legtöbb makroelemből virágzásuk környékén igénylik a legnagyobb felvehető mennyiséget.
Ekkor a legjobb választásunk, a FOSFONIN FLOW. E szer harmonikus foszfor-kálium-kiegészítést biztosít a növényeink számára, melynek hatására jobban kötődik a repce, nem utolsó sorban az ellenálló képessége is fokozódik, jobban kitelítődnek a becőben a szemek, így fajsúlyosabb, nagyobb tömegű árut kapunk.
A harmadik fő védekezési periódus a repce fővirágzás (becőképződés) időszakában esedékes. Ha ekkor védekezünk a kártevők ellen, kiemelt figyelmet fordítsunk a MOSPILAN 20 SG használatára. Tartamhatása hosszú, akár a repce-gubacsszúnyog kártételét is képes csökkenteni! A MOSPILAN engedélyokirata nem változott, így továbbra is, teljes biztonságban, korlátozás nélkül, nappal is kijuttatható! Minden virágkárosító ellen eredményesen alkalmazható (pl. repcebecő ormányos, repcefénybogár, repce-gubacsszúnyog), de még a bundás bogár ellen is van gyérítő hatása!
A virágzás időszakára – a rovarkártevők mellett – a gombabetegségek közül már a szklerotinia is uralhatja a táblát. Jellegzetes kórképe a növények ezüstös kifakulásával járó megszorulás és állományszáradás.
Ezt a problémát megelőzvén a virágzás idején juttassuk ki a Don-Q gombaölő szert. A készítmény hatékonyan és költségtakarékosan gátolja a gomba felszaporodását, károsítását.
A korábbi évek megfigyeléseire hagyatkozva, egyre gyakoribbak a hektikus időjárási anomáliák (hirtelen vihar, jég, zápor-zivatar), amik nagymértékben veszélyeztetik a repcetermesztést, mivel betakarítás előtt képesek kipergetni a szemeket, ledönteni az állományt. Ezen kockázatok csökkentésére a Sumi Agro Kft. a korábbi években bevezette a FLEXI nevű becőragasztót, amely jelentősen képes a pergési veszteséget csökkenteni. A kijuttatási időpontra nagy hangsúlyt kell fordítani, mert érés környékén óráról órára más állapotot mutat az állomány. Az ideális kijuttatási időpont a becők 30%-os érettségi szintje, amikor a becők még törés nélkül, de „recsegve” az ujjunk köré tekerhető. Amennyiben a tábla gyomos, esetleg programozott betakarítást kell végrehajtani, akkor a TRUSTEE HI-ACTIV gyomirtó szerrel célszerű a beavatkozást végrehajtani. A fent említett növényvédő szerekhez ajánlott a SPUR hatásfokozó használata, ugyanis a repce kimondottan viaszos felületű növény.
Virág László
A cikk szerzője: Virág László
