A szárítók fejlesztése során mindig is kiemelten fontos kérdés volt a kijövő termény nedvességének szabályozása. Már 1–2% túlszárítás jelentős veszteséget okoz, a nem eléggé leszárított termény pedig óriási tárolási kockázatot jelent.

A kézi nedvességszabályozás után megjelentek a különböző automatikus rendszerek, amelyek hőmérsékletmérés alapján szabályozták – és általában szabályozzák ma is – a gabonaszárítóknál a termény kijövő nedvességtartalmát. A rendszer a maghőmérséklet vagy a távozó levegő hőmérsékletének mérésén alapul, ebből az értékből próbálja átszámítani a termény nedvességtartalmát.

Mindezek az automatikák megbízhatóan, jól mûködtek és mûködnek ma is, mûködésük alapja azonban nem a nedvességmérés, hanem a hőmérsékletből történő nedvességátszámítás, amely nyilvánvalóan pontatlansági lehetőségeket rejt magában.

2000-ben a STELA cég egy – abban az időben – forradalmian új rendszerrel jelent meg, a radarhullám-terjedés elvén mûködő nedvességméréssel és nedvességszabályozással.

Maga a rendszer érzékelője a számítógépiparból, a sziliciumlapkák gyártásának technológiájából származik. Mivel a radarhullámok terjedésének sebessége egyenes arányban változik a közeg nedvességtartalmának változásával, ezért ezt az elvet volt legcélszerûbb alkalmazni a feladat megoldására.

A STELA cég mérnökei is egy ilyen – a számítógépiparból átvett – érzékelő alapján dolgozták ki rendszerüket. Maga az érzékelő két hosszú ceruzához hasonlatos, amelyet oldalról a terményáramba szúrunk úgy, hogy a két ceruza egy függőleges vonalban helyezkedik el, egymástól néhány centiméter távolságra (lásd a képeket).

A kibocsátott radarhullámok terjedési sebességét a szerkezet pikómásodpercekben méri.

A hullám terjedési sebessége közvetlen összefüggésben van a termény nedvességével, a szerkezet így valós éréket mér. További előny, hogy nem egy pontban mér, hanem egy bizonyos térfogat – mintegy 2 dm3 – átlagos nedvességtartalmát határozza meg.

Fontos az egyszerûség. Mindössze két szondára van szükség, amelyek közül az egyik kb. a függőlegesen értelmezett szárítótorony közepén kerül elhelyezésre, azaz ott mér, ahol a mag a szárítási útnak mintegy a felét már megtette és nedvességtartalma bizonyos mértékig már egalizálódott. A második érzékelő az ürítő kúpban kerül elhelyezésre.

A szabályozásban tulajdonképpen mind a két érzékelő részt vesz, ezek oda-vissza jelzik egymásnak a termény nedvességtartalom változását, és ennek megfelelően szabályozzák milyen időtartamon keresztül maradjon a szárítandó mag a szárítóban.

A kijövő termény nedvességtartalmának mérését és kijelzését csak az alsó szonda végzi, hiszen az üzemeltető erre az értékre, a kijövő termény valós nedvességtartalmára kíváncsi.

Az FRA-450 alkalmazásával rendkívül kedvező tapasztalatokat szereztünk. Az alábbiakban közlöm a Hungária Közraktár Rt. Által megrendelt SGS vizsgálat ellenőrzési gyorsjelentésének adatait. A gyorsjelentés száma: NY 06-06408, a jelentés készítésének ideje: 2006. augusztus 2.; STELA szárítóval szárított és MAROT tisztítóval tisztított termény tárolásának helye Zichyújfalu 4-es magtár (Elzamajor Kft.); a mintavétel ideje: 2006. október 30, mennyiség 4000 t.

Az alábbi eredmények magukért beszélnek, egyértelmûen bizonyítják, hogy milyen minőségû áru előállítására képesek a Pannonagri Kft. által forgalmazott és kulcsrakészen felépített berendezések, amelyek a következők:

STELA vagy LAW típusú gabonaszárítók, MAROT típusú hengerrostás tisztítók és légtisztítók, SKANDIA típusú serleges felhordók és láncos szállítók, SYMAGA típusú gabonatároló silók. Szakértelmünkkel a továbbiakban is készséggel állunk már meglévő partnerkörünk és jövőbeni tisztelt vevőink, partnereink rendelkezésére.